Az elmúlt évek aszályos periódusainak egyik fontos tanulsága, hogy a fenti célok elérése során különös figyelmet kell, hogy fordítsunk a talaj megfelelő nedvességi állapotának megteremtésére, vagyis hogy a felszínre jutó csapadék minél nagyobb hányada jusson a talajba, és a bejutott vizet a talaj jelentős mennyiségben tárolni is képes legyen.

Az ekére alapozott, hagyományos, forgatásos talajműveléssel szemben – többek között a talajt és a talajéletet károsító hatások miatt – az elmúlt évtizedben számos kritika fogalmazódott meg.

A talajszerkezet-romlás, az aggregátum stabilitás jelentős csökkenése mellett, a szántott területek szerves anyag lebontása, az oxidációs folyamatok révén felgyorsul, 10 évnyi hagyományos talajművelés után a humusztartalom csökkenése az 50%-ot is elérheti. A forgatásos talajművelés az esetek nagy részében a talaj jelentős nedvességvesztésével is jár, különösen igaz ez, ha nem megfelelő időben és módon végzik el azt. A nyári aszály mellett az elkövetkező években a téli aszállyal is mind többször számolnunk kell. Nem vehetjük magától értetődőnek, hogy a szántott területek majd a tél folyamán újra feltöltődnek nedvességgel.

A talaj szervesanyag-készletének csökkenése, a talaj nedvességtartalmának csökkenése, a kitettebb talajfelszín extrém felmelegedése a mikrobiális talajéletre is kedvezőtlenül hat. A fenti folyamatok a biológiai sokféleség ellen hatnak, a hasznos mikrobák, talajlakó szervezetek eltűnése mellett felszaporodnak a kártevő mikroszervezetek. Valójában a teljes talaj-táplálékháló sérül vagy összeomlik a hasznos mikroszervezetek visszaszorulása miatt.

Amennyiben a forgatás nélküli talajművelés pozitív hatásait vizsgáljuk – a mikrobiális talajéletre kifejtett kedvező hatások mellett –, a következőket kell látnunk:

• talajszerkezet-védelem: a művelés során kedvezőbb rög- és morzsaméretet kapunk, a jó vízállósággal rendelkező aggregátumok aránya 60–140%-kal is magasabb lehet, mint a szántásra alapozott művelés esetében; a szántással ellentétben nem porosítjuk a talajt; a tömörödött talajállapotot mérsékeljük, javíthatjuk,
• kisebb energia- és időigény: a szántást elmunkáló műveletek kiesése is csökkenti e ráfordításokat,
• a talaj-nedvességtartalom veszteségének csökkentése: összefüggésben a kedvezőbb talajszerkezettel (aggregátum stabilitás, porosodás csökkentése stb.),
  illetve a szármaradványok talajtakarásával; a bolygatatlan talajfauna által készített járatok bevezetik a vizet,
• erózióvédelem: a megfelelő talajszerkezet és a talajt takaró növényi maradványok miatt ellenállóbb talajfelszín.

Vannak olyan vélemények, miszerint egy tíz évig forgatás nélkül kezelt szántóföldet egyetlen szántással tönkretehetünk, hosszú időre. Talán kissé túlzó a megállapítás, ugyanakkor a talajainkért aggódó szakemberek és gazdálkodók félelmei nem alaptalanok e téren.

A kutatások, a különböző talajművelési módok talajbiológiát befolyásoló hatását vizsgálva, változó eredményeket hoztak. Egyes vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a szántott területek bakteriális és gomba közössége messze elmarad a forgatás nélkülitől. Jó néhány DNS bázissorrend és foszfolipid zsírsav analízis alapján elvégzett kutatás azonban azt állítja, az első két évben nincs jelentős különbség a mikrobiális diverzitásban. Két év elteltével azonban változhat a helyzet.

Úgy gondoljuk, a forgatás nélküli talajművelési módszereknek egyre nagyobb létjogosultsága lesz az elkövetkező időkben. Ezzel szemben azonban butaság lenne arra buzdítani a gazdákat, hogy holnaptól adják le az ekéiket a MÉH-telepekre. Vannak és lesznek is olyan körülmények, amikor nem tudjuk az eke használatát nélkülözni, mint például a szerves trágya vagy a nagy mennyiségű szármaradvány talajba juttatása esetén, vagy olyan talajállapotok mellett, ahol a lazító szerszámok nem tudnak jó minőségű munkát végezni. Ahogy a mondás is tartja: szántani mindig lehet, még akkor is, ha nem.

Összefoglalva az előzőket: a szántás nélküli talajművelő módszerekkel javítani tudjuk talajaink szerkezetét, növelni azok mikrobiális tevékenységét, megoldást adhatnak az éghajlatváltozással jelentkező problémákra, ám látnunk kell, hogy nem valósíthatók meg egyik évről a másikra.

A Phylazonit Technológia fontos részét képezi a talajvédő és -tápláló művelés. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a Phylazonit termékcsalád megfelelő kijuttatására, ezért az Axiál Kft.-vel együttműködve lehetőséget kínál a Phylazonit és a Horsch Terrano együttes erejének kipróbálására, vagy egy egyedi lehetőség keretében a talajjavítás és a gépvásárlás együttes megvalósítására!

Az ajánlat részleteiért keresse tanácsadóinkat!

A cikk szerzője: Varga Sándor