Nézzük, hogy milyen feladatokat tűztünk ki április végére/május elejére:

• A rendelkezésre álló információ és az elkészített térképek alapján a táblán belüli differenciált nitrogén műtrágya kijuttatásának megtervezése, majd a kijuttatás;
• A vetés megtervezése – ha szükséges a differenciált tőszámmennyiség tervezése –, illetve a vetés és azzal egy menetben a talajfertőtlenítő kijuttatása.

Megtörtént a vetés, sőt a vetés óta annyi idő telt el, hogy annak eredményét, a kikelt állományt tudtuk szemlézni, így a folyamatok leírásánál egyből látjuk, hogy a vetés és eredménye mire hívja fel figyelmünket, milyen tanulságok vonhatóak le az eredmény alapján.

A kísérleti területeket felosztottuk: Szákszend, Patalom, Alsódobsza, Tiszavasvári. A szákszendi területen – amelyet eddig részletesen bemutattunk a cikksorozatban – a táblán belül differenciáljuk a nitrogénmennyiséget (termőhelyi potenciál alapján), a tőszámot pedig beállítjuk 74 000 kivetett szem/hektárra. A patalomi, alsódobszai területeken pedig – mivel rendelkezésre áll a differenciált tőszám kivetésére alkalmas beállított gépkapcsolat – a táblán belül differenciáljuk a tőszámot, és a nitrogén mennyiségét is. Miért merül fel a kérdés, hogy rendelkezésünkre áll-e működő gépkapcsolat? Azért, mert szembesülnünk kellett azzal, hogy ugyan a differenciált tőszám kivetéséhez szükséges összes háttérmunkát el tudtuk végezni, megfelelő kommunikációs formába tudtuk önteni (térképek szerkesztése, megfelelő fájl formátumban stb.) a szükséges adatokat, ugyanakkor az oly sokat említett „plug and play” rendszer néha megtréfálhatja a nem „összeszokott” gépkapcsolatot használókat. A „plug and play” azt jelenti, hogy megvásárolva a szükséges eszközöket (monitor, vetőgép, erőgép, GPS antenna stb.) egyszerűen összeillesztjük az egyes alkotóelemeket, és gépünk életre kel és egyből alkalmassá válik differenciált tőszám vetésére.

Sajnos a gyakorlat a precíziós eszközök esetén sok esetben eltérhet ettől. Az eszközök kompatibilitása elvileg biztosítja az azonnali működést, de a gépkapcsolatok első használatakor nem tanácsos „élesben” indítani a rendszer használatát. A következő havi cikkünkben részletesen bemutatjuk a kompatibilitási problémákat, lehetőségeket és akadályokat.

Olyan helyeken tudtuk megvalósítani a differenciált tőszámmal történő vetést, ahol már régebb óta működnek a kapcsolatok, éveken keresztül a termelő „hekkölgeti” a gépkapcsolatokat, végigjárta azokat az iskolákat, amelyet a kommunikációs, illetve kompatibilitási problémák adtak számára. Ahány rendszer (gép), annyi szokás! Amikor az ember eldönti, hogy precíziós gazdálkodásra adja a fejét, egyértelműen el kell döntenie az irányt (rendszert) és következetesen kiépíteni azt. Nincs helye a félmegoldásoknak, a „jólvanazúgy” szemléletnek. A szákszendi területen – mivel a gazdaságban kísérleti jelleggel idén indították el a precíziós gazdálkodás bevezetését – nem egy évek óta bepróbált gép- és információs kapcsolattal történt a vetés, hanem egy kísérlet beállítása közben próbáltuk az erőgépet és a munkagépet közös munkavégzése bírni. A gazdaságban a kísérletező kedv nem hiányzik, de a gyakorlat döntéskényszere ennél a munkafolyamatnál megkívánta, hogy a változtatható tőszámszabályzást elhagyva, egységes vetésmennyiséggel dolgozzunk.

A területen a vetést kilenc nappal megelőzően differenciáltan kijuttattuk a nitrogén műtrágyát (karbamid hatóanyag), ezt a magágyba bedolgoztuk.  A nitrogéndózisok meghatározását a korábbi cikkben már leírtuk, a kijuttatást Sulky DX géppel végeztük el.

Differenciált tőszám és nitrogén differenciálás táblán belül

Az alsódobszai, patalomi és a tiszavasvári területeken is a tulajdonos már működő gépkapcsolatait használtuk ki, így táblán belül differenciált tőszámmal és nitrogéndózissal kerültek elvetésre a területek.

A differenciált tőszám meghatározása, illetve a vetési térképek elkészítése a már korábban leírt módszerrel történt. A hibridet (DKC 4590 és DKC 5276 és NK Octet) minden esetben a termelő választotta ki, az Agro Aim tőszám modelljével számoltuk ki minden egyes művelési zónára (táblán belül) a kivetendő tőszámot, a kijuttatási és vetési térképeket az AgriDron készítette el. A vetés előtt az adott tétel vetőmagminőségének, illetve a vetést megelőző időszak körülményeinek (időjárás, talajállapot stb.) véglegesítettük a tőszámot. Mivel egy teljes kísérleti hálózatban gondolkodunk, ezért minden területbe beletettünk egy ‘csavart'- a mellékelt képen is látszik, hogy a területen keresztbe menő sávok érintenek minden művelési zónát, a sávokon belül pedig valamelyik tényezőt állandósítottuk (vagy a tőszámot, vagy a nitrogén mennyiségét), így hozamtérképes betakarítás esetében tisztán összehasonlíthatóak lesznek a művelési zónák, tudjuk vizsgálni az egyes kezelések hatásait külön-külön és egyben is. Ma már a keléseket is látjuk, azon kívül, hogy fázik a kukorica, a kikelt tőszám a várakozásnak megfelelően teljesült minden területen.

A differenciált tőszámmal történő vetés egyértelműen meghatározta a kijuttatott nitrogén mennyiségét is, hiszen a maximálisan elvárható (adott terület, időjárás, művelési mód) hozamra állítottuk be a dózisokat.

A vetésre április 14-én került sor. A vetést Horsch Maestro 8,75 CC típusú géppel végeztük el. A monitor szerint egyenletesen 74 000 tőszámmal került kivetésre a vetőmag. A vetéssel egy menetben talajfertőtlenítő kijuttatása is történt, az előző évben is kukorica volt a területen, így András döntése egyértelmű volt az elővetemény miatt. A magágy megfelelő állapotú volt, sokat segített a mulcsművelésben a sávtisztító, ami eltávolította a felesleges növényi maradványokat a csoroszlya útjából.

Természetesen vetés előtt a talajhőmérsékletet megmértük a vetés mélységében (6 cm), mondhatjuk, hogy ideális volt 12–13°C, a mérést délelőtt 10 óra körül végeztük el.

Tavasszal a talajfelszín hőmérséklete a nap folyamán akár 5–8 °C-ot is tud változni (pozitív, illetve negatív irányba), ez a fluktuáció a mélységgel párhozamosan tompul. A vetésmélységet a nedves réteg határozta meg.

Sajnos a vetőmag frakcionáltsága hagyott kívánni valókat maga után. A vetőgépek érzékenysége miatt sok esetben azt kell, hogy mondjuk, hogy a csírázó képességnél és az ezerszemsúlynál fontosabb tulajdonság a vetőmag osztályozottsága. Remélhetőleg a vetőmag-előállító cégek komoly hangsúlyt fektetnek erre a jövőben, illetve lesz speciális, kalibrált vetőmag az erre igényes termelők részére a piacon.

Vetés során néztük a tőszám-egyenletességet és az esetleges hiányokat. Sok helyen nehéz volt megtalálni a kivetett szemeket.

Április közepi vetésünk első szemléjére május 8-án kerül sor. Amit vizsgáltunk: kikelt tövek száma, tőszám-egyenletesség, esetleges vetéshibák, illetve a kikelt növények állapota.

A teljes szákszendi területen 16 felvételezést végeztünk, leszámoltuk a kikelt növények számát – átlagban megvan a 70 ezer tövünk hektáronként, viszont a szórás jelentős. Ez azt jelenti, hogy voltak olyan felvételezési pontok, ahol 66 000 tő/hektár, és voltak olyanok, ahol 73 500 tő/hektár kikelt állományt felvételeztünk.

Miből eredhet ez a nagy szórás? Egyrészt a vetőgép, illetve az egyes vetőelemek beállítása, másrészt a vetőmag osztályozottsága indokolhatja az eltéréseket.

Megnéztük a tőszám-egyenletességet, hogy a kikelt tövek közötti távolság mennyire egyenletes. Ez azért fontos, mert a kukorica az egyik legokosabb növényünk! A kukorica növények egymással nem konkurálnak, nem harcolnak, feladják a harcot. Amennyiben két növény túl közel van egymáshoz, úgy mindkettő visszavesz saját teljesítményéből, a rendelkezésre álló erőforrásoknak (tápanyag, fény, tér) megfelelően fejlődik, ilyenkor képződhetnek meddőtövek, vagy csökött, alacsony szemszámmal képződő csövek, rossz termékenyülés, alacsony növényméret, csökkent vegetációs felület.

Amennyiben nagy mennyiségben van ‘ikervetés' a területen, úgy sok növényünk marad le, így ez egyértelműen terméscsökkenéshez vezet.

A másik termést csökkentő tényező a hiányos vetés. Vannak hibridek, amelyek a nagyobb teret (térállást) nagyobb csőmérettel kompenzálják (flexibilis csövű hibridek), viszont a hazai piacon nem sok ilyen hibrid van, illetve ez a tulajdonság nem a modern, új generációt képviselő hibridekre jellemző. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hiányzó tő a teljes táblán belül terméscsökkenést jelent táblaszinten.

Gyakran szembesülünk vele, hogy az első szemlénél jönnek ki a vetési hibák (nem jól beállított vetőgép, vetőmag problémák, nagy sebességgel végzett vetések), viszont ilyenkor ezek a problémák már nem orvosolhatóak. A precíziós gazdálkodás alapja a precizitás!

Érdemes megemlíteni, hogy a kísérletező kedv és a gazdaság érdekeltsége sokszor egymással ellentétes. A legnagyobb gondossággal végzett beállítások, és informatikai útkeresés ellenére is elfogy a türelem, az időveszteség egy idő után már nem tolerálható, tehát a valós munkavégzés megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy az adott munkafolyamathoz a gépek hibamentesen használhatók. A gazdaságban rendelkezésre álló – megszokott gépkapcsolatban használt – vetőgép teljesítménye a kiesett időt kompenzálta. A gyakorlatban is bebizonyosodott tehát, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetésekor a megfontolt, lépésenkénti haladás célravezetőbb, hiszen így nem kockáztatjuk a gazdálkodás sikerességét!  

Feladataink május hónapra:

• tőszám-felvételezés légifotózás módszerével (időjárás függvényében);
• felkészülés az NDVI index alapján kiadott osztott nitrogén kijuttatására;
• tőszám-felvételezés Alsódobsza, Patalom területeken – a művelési zónáknak megfelelően.

PG konzorcium, Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor