Engedjék meg, hogy kilépjek a tipikus nemesítői nézőpontból és feltegyek egy provokatív kérdést:
Mi a fontosabb a repcében?
A technológia vagy a hibrid?
Ha a nemesítőt kérdezem, nyilván a hibrid a válasz, azonban a termelő legtöbb esetben a technológiára fogja helyezni a hangsúlyt. Nem véletlenül!
A hibriddel egyszer kell foglalkozni, eldöntöm, melyiket vessem el, elvetem, aztán a teljes szezonban napi szinten technológiai kérdéseket oldok meg. Nem beszélve az anyagiakról, hiszen még a legdrágább vetőmag költsége is messze elmarad a termesztés egyéb ráfordításai mellett.
…Nos, az dobja rám az első követ, aki a nemesítés mellett gazdálkodik is, és másként látja ezen alapvetést…
Viszont van egy csavar a képletben:
A technológia szerepe ugyanis az, hogy maximálisan kiaknázza a hibridben rejlő potenciált és azt meg is védje. Magyarán a technológia a genetikát szolgálja. E logika mentén: minél potensebb és strapabíróbb a genetika, annál kevesebb technológiai elemre lehet szükség ugyanazon eredmény eléréséhez, vagy az egységnyi ráfordításra eső haszon lehet nagyobb.
Tehát elméletileg a termelői elvárás a következő lehet: olyan hibrideket termeszteni, melyeket kisebb technológiai költséggel vagy ugyanazon költségszint mellett nagyobb hatékonysággal lehet eredményesen termeszteni.
A fenti elemek közül jelenleg egyedül a kártevőkérdéshez nem tudunk hibridoldalról viszonyulni, az összes többihez azonban igen:
A Kiemelt DEKALB Termésvédelemmel rendelkező hibridek:
– lényegesen ellenállóbbak a szklerotíniával szemben,
– rendelkeznek az RLM7-es fóma rezisztenciával,
– emellett kipergés-ellenállóságuk is kiváló.
A Kiemelt DEKALB Termésvédelem Plusz-os hibridek a fentiek mellett a magas termést betakarításig képesek megtartani, dőlésre nem hajlamosak.
Ezen hibridek esetén kevésbé lehet kockázatos egyes gombaölő szeres kezelések kihagyása – bár nem javasoljuk –, és megfontolandó a későbbi, teljes érésben történő betakarítás, ami jelentős többlettermést jelenthet.
Optimális NITROGÉN hasznosítás tulajdonsággal rendelkező hibridjeink a műtrágya (nitrogén) ráfordítások hatékonyságát hivatottak növelni, mind magas, mind alacsony dózisok mellett. Az előző oldalra tekintve talán jobban érzékelhető, hogy mire is gondolok.
Hogy mi a helyzet a vetési kockázatokkal?
Ezt a titkot most nem árulom el. Van rá megoldásunk… néhány kolléga már ki is fogja próbálni az idei évben.
Szóval… csökkentsek vagy „hatékonyítsak”?
Ismereteink szerint a repce terméspotenciálja jelenleg a 8 tonna/hektár körüli magasságban lehet [2]. Csehországban szinte minden évben vannak 6 tonna feletti üzemi eredmények, és egy jobb évben ritkán ugyan, de nálunk is mérnek
6 tonna körüli terméseket.
Ezek az eredmények viszont igen távol állnak az ország többéves realitásától, mely az elmúlt 15 évben csak egyszer lépte át a 3 tonnás országos átlagot [3].
Az okok egyszerűek: klíma, vízellátottság, tápanyag-hasznosulás, a terméscsökkentő tényezők uralma (és nemritkán a technológiai fegyelem).
Persze a termelő a 3 tonnával is boldog lenne, ha a költségek nem szaladtak volna el, és a terményárak szárnyalnának.
Az átvételi árak ugyan nem szárnyalnak, viszont a repce helyzete sokkal kedvezőbbnek tűnik, mint a többi szántóföldi kultúráé, különösen, ha figyelembe vesszük a növényiolaj-piac történéseit.
Nem tisztem a terménypiaci szakértő szerepét játszani, az azonban érzékelhető, hogy a felvevőpiaci igények nagyobbnak tűnnek, mint a készletek és a prognosztizált termelés. Bár a repce jelentősége elmarad a pálma- és szójaolajé mögött, azok relatív hiánya hatással lesz a repce árára és területére is [4].
Így ez a növény idén jó eséllyel javíthatja a növénytermesztés eredményességét.
Nos, ezen pozíció mondatja azt velem, hogy nem a költségcsökkentésre, hanem annak hatékonyságára célszerű fektetni a hangsúlyt, és olyan hibridet választani a technológiához, ami nemcsak hozza a potenciált, de meg is védi azt.
Csngődi Péter
[1] Monsanto- és Kleffmann-felmérés, 2016
[2] Monsanto-becslés
[3] KSH, 2015
[4] Statista, 2016
A cikk szerzője: Csengődi Péter
