A dublini 24. Nemzetközi Sertés Állatgyógyászati Kongresszus alatt zajlott az Alltech Elite Herd Dinner rendezvénye, melyen Dr. Anna Catharina Berge – a Berge Veterinary Consulting BVBA tulajdonosa, az állatorvoslás szakértője – és Dr. Richard Murphy – az Alltech Európai Központjának és Biotudományos Központjának kutatási igazgatója – felhívta a figyelmet arra a pontra, amit az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, és az antimikrobiális szerek hosszú távú alkalmazásra jelent a sertéságazat számára.
Murphy lelkesen beszélt azokról a veszélyes témákról, amik a rezisztenciát övezik, és a szerepükről az állati termékek előállításában. Olyan lehetséges piaci stratégiákat osztott meg, ahol az állati termékek gyártói antibiotikum-mentesen tudnak termelni és ezt a fogyasztói oldallal is elfogadtatni.
„Mivel a baktréiumok ellenálló képessége egyre növekszik a kemikáliákkal szemben a mezőgazdaságban, az emberre való fenyegetettség is egyre inkább létező veszély.”- mondta Murphy.”Kínában például a kolisztin rezisztens baktériumok már átterjedtek állatról emberre.”
Murhpy szerint – aki egy Princeton-i tanulmányra hivatkozott – az antibiotikumok globális használata az állatgyógyászatban több mint 60 %-kal fog növekedni 2010 és 2030 között. A trend elsősorban a „BRIC” országokban (Brazília, Oroszország, India és Kína) zajló folyamatokra alapoz.
„Nem szeretnék szenzációhajhásznak tűnni, de ha nem teszünk semmit annak érdekében, hogy csökkentsük az antibiotikumok használatát az állattenyésztésben, egy apokaliptikus forgatókönyvre számíthatunk.” – mondta Murhpy.
Catharina Berge bemutatta, hogy több európai országnak van már antibiotikum-csökkentési terve. Svédországban, Finnországban és Norvégiában például már az 1980-as évek óta be vannak tiltva a megelőző és hozamfokozó célra használt antibiotikumok, és az összes antibiotikum regisztrációhoz és állatorvosi felügyelethez van kötve. Ezt figyelembe véve, gyártóként mit tehetünk még? – tette fel a kérdést.
Az összehasonlítási folyamat nagyon fontos a sertésiparban, hiszen így a gyártók tisztán láthatják, hogy melyek a legjobb gyártási és hatékonysági modellek. Speciális telepi mérőszámok alkalmazásával a gyártók hatékonyabbak, gazdaságosabbak és fenntarthatóbbak lehetnek.
„Az összehasonlítás Belgiumban nagyon jól működik, és ez egy olyan dolog, amiből mindannyian tanulhatunk.” – mondta Berge. Az országnak van egy jól átlátható antibiotikum-csökkentési elképzelése, mely szisztematikus, jól elemzett és minden gyártó számára lehetővé teszi a részvételt.”
A „Food and Agriculture Orgazination” szerint az egyik leggyakoribb módja a fertőző ágensek terjedésének a közvetlen kapcsolat: ha egy fertőzött sertés közeli fizikai kontaktusba kerül egy nem fertőzött társával, az döntő momentum a betegségek átadásában. Az alapvető higiéniai intézkedések, a folyamatok és mérések – melyek annak érdekében jöttek létre, hogy megvédjék a lakosságot a káros biológiai és biokémiai anyagoktól – egy igencsak népszerű téma lett a mezőgazdaságban, annak köszönhetően, hogy megnövekedett az állati betegségek átterjedésének lehetősége.
Az elkövetkező években láthatjuk majd, hogyan növekednek a fertőzésveszélyt elkerülő higiéniai intézkedések a telepeken, melynek köszönthetően a sertéstenyésztőknek kevesebb antibiotikumot kell majd felhasználniuk, ami lecsökkenti a termelési költségeiket és nagyobb nyereségességet biztosít számukra.
„Az Alltech antibiotikum-csökkentési programja az ipar által kezdeményezett program, ahol a telepek teljes telepi auditot és javaslatokat kapnak a hatékonyabb teljesítmény érdekében, mely növeli a jövedelmezőséget annak köszönhetően, hogy csökkentik az antibiotikumok használatát” – mondta Dr. Berge.
Az antibiotikumok regisztrációs rendszerének javításával, független farm ellenőrzésekkel, és a telepi higiéniai intézkedések összehasonlításával és javításával az európai sertéstenyésztők csökkenteni tudják az antibiotikum-rezisztens baktériumok bekerülését a táplálékláncba.
