Magyarországon a kis- és középvállalati szektor várhatóan jövőre nettó megtakarítóvá válik, vagyis a megképződött jövedelmek jelentős hányadát a szektorberuházások helyett banki megtakarításokba, vagy más befektetésekbe helyezi – indította előadását egy meghökkentő adattal Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője egy, a pénzintézet által szervezett és a Vidékfejlesztési Program idei lehetőségeit bemutató üzleti reggelin Hajmáson. A rendezvényen többek között arról igyekeztek képet adni a meghívott előadók, hogy milyen támogatásokra, pályázati forrásokra számíthatnak az érintettek, melyek a pályázati rendszer, eljárásrend legfontosabb változásai, illetve hogy banki oldalról hogyan tudják támogatni a fejlesztési elképzeléseket.

Szerinte ágazati szinten a szántóföldi növénytermesztés már jelentős tartalékokkal rendelkezik, és bár a bank szívesen hitelezné a termelőket, kevéssé igénylik ezt. Az állattenyésztés már nincs ilyen kedvező helyzetben. Példaként a tejágazatot, mint a magyar mezőgazdaság koncentrálódó ágazatát említette, ahol a legutóbbi adatok szerint idén is tovább növekszik az unióban előállított tejmennyiség, több magyarországnyi tej kering a kontinens országai között. Emiatt egyre többször találkozunk olyan partnerekkel, főleg a 200–300 egyedes telepekkel bírókra igaz, hogy az állomány leépítésében gondolkodnak, még úgy is, ha korábban telepfejlesztésre támogatást kapott – mondta Hollósi Dávid. Ezt érdemes lenne elkerülni, mivel aki egyszer felhagy a szarvasmarhatartással, az aligha kezdi újra a tevékenység felfuttatásának idő- és erőforrásigénye miatt. Hollósi szerint a magyar élelmiszergazdaság gyenge láncszeme az élelmiszeripar – szívesen venné azt is, ha tovább nőne a fejlesztésére elkülönített támogatási keret. Egyes becslések szerint egyébként mintegy ezermilliárd forint kellene a versenyképessé tételéhez.

A Vidékfejlesztési Program keretéből különféle beruházási jogcímekre a teljes összeg 44 százaléka áll rendelkezésre, ezen belül a legtöbb forrást az állattartás, a kertészet és az élelmiszeripari fejlesztésekre különítettek el – hívta fel a résztvevők figyelmét Kovács Zoltán, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Beruházási osztályának vezetője. Az élelmiszeriparra például 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Szakaszzárás több pályázatnál is volt már, például a kertészet korszerűsítése, a mezőgazdasági termékek értéknövekedése, és a trágyatárolók építésével kapcsolatos felhívásnál. Utóbbit a háromszoros túligénylés miatt fel is függesztette az Irányító hatóság. Új pályázatokat továbbra is lehet beadni, de a szakaszzárásig beérkezett pályázatok elbírálása már megkezdődött. A VP idei éves fejlesztési kerete nagyjából 67 pályázat megjelenésével számolt, a még meghirdetésre várók között számos beruházási jellegű van a klasszikus vidékfejlesztési célúak mellett.

Noha az új támogatási időszakban a tavalyi szűk esztendő után mostanra jelentősen nőtt az elérhető uniós forrásmennyiség – gyakorlatilag havonta nyílik több tízmilliárd forintnyi pályázati lehetőség –, a sok ponton újraszabályozott támogatásigénylési és pályázati rendszer komoly fejtörést okoz a gazdáknak. A legnagyobb gondot nem is a beruházási tervek kigondolásánál, előkészítésénél látjuk, hanem ott, hogy a felmerülő beruházási igények és a Vidékfejlesztési Program forrástervezése nincs összhangban – mondta Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU Irodájának vezetője. Arányaiban ahhoz képest, hogy az állattenyésztésre mennyi pénz jut, a feldolgozóipar még kedvező helyzetben is van, és épp mostanság jelentette be Lázár János, hogy a középvállalkozásoknak szánt 25 milliárdos fejlesztési keretet 100 milliárd forintra emelik. Sokszor a pályázatokon való részvétel jogosultsági feltételeinek csak kivételes erőfeszítések – olykor cégstruktúrát érintő változtatások – árán tudnak megfelelni az érintettek, különösen igaz ez az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett felhívásokra – tette hozzá a szakember.

Trombitás szerint az, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben maradt az MVH-nál kialakított, és a gazdák által már megismert pályázati rendszer, tulajdonképpen nem is probléma. Összevetésképp megemlítette, hogy a feldolgozóipari pályázatok egy része nem a VP-ben érhető el, és a GINOP-nál kialakított új eljárásrend csúszásokat okoz a pályázatok elbírálása, megvalósítása során. Példaként említette, hogy ott egy szerződésmódosításra 7-8 hónapot kellett várni.

Fontos változás, hogy egy 2015 novemberétől hatályos törvénymódosítás szerint a 25 millió forintnál nagyobb támogatást elnyert projekteknél közbeszerzést kell kiírni. Ezzel kapcsolatosan a szakember szerint még számos kérdést kell tisztázni, de szerinte mindenképp elnyújtja majd a beruházások megvalósítását.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint hosszabb távon csak a hatékonyságjavító beruházásokkal lehet versenyképessé válni, talpon maradni. Kétségtelen azonban, hogy főleg az elmúlt időszak szabály-, illetve piaci változásai miatt – beleértve az uniós tejkvóta eltörléstől kezdve, az orosz embargón át a hazai birtokmaximumig mindent – kivárnak a fejlesztésekkel az agráriumban is. Az sem segíti a hosszabb távú tervezést igénylő fejlesztések beindulását, hogy bizonytalan az Amerikával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény tartalma, lehetséges hozadéka, illetve egyelőre semmit sem lehet tudni arról, 2020 után hogyan alakul majd az EU közös agrárpolitikája.

Mára ugyanis erőteljesen támogatásfókuszú lett az ágazat, e nélkül beruházni meglehetősen kockázatos, mivel a magyar mezőgazdaság képtelen önerőből kitermelni a ráfordításokat. Ennek érzékeltetésére a 2014-es év számait idézte Hollósi, e szerint az agrárium termelési értéke 2450 milliárd forint volt, amiből 750 milliárd jövedelem csapódott ki, amely magába foglalja az 500 milliárdnyi támogatást is. A jelenlegi kibocsátásunk pedig mindössze 70%-a a 80'-as évek színvonalának – hívta fel a figyelmet Hollósi Dávid. Szerinte 2020 után komoly átalakulások várhatóak az ágazatban, koncentráció és méretgazdaságossági szelekció várható, még ha a mostani szabályozás nem is ennek kedvez.

Ugyan mindenki arról beszél, hogy a támogatások nélküli éles versenyhelyzetre kell készülni a fejlesztésekkel is, azonban a tervezésnél – de a bankoknak a finanszírozásnál is – a megtérüléssel, illetve azzal is számolni kell, hogy addig is miből működtetik azt. A cégeknek alaposan át kell nézniük a termelési rendszerüket, hogy akár 5–10 forintokat tudnak-e spórolni kis részfeladatok hatékonyságjavításán, és vannak vállalatok, amelyeknél igazán tudnak is spórolni rajta. Középvállalatoknál akár milliós megtakarítások is elérhetőek ezzel.

Hollósi szerint a jövő tervezésekor két dolgot érdemes mérlegelniük az ágazat szereplőinek: egyrészt azt, hogy a mezőgazdaság ma már a kizárólagos élelmiszer alapanyag-termeléstől egyre inkább az ipari alapanyag-előállítás felé mozdul el, miközben egyre iparosodottabb lesz. Ez utóbbit főleg a belső hatékonyságnövelés kényszere hozza, de a hozzáadott értéket növelő fejlesztések is épp ilyen fontosak. „Tapasztalataink szerint egyre több olyan gazdálkodó akad, aki a nehézségek ellenére előremenekül és fejleszt, és ehhez most adottak is a feltételek, és az olcsó forrás is” – tette hozzá a szakember. Mint mondta, jelenleg akkora a piaci verseny a finanszírozó bankok között, hogy a legjobb vállalkozások korszerűsítési, kapacitásbővítési beruházásaira akár 10, sőt olykor nulla százalékos önerő mellett is adnak hitelt a pénzintézetek. Az Erste nemrég indította útnak három éves agrárfejlesztést támogató programját, amely keretében 60 milliárd forintot különítettek el a szektor hitelezéséhez. A bank a program révén megduplázná az agrárfinanszírozási piaci részesedését. Ennek érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen kifejlesztettek egy, a legkisebb agrárszereplők adósságszolgálati potenciálját meghatározó alkalmazást, ami a használt terület, vetésszerkezet, és egyéb termelési tényezők értékelésén alapul – így az őstermelők finanszírozását is meg tudják oldani.

További fontos szempont a jövő tervezésekor, hogy rendelkezésre áll-e a képzett utód a gazdaságban, ma már a bankok ugyanis ezt is figyelik a kockázatértékeléskor, vagy a hosszabb távú megtérülés mérlegelésekor. Egyre több jó példát látunk erre, és az is tény, hogy az elmúlt egy-két évben nőtt az agrár felsőoktatásba jelentkező fiatalok száma is – mondta Hollósi Dávid. A Kaposvári Egyetemen például idén harmadával bővült az agrárszakokra jelentkezők aránya. Az is tény azonban, hogy minőségi munkaerőhiány van a mezőgazdaságban, mivel a modern technológia kezeléséhez már nem sok betanított, hanem kevés, de szakképzett alkalmazott kell. Ezért fontos, hogy az új generációnak már többlettudással kell belépnie a napi munkába, egy teljesen új mezőgazdaságra kell felkészíteni őket.

 Az utánpótlás biztosításának egyik lehetséges módja a fiatal gazdák induló támogatása. Az idei pályázatnál a visszaélések megakadályozása érdekében 6 ezer euró Standard Termelési Értéknek megfelelő, az ágazathoz köthető vagyonelem meglétéhez kötötték az indulás lehetőségét – hívta fel a figyelmet Farkas Éva, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Somogy megyei kirendeltség vezetője. Mint mondta, az agrárgazdasági kamara honlapján fellelhető egy tájékoztató, amiből kiderül, hogy mivel lehet teljesíteni a 6 ezer euró STÉ követelményt. Ennek egyébként nem fontos már az induláskor teljes egészében rendelkezésre állnia, lehet akár egy szülőktől származó gazdaságátadással kapcsolatos ígérvénnyel is teljesíteni. Az azonban fontos, hogy csak – akár fő-, akár mellékállású – őstermelőként lehet pályázni a támogatásra, mivel a támogatás ellenében a vállalkozóvá válást vállalja a fiatal – tette hozzá Farkas Éva.
A rendezvény résztvevői kissé szkeptikusak voltak azzal kapcsolatosan, hogy mennyire tud hatékony lenni a támogatás, tekintve, hogy a 6 ezer euró STÉ induló vagyonból nem lehet megélni, és az ágazat beruházási igényeihez mérten a 12 millió forintos támogatás sem túl jelentős.

-kmk-

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin