Szakmai válaszok a tejpiaci válságra

Agro Napló
A 2016. április 20-án Sárváron megrendezett V. AXIÁL Gyakorlati Akadémiájának központi gondolata volt, hogy milyen szakmai válaszokat lehet adni a jelenlegi tejpiaci válságra.

 

Kevin Bousquet

Kevin Bousquet, a World Wide Sires farmerek gyakorlati oktatásáért felelős igazgatója, az USA tejtermelőinek példáján keresztül próbált hasznos tanácsokkal szolgálni. Az USA-ban lezajlott egy jelentős átrendeződés a hatékonyabb termelés érdekében, melynek során 1975-ben 25–30 tehén termelt egy átlagos amerikai farmon, addig 2015-ben ez a szám 200 fölé emelkedett. A tejtermelő farmok száma 450 ezerről 50 ezer alá csökkent ebben az időszakban. Míg 2010-ben az amerikai farmok 31,3%-a tartott 500-nál több tehenet gazdaságában, addig ez a szám 2014-ben meghaladta a 60%-ot. Az első piaci alapon működő válasz: KONCENTRÁCIÓ! Az USA tejtermelő ágazatának tapasztalatai alapján az előadó 4 területet jelölt meg a siker – vagy a túlélés – kulcsaként. 1. Szaporodásbiológia, 2. Mérhető adatok (a folyamatok nyomon követése), 3. Takarmányozás (mint a legnagyobb költségtényező) és az 4. Emberi tényezők (tudás, képzettség, leírt protokollok)! Az egy tehénre jutó tejtermelés az EU 27 országában 6.047 kg, az USA-ban 9.939 kg. A genetikai előrehaladás biztosítása elengedhetetlen, hogy ez a genetika működhessen, az állatok környezetét is folyamatosan fejleszteni kell. „A gazdaságos tejtermelés üzemanyaga a szaporodás! Tejelő állományunk 8%-át vemhesítenünk kell minden hónapban. A cél az, hogy 2 évente minden tehéntől 2 laktációs csúcsot tudjunk elérni.” A farm menedzselésének kulcsa a jól átgondolt adatok folyamatos gyűjtése, gyors feldolgozása és az azonnali beavatkozás, szükség esetén. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a tehenészeteinket emberek működtetik. Ez a legértékesebb erőforrás, az első három legnagyobb költséghányad egyike, a nyereséges működésre ható legmeghatározóbb tényező. Szintén USA adat, ha egy farmon kevesebb, mint 3000 tehenet tartanak, 100 állatonként kell 1 ember, 3000 feletti tehenészetekben 200 tehenet lát el egy ember. Általában az alkalmazottak nem szakképzettek, ezért elengedhetetlen valamennyi működési egységre az írott protokollok megléte. Ezt egyszerű nyelven megírva, jól látható helyen ki kell függeszteni, begyakoroltatni a személyzettel és szigorúan megkövetelni annak betartását. A takarmányozás a tejönköltségben kb. 50%-ot képvisel. A minőségre és nem a mennyiségre kell fókuszálni a tömegtakarmányok készítése során. Általában 3 receptúra elég egy telepre, annak elkészítését szakemberre kell bízni.

Pintér Zsolt ügyvezető és Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető (AXIÁL Kft.)

Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányanalitikai igazgatója a tömegtakarmányok minőségének javítására hívta fel a figyelmet, ami az egyik legfontosabb költségcsökkentő tényező. A táplálóanyag-tartalom növelése mellett nagy gondot kell fordítani az emészthetőség javítására. A gazdaságos termeléshez jó lehetőséget kínálnak a fűszenázsok. Az ÁT Kft. laboratóriumába érkezett minták alapján az év fűszenázsát (Berek Farm Kft. készítette) az alábbi paraméterek jellemezték: száraz anyag – 313 g/kg, nyersfehérje – 230 g/kg sza., NDF – 382 g/kg sza., ADL – 13 g/kg sza., NDFd – 82,5%, NEl – 6,93 MJ/kg sza. A telep tejtermelése bizonyítja, hogy kiváló termelési eredmény érhető el, kedvező árú tömegtakarmány etetésével. A másik alternatív megoldás lehet a rozsszenázs. A betakarítás idejének helyes megválasztásával akár 18%, vagy annál nagyobb nyersfehérje-tartalmú takarmány készíthető, jó rostemészthetőséggel (Extra Tejtermelő Kft., Beled készítette). A TMR-ek cukortartalma nagytejű állományok esetében legalább 5–6% között legyen. A szenázsokban a cukortartalom megőrzésében fontos a gyors fonnyasztás – lehetőleg 48 óra alatt érje el a kívánt szárazanyag-tartalmat a növény –, melyhez az acél verőujjas kaszák használata javasolt. Lucernaszilázs/szenázs készítésekor szintén tartani kell a max. 48 órás szárítási időt, de itt a levél megőrzése miatt a gumihengeres szársértők alkalmazása az optimális. A kiváló lucernaszenázsok fehérjetartalma 22% feletti, a szárazanyag-tartalom pedig legalább 35%. A szenázsok készítésekor ügyelni kell a földszennyeződés csökkentésére (a hamutartalom jelzi a laboreredményekben), ezzel tudjuk mérsékelni a Clostridium-fertőzés kockázatát. A tarlómagasság növelésével, a száradási idő csökkentésével, a száradás intenzitásának javításával, a rendkezelők munkamagasságának beállításával védekezhetünk a káros földszennyeződés ellen.

 

Dr. Kacz Ivett Gabriella

Dr. Kacz Ivett Gabriella a Malomsoki Extra-Tej Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője szerint a válságoknak mindig van pozitív oldala is, kikényszeríti az előrehaladó változásokat. „A válság a változás ügynöke.” A változtatásokhoz kellő bátorságra van szükség, a jó ötletek integrálása elengedhetetlen. A jó minőségű tömegtakarmányok mellett fontos a jó állategészségügy (tőgyegészség), és tehenek komfortjának javítása. Az előadó kiemelte a telepi menedzsment, a humán erőforrás szerepét. Minden dolgozónak tisztában kell lennie a célokkal, a rá vonatkozó pontos munkafolyamatokkal (standard technológiai leírásokkal), melyek ellenőrzését rendszeresen el kell végezni. A motiváció, a jövőkép, a bizalom- és a csapathoz tartozás érzése szintén a sikeres működés feltétele. A tejelő tehenészetek irányításában nagy hangsúlyt kap a következetesség, a kitartás és a türelem is.

Marczali Gábor, a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója előadásában egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. A nyerstej és a nyersolaj árának mozgása hasonló trendvonal mentén halad, különösen jól látható ez nagyobb „kilengéseknél”, mint a mostani is. Milyen válaszlépések lehetnek a hosszan tartó tejválságra? A legdrasztikusabb lépés az lehet, hogy felszámoljuk az egész állományt. Komárom esetében (kb. 1200 tehén és szaporulata) ez a megoldás több mint 1,7 milliárd forint veszteséget okozna, tehát nem ez az ajánlott út! A termelés 15%-os csökkentése 303 millió veszteséggel járna évente, a jelenlegi tejárak mellett. A tejönköltség javításával, a hatékonyság növelésével (65 Ft/liter tejárral számolva), „megúszható” a veszteség 98,5 millióval évente. A tejönköltség csökkentésének egyik módja a tömegtakarmányok minőségének és beltartalmának javítása. Az öntözött területeken történő takarmánynövény-termesztés szintén növeli a takarmányozás, és ezen keresztül a tejtermelés hatékonyságát is.

-an-

 

A cikk szerzője: Agro Napló

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?