Eltelt egy újabb negyedév, megismerhettük a második negyedéves növekedési adatokat is. Ez alapján az Európai Unió országai közül továbbra is a közép- és délkelet-európai régió teljesített a legjobban, ahol a gazdaság továbbra is jellemzően 3% körüli ütemben bővül. A régió ipara és exportja ugyan megszenvedi a fejlett országok törékeny növekedését, az építőipar pedig az európai uniós források visszaesését, azonban a negatív tényezőket ellensúlyozza az erős fogyasztás, ami jelenleg a növekedés legfőbb motorja. A régióban ugyanis a munkanélküliség a válság előtti mélypontra esett a bővülő foglalkoztatottság miatt, így már a munkáltatóknak kell versenyezniük a munkavállalókért, a bérek pedig – a 2014. évi 3-4%-ról 2016-ra 5-6%-ra gyorsulva – emelkednek. Ráadásul az infláció egyelőre mindenhol zéró közeli, aminek köszönhetően a bérek vásárlóereje az említett és már régen nem látott 5-6%-kal nő. A háztartások pedig a csökkenő munkaerőpiaci bizonytalanság és az emelkedő bérek hatására többet mernek költeni.
A régióban a növekedést tekintve továbbra is Románia az éllovas, ahol 4,3%-ról 6%-ra ugrott a GDP bővülésének üteme, idézve a válság előtti aranykor számait. A kiemelkedő teljesítményben a román gazdaság magas növekedési potenciálja mellett komoly szerepet játszik az állami keresletélénkítés – béremelések, áfacsökkentés – is. A régiós második ismét Szlovákia (+3,7%), a középmezőnyhöz tartozik még 3% körüli teljesítménnyel Lengyelország és Bulgária, végül Magyarország (2,6%) és Csehország (2,5%) zárja a sort. Noha a magyar gazdaság növekedési üteme régiós összevetésben továbbra is visszafogott, azért van miért örülni. A 2,6% ugyanis meghaladja a várakozásokat (1,8–2%), de ennél is fontosabb, hogy jelzi, átmeneti megbicsaklás volt az első negyedéves adat, amikor a korábbi évek 3% körüli üteméről 0,9%-ra esett vissza a növekedés üteme. A gyorsulásban az előzetes adatok szerint komoly szerepe volt Magyarországon is a fogyasztásnak (a kiskereskedelmi forgalom egy negyedév alatt közel 2, egy év alatt 6%-kal bővült), de az építőipar is megfordult az első negyedévi mélypont után, és az ipar is fordítani tudott. Így a 2014-es 3,6, a 2015-ös 2,9% után idén is elérheti, kedvező esetben meghaladhatja a 2%-ot a gazdasági növekedés, jövőre pedig a magára találó lakásépítés és a költségvetési élénkítő lépések hatására ismét 3% fölé emelkedhet, elérve ismét a régió átlagát.
A jó régiós GDP-adatok értékét külön növeli, hogy a fejlett országokban igencsak törékeny a gazdasági növekedés. Az eurózónában a második negyedévben a GDP 1,6%-kal haladta meg az előző évit, ami ugyan megfelel a várakozásoknak, de enyhe lassulást jelent a korábbi negyedévekhez képest, másrészt pedig az előző negyedévhez képest 0,3%-ra lassult a növekedés üteme, ami évesítve már csak 1,2%. A nagyobb gazdaságok közül a vártnál jobban teljesített a német gazdaság, de a bankrendszeri és államadósság gondokkal küzdő Olaszország gazdasága negyedéves összevetésben stagnált, az előző év azonos időszakához képest pedig alig 0,7%-kal tudott nőni. Előretekintve az eurózóna gazdasága várhatóan növekedési pályán marad, de a GDP bővülésének üteme a következő negyedévekben fokozatosan 1% közelébe lassulhat.
Az amerikai gazdaság okozta a negyedév talán legnagyobb, negatív meglepetését. Eddig ugyanis az volt a közvélekedés, hogy az USA-ban a GDP tartósan 2–2,5% körüli ütemben tud bővülni. Ennek megfelelően a második negyedévtől 2,6%-os évesített növekedést várt a piac, az év egészére pedig 2%-ot. Ehhez képest a második negyedéves adat alig 1,2% lett, ami már nemcsak a várakozásoknál, hanem az európai adatnál is gyengébbnek bizonyult.
Tardos Gergely
igazgató, OTP Bank
A cikk szerzője: Tardos Gergely
