Az AgrowKnowmia Program keretében vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a növénytáplálásban az elmúlt években kifejlesztett termésnövelő anyagokat okszerűen használva és beépítve a technológiába milyen többleteredményt lehet elérni, a kizárólag a több évtizede használt „hagyományos“ termékekre alapozott technológiákkal szemben. Többek között elemezzük az osztott és egy dózisú tápanyag-kijuttatási technológiák közötti termésbeli és gazdaságossági különbségeket, illetve ami jelen cikk témájához legszorosabban kapcsolódik, a starter műtrágyák alkalmazásának hatását búzában is.
A kísérletbe bevont területeken a különböző kezelések talajvizsgálati eredmények alapján lettek meghatározva, tehát táblára adaptált műtrágyaadagokat és féleségeket alkalmaztunk. Tápanyagos vonatkozású nagyparcellás őszi búza kísérletek 2015 őszén 8 helyszínen kerültek elvetésre.
Az AgrowKnowmia Program egyik búzakísérleti blokkja a Pécs-Reménypusztai Kft. 109 táblája volt a 2015-16-os idényben. A terület savanyú, jó vízgazdálkodású erdőtalaj, kötöttségét tekintve vályogtalaj. Káliummal igen jól, míg foszforral közepesen, mésszel gyengén ellátott a szántó, humusztartalma gyenge, ásványi nitrogén tartalma igen gyenge minősítést kapott a vizsgálati eredményekben. Az itt 14 különböző kezelést tartalmazó vizsgálati sort négy ismétlésben állítottuk be, 1000 m2-es parcellákon.
A kísérlet az őszi búza tápanyag-reakciójának vizsgálatára irányult, ezen belül is a HUNFERT NPS immunMAX starter hatékonyságára fókuszálva. Cél a legköltséghatékonyabb starter műtrágyaadag meghatározása, a legjövedelmezőbb búza tápanyag-visszapótlási technológia kidolgozása. Ehhez a starternek két különböző dózisát alkalmaztuk, egy „hagyományos, csak nitrogént és foszfort tartalmazó műtrágyával kezelt üzemi kontroll mellett.
A kísérlet bemutatása
A kukorica elővetemény betakarítását követően sem alaptrágya kijuttatására, sem forgatásos mélyművelésre nem került sor. A direktvetőgéppel történő vetést megelőzően nehéz tárcsát járattak a területen két menetben, majd a még mindig jelentős felszíni szártömeget ásóboronával tovább keverték a talajba. A kísérlet pontosságának érdekében vetés előtt közvetlenül külön menetben juttattuk ki a starter műtrágyát, mely az üzemi kezelésnél DAP volt, a többi esetben mindig a HUNFERT NPS immunMAX. A tápanyag-visszapótlást kivéve minden más termesztéstechnológiai elemet az üzemi gyakorlatnak megfelelően hajtottak végre a kísérleti területen is.
A vetésre a kedvezőtlen időjárás miatt csak meglehetősen későn, 2015. 11. 13-án került sor a Saaten Union fajtatulajdonos vállalat által rendelkezésünkre bocsátott CH Combin fajtával, 215 kg/ha vetőmagmennyiséggel. A gyomirtást 2016. 04. 03-án végezték el Granstar Super 50 SX 50 g/ha + Starane 0,3 l/ha dózisával. Kártevők ellen összesen 2 alkalommal, gombás betegségek ellen szintén 2 alkalommal védekeztek tankkombinációban a kísérleti táblán. A területen a tenyészidőszakban (2015. augusztus–2016. június) összesen 562 mm csapadék hullott, meglehetősen egyenlőtlen eloszlással. Kora tavasztól egészen májusig csapadékhiány volt, márciusban csak 37, áprilisban csupán 17 mm hullott, majd május-júniusban összesen 176 mm eső áztatta a területet.
Tavasszal a fejtrágyát már a megszokott módon, repítőtárcsás műtrágyaszóróval juttattuk ki március 17-én (F1) és április 25-én (F2). Tápanyagok szempontjából az 1. számú kezelés reprezentálja az üzemi technológiát. A kísérlet valamennyi kezelésében azonos nitrogénadagot (összesen 155 kg/ha nitrogén hatóanyag) alkalmaztunk, így a termésbeli különbségek csak a kezelések időzítéséből, a többi hatóanyag változó mennyiségéből és a hatóanyagok minőségéből adódhatnak.
A kísérletben alkalmazott műtrágyák hatóanyag-tartalmát az 1. számú táblázat mutatja be.
A Pécsen beállított számos kezelés közül az alábbi, 2. számú táblázatban részletezetteket érdemes jobban is megvizsgálni. Amint látható, az üzemi technológiában alkalmazott kommersz startert a HUNFERT NPS immunMAX starter műtrágyára cseréltük le, azt azonos hektárdózisban kijuttatva, illetve több kezelésben egy magasabb, 150%-os adagot alkalmaztunk. A fejtrágyázások során az első kezelések alkalmával a ként nem tartalmazó MAS-t, ként is tartalmazó műtrágyaféleségekre cseréltük. A második fejtrágyázáskor egyes kezelések esetében a legolcsóbb megoldást jelentő MAS-t, más esetekben a ként is tartalmazó DASA-t használtuk. A 6. és 7. kezelésben pedig teljesen elhagytuk a második fejtrágyát, hiszen az ENSIN márkanevű, inhibitoros nitrogén műtrágyát alkalmaztuk, azt egyetlen, teljes dózisú tavaszi fejtrágyaként kiadva. Az ENSIN technológia optimális szinten tartja a talajoldat nitrogénkoncentrációját, ezért a több adagban kijuttatott fejtrágyázás alkalmazásakor jellemző ingadozó, hullámzó nitrogénszint helyett stabil, a növények vegetatív fejlődéséhez igazodó, optimális nitrogénellátást biztosít hónapokon keresztül.
Terméseredmények
Az 1. számú diagram a betakarításkor mért terméseredményeket mutatja be 14,5% nedvességtartalomra korrigálva.
Látható, hogy a terméseredmények a 6,5 tonna/ha szint körül szórnak, a kezelések főátlaga 6,48 t/ha. A búza érésének utolsó időszakában, június végén jelentkező forróság hirtelen érést okozott, kedvezőtlen irányba befolyásolta az ezerszem tömeget, hektoliter tömeget. Ezzel magyarázhatóak az évjárathoz és a fajta képességeihez (ugyanezen táblán elhelyezett fajtasorunkban 7,9 t/ha termést adott a CH Combin) képest nem túl magas hozamok. Szerencsére a betakarítást még az esős időszak előtt sikerült elvégezni, így a már kialakult beltartalmi paraméterek nem romlottak. A termésszintek eltérései szignifikánsak, a különbségek 1% hibát megengedve statisztikai módszerrel is igazolható módon a műtrágyás kezelésekből adódnak. A legjobb terméseredményt a 4. kezelés adta – 6,3%-kal felülmúlva az üzemi kontrollt –, mely az NPS immunMAX startert ősszel és tavaszi 1. fejtrágyának is megkapta, második fejtrágyaként pedig DASA-t juttattunk ki. A termésversenyben második helyen a 6. technológia végzett, 4% pluszterméssel. A harmadik helyet a 7. kezelés szerezte meg, 3,4% terméstöbblettel. Mindkét utóbbi technológiában ősszel NPS immunMAX startert, tavasszal pedig ENSIN-t szórtunk ki egyetlen fejtrágyázási menetben. A két kezelés közti különbség, hogy a 7. esetében magasabb őszi starter és alacsonyabb tavaszi fejtrágyadózist alkalmaztunk, mint a 6.-ban, tehát a 7. kezelésben az őszi időszak irányába toltuk a nitrogéntáplálást.
A búzára optimalizált starter beépítése a technológiába, illetve a kénnel kiegészített nitrogén fejtrágyák alkalmazása a teljes vegetációs idényben egyértelműen pozitív hatású a termés mennyiségére. A kísérletben tapasztaltak alapján az alacsonyabb őszi nitrogénadagot kapott technológiák – a vegetáció során kiadott teljes nitrogén hatóanyag-mennyiség azonos szintje mellett – jobb terméseket produkáltak, mint az ősszel a standard dózis másfélszeresével starterezett kezelések. A nitrogén hatóanyag adagolása szempontjából tehát a 3:1 arány kedvezőbb volt, mint az 5:3 az ősz:tavasz vonatkozásában. Ezt mutatja be a 2. számú diagram.
Láthattuk milyen komoly befolyása van a termés mennyiségére mindőssze 20 kg nitrogén hatóanyag időzítésének. Most nézzük meg, hogy milyen összefüggés van a kiadott hatóanyagok mennyisége és a termés minősége között? Van egyáltalán összefüggés? Vagy a termőközeg, a talajunk meghatározóbb ebben a vonatkozásban?
A termés minősége
A kezelésenként kiadott nitrogén, foszfor, kálium és kén műtrágya hatóanyagok mennyiségét és az ezek hatására kialakult sikértartalmat ábrázolja a 3. számú diagram.
Mivel a terület káliummal igen jól ellátott – amint az a diagramból is látszik – kálium hatóanyagot nem juttattunk ki. A nitrogén mennyisége mindenütt azonos, tehát a foszfor és kén hatóanyag változó mennyisége lehetett befolyással a sikértartalomra, ha volt ilyen hatás. A legmarkánsabb különbségeket az egyes kezelések között a kén hatóanyag mennyisége mutatja.
Nézzük először a foszfort! A terület foszforral közepesen ellátott, ezért az üzemi gyakorlat szerint érdemi mennyiségű foszforpótlásban gondolkodnak, ezt reprezentálja az 1. kezelés 92 kg/ha foszfor hatóanyag adagja. Ez több mint másfélszerese a következő legnagyobb foszforadagnak, amelyben a 3. és 4. kezelést részesítettük. Ennek ellenére mind a 3., mind a 4. technológia jóval felülmúlta sikértartalomban az 1.-t. Mindkettő malmi I. minőségű termést hozott, 30% feletti sikértartalommal, az üzemi kontroll éppen csak hogy elérte a malmi II. alsó küszöbének számító 28%-ot. Ha van összefüggés a kiadott foszfor hatóanyag mennyisége és a búza minősége között ezek szerint az fordított lenne, tehát minél több foszfort adunk ki, annál rosszabb beltartalmú termésre számíthatunk? Vagy inkább a Liebig-féle minimum törvényt szemünk elé idézve állapítsuk meg, hogy a termés kialakulásához szükséges foszfor a búza rendelkezésére állt és a minőséget egy másik tápelem befolyásolta, amelynek hiánya volt a limitáló tényező az üzemi kontroll termés beltartalmi értékének kialakulásában? Ez utóbbi következtetés lesz a helyes.
A diagramra nézve szembeötlő a sárga színnel jelölt kén hatóanyag hiánya az 1. kezelés oszlopában, s vegyük észre, hogy a sikértartalom lineárisan emelkedik, amint a búza kénpótlásban részesül a 2. kezelésben még csak ősszel, a 3. kezelésben ősszel és a tavaszi első fejtrágyával is, majd a 4. technológiában az egész vegetációja során! Az 5–7 kezelésekben szintén a teljes vegetáció során a búza rendelkezésére állt a kén, a diagramon látszik, hogy a sikértartalom a malmi I. minőség határa fölött ingadozik. Mi lehet ennek az oka? Az ok: hogy a beltartalom kialakulásában nemcsak a kén játszik fontos szerepet, hanem a nitrogén is, ez a két tápelem együttesen determinálja a búzaszemek minőségét. Az 5. és 7. technológában – mint azt már korábban megvizsgáltuk – „túl sok“ nitrogént alkalmaztunk ősszel, amely mennyiség hiányzott a tavaszi fejlődéshez, ez nem csak a termés mennyiségében, de minőségében is jelentkezett, ezeknél a kezeléseknél a sikértartalom a 30% közelébe csökkent.
A nyersfehérje-tartalom is hasonlóképpen alakul, melynek értékeit a terméshozam függvényében a 4. számú diagram szemlélteti.
Jövedelmezőség
Persze önmagában az, hogy terméstöbbletet és minőségjavulást értünk el plusz hatóanyagok kiadásával még nem jelenti azt, hogy ez a többletbefektetésünk meg is térül. Az olvasót nyilván az foglalkoztatja most, hogy megéri-e többet költeni a tápanyag-visszapótlásra? Egyáltalán többet kell költeni? Ezek a magasabb árkategóriás, innovatív műtrágyák kézzel fogható hasznot is hajtanak alkalmazásukkal, vagy csak több forgótőkét kötnek le? Nézzük meg tehát az egyes kezelések megtérülési mutatóit!
A 3. táblázatban szerepel az egyes technológiákban alkalmazott műtrágyák összesített hektárköltsége a 2015 őszi–2016 tavaszi szezonban érvényes IKR Agrár listaárakon számítva. Látható, hogy a kezelések közül kettő is olcsóbb az üzemi technológiánál.
Az 5. számú diagramon azt ábrázoltam, hogy az üzemi technológia költség-, árbevétel- és hozamszintjét bázisnak tekintve, az egyes kezelések milyen többletráfordítást jelentettek, az elért terméstöbblet milyen fajlagos árbevétel-növekedést eredményezett és végül a piros oszlopdiagramok jelenítik meg, hogy mindezen tényezők összesítését követően milyen többletjövedelmre tettünk szert az egyes tápanyag-visszapótlási technológiák alkalmazásával. Az árbevétel számítását 44.000 Ft/t búza értékesítési áron kalkuláltam, az egyes technológiák műtrágya anyagköltségét a 3. táblázat szerint kalkuláltam. A jövedelmezőségi kalkuláció azonban nemcsak az inputanyag-költségeket veszi figyelembe, hanem a kijuttatás költségeit is, minden egyes műtrágyaszórási menetet 3.000 Ft/ha (gép, üzemanyag, bérköltségek stb.) normaköltségen. Így a két fejtrágyát kapott kezeléseket 3.000 Ft-tal több gépi munkaköltség terheli, mint a 6. és 7. technológiát.
Összességében a legolcsóbb a 6. számú technológia volt a maga 66.140 Ft/ha költségével, a legdrágább a 3. kezelés 78.880 Ft/ha szinten. A 3. technológia végül veszteséges lett, hiszen ez volt mind közül a legdrágább és kevesebb termést hozott, mint az üzemi. A legkevesebb többletjövedelmet a 5. kezelés hozta, ez 2.312 Ft/ha összeget jelentett csupán, a legköltséghatékonyabbnak pedig a 6. kezelés bizonyult, ami 16.344 Ft/ha fajlagos pluszjövedelmet termelt. A második helyet a 4. technológia, a harmadikat pedig a 7. kezelés szerezte meg a jövedelmezőség tekintetében. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a számítás a búza beltartalmi minőségéből adódó pluszértéket nem veszi figyelembe, tehát, hogy malmi I. vagy malmi II. búzánk termett az adott parcellákon. Viszont ha ezt is számításba vesszük, akkor a kép még kedvezőbb lesz az NPS immunMAX-ot és/vagy ENSIN-t is alkalmazó technológiák szempontjából. Ha 1.000 Ft/t felárral számolunk a malmi I. minőségű búzát termett kezelések árbevételének számításakor a malmi II. minőséget produkálókhoz képest, akkor a hektáronként jelentkező többletjövedelmek két kezelésnél is átlépik a 20.000 Ft/ha szintet. Ezt mutatja be a 6. számú diagram.
Látható, hogy a legjövedelmezőbb technológia nem a legmagasabb terméseredményt produkáló kezelés lett, mert bár az őszi búza egyértelmű terméstöbblettel és minőségjavulással reagált az NPS immunMAX őszi mellett tavaszi első fejtrágyaként történő alkalmazására, ezen a búza értékesítési árszinten a terméstöbblet és az 1.000 Ft/t minőségi felár nem tudja ellensúlyozni a starter prémium fejtrágyaként történő alkalmazásából, valamint a két fejtrágyázási menetből adódó többletköltséget a 6. számú NPS immunMAX – ENSIN technológia hatékonyságával szemben.
A végső győztes, azaz a 6. számú technológia végül tehát 22.946 Ft/ha pluszjövedelmet termelt az üzemi kezeléssel összehasonlítva.
Nagyon látványos az utolsó, 7. számú diagram, mely a kezelésenkénti terméshozamok és az egyes technológiákkal elért összes megtermelt jövedelem összefüggését ábrázolja. Ennek számításakor a tápanyag-visszapótlás költségén kívül felmerült minden egyéb termesztési költséget 150.000 Ft/ha szinten vettem figyelembe, tehát összességében 220.000 Ft/ha körüli teljes hektárköltséggel számoltam, amelyet csak a tápanyag-visszapótlási ráfordítások differenciáltak. Természetesen ez egy viszonyszám, ami minden gazdálkodónál más és más, függően a termesztéstechnológia intenzitásától, az alkalmazott gépek méretétől, termőterülettől stb., de arra alkalmas, hogy bemutassam milyen többletjövedelem lehetőségek rejlenek egy jól átgondolt tápanyag-gazdálkodásban, még egy olyan egyszerűnek tartott növény esetében is, mint az őszi búza.
Mindezek után érdemes még néhány szót szólni a győztes technológiát alkotó két prémium termékről.
Az ENSIN egy inhibitor anyagokkal kiegészített, tartamhatású kénes nitrogén műtrágya. Az ENSIN technológia lehetővé teszi, hogy egyetlen jól időzített, kora tavaszi fejtrágyázással megoldjuk a teljes vegetációs időszakra szóló és a növények fejlődéséhez igazodó nitrogéntáplálást – ami költségmegtakarítást jelent. Szintén említésre érdemes, hogy a 2. fejtrágyázási menet kimaradásával munkaidő és gépkapacitás szabadul fel a legsűrűbb tavaszi időszakban, amikor már a napraforgó és kukorica vetésével, illetve az azt előkészítő talajmunkákkal vagyunk elfoglalva.
A HUNFERT NPS immunMAX 2015 tavaszán debütált, ekkortól érhető el termékkínálatunkban. Starter hatású NP komplex, jelentős kén- és kalciumtartalommal, magnézium kiegészítéssel, valamint a növényi immunrendszert erősítő, a stressztűrő képességet fokozó mikroelem csomaggal. A nitrogén hatóanyagot kizárólag gyorsan hasznosuló típusokban tartalmazza, aminek 75%-a ammónium formában van a termékben, mely a talajkolloidokon jól kötődik, ezért kimosódásra nem hajlamos. A ként a növények számára felvehető szulfát formában hordozza. Magnéziumtartalma fotoszintézist serkentő hatású, hozzájárul a teljes körű tápanyag-visszapótláshoz. A kalcium segíti a megfelelő gyökérnövekedést, kedvezően befolyásolja a termőföldbe került szemcse körül a talaj pH-t, így jótékony hatású más tápelemek felvételére is, ez különösen savanyú talajokon fontos. Legfontosabb felhasználási célterülete az őszi vetésű növények indító trágyázása, valamint a búza első fejtrágyájaként történő alkalmazás. A nitrogén és a foszfor 2:1 aránya a búza számára optimális, alkalmazása tartamkísérletek alapján a termés legjobb mennyiségi és minőségi kombinációját eredményezi, ezzel a minőségi búzatermesztést megcélzó gazdálkodók kezébe ad egy újabb eszközt.
A kísérleti program 2016. évi tapasztalatai alapján tehát őszi búza termesztéshez ajánlott technológiánk a termésbiztonság, jövedelmezőség és környezetvédelem (részletek az ENSIN technológiában) szempontjából is egyértelműen a HUNFERT NPS immunMAX starter alkalmazása ősszel, illetve az ENSIN technológia használata tavasszal!
Péntek Csaba
termékfejlesztő mérnök
A cikk szerzője: Péntek Csaba
