A Syngenta hibrid árpáit nagyobb termőképesség és erőteljesebb kezdeti fejlődés jellemzi, vetésidejük rugalmasabb. Ezenfelül gyorsabb a tavaszi újrafejlődésük, regenerációjuk, bokrosodó képességük. Három évnyi magyarországi kísérleti tapasztalat alapján a Jallon hibrid árpa előnye jobb szárazságtűrésben, stressztűrésben is megnyilvánul. A középkorai, hatsoros hibrid minden termőhelyre ajánlott, így a könnyebb talajokra is. A hibrid árpa erőteljes és mélyre hatoló, robusztus gyökérzete biztosítja a kedvezőtlenebb, aszályos, stresszes körülmények között a megfelelő víz- és tápanyagfelvételt. Mivel fizikai és fiziológiai tulajdonságaiban eltér az átlagos fajtáktól, ter-
mesztéstechnológiájának sarkalatos pontjai vannak, amelynek betartása biztosítja a növényben rejlő potenciál minél hatékonyabb kihasználását. Termésének kiváló beltartalma, könnyű darálhatósága és feldolgozhatósága népszerűvé teszi a saját takarmányt előállítók számára is. A tavalyi évben az országot 99 lokációval reprezentáló, demonstrációs kísérletekben a Hyvido® hibrid árpák 19% többlethozamot értek el a konvencionális fajtákkal szemben. Hogy valóban igazolta-e a gyakorlatban a több mint ígéretes kísérleti eredményeket a Syngenta programja, arról az ország különböző részében gazdálkodó szakembereket kérdeztünk.

Tiszacsege környékén található Oláh Zoltán mezőgazdasági vállalkozó összesen 350 hektáros birtoka. Területének egyik széle a belvizes Tisza-melléken, míg egy másik része már a Hortobágy határának szikes talaján fekszik. Földje nem túl magas, 6–12 aranykorona értékkel bír. Rajta búzát, tritikálét, árpát, repcét, napraforgót, kukoricát, zabot, lucernát és vörösherét termesztenek. A gazdasághoz jelentős szarvasmarha és juhtenyésztés kapcsolódik, így a takarmánynövényeknek birtokon belül meg is van a célállomása.

• Benne vagyunk a Syngenta Contivo programjában, itt hallottam először a Hyvido® programról és a Syngenta hibrid árpájáról – mondta Oláh Zoltán. – Egy szántóföldi bemutatóra direkt a Jallon miatt utaztam, mert nagyon kíváncsi voltam rá. Tetszetős volt, s jókat hallottam róla, így egyfajta szakmai kihívásként úgy döntöttem, hogy mi is megpróbálkozunk vele. Tavaly ősszel aztán 15 hektáron vetettünk Jallon-t, nem is a legjobb – mindössze 8 aranykoronás – területünkre. A fejlődése erőteljesen indult ősszel, a tél utáni állapota is nagyon szép volt, utána pedig az év folyamán összességében szépen fejlődött. Mindenféle akadás nélkül, a stresszt – a hideget, meleget – is jól tűrte. Egyedül a belvíz nyírbálta egy kicsit, más problémánk szerencsére nem volt.

Oláh Zoltán szerint a Jallon sikeres termesztéséhez nagyon fontos, hogy a lehetőségeihez mérten minden gazdálkodónak be kell tartania az ajánlott termesztéstechnológiát. Ha az időjárás miatt módosítani kell esetleg rajta, akkor is nagyrészt követni kell a benne foglaltakat.

• A tápanyagellátás mellett sok múlik a vetéstechnikán, a több fajtához képest alacsony mélységet és vetőmagnormát is be kell tartani vetéskor. Ettől lesz igazán jó a technológia. Esetünkben a megdőléssel nem volt gond, míg a fajtaárpákról ez nem mondható el. A hibrid árpát könnyen be tudtuk takarítani. Ahhoz képest, hogy nem is a legjobb területre vetettük, kiváló – a hagyományos árpához képest 20 százalékkal magasabb – 8 tonnás hektáronkénti átlagtermést értünk el. Nagyon elégedett vagyok, idén ősszel is fogunk hibrid árpát vetni, de már jobb területre teszem a magasabb terméseredmények érdekében.

Árpa szempontjából mi a „tanulóéven” vagyunk túl, tavaly ősszel vetettünk először hagyományos árpát és hibrid árpát, mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gazdálkodó Gyalog Imre. A mezőgazdasági vállalkozó a kétszáz hektáros területén általában őszi repcét, kukoricát, napraforgót termeszt. Mint elmondta, az elmúlt öt év nem alakult valami fényesen a kukorica szempontjából, ezért úgy döntött, kipróbálják az árpát.

• Összesen 35 hektáron vetettünk árpát, ebből két parcellában, összesen 12 hektáron termesztettünk Hyvido® technológiával Jallon hibrid árpát – ismertette Gyalog Imre. – A területünkről fontos elmondanom, hogy nyírségi homokos talajon gazdálkodunk, a földünk aranykorona értéke 5–12 között van. A növény fejlődésében azt tapasztaltuk, hogy a tenyészideje 10 nappal előrébb van, mint a hagyományos árpáé. Megdőlés nem fordult elő. Amúgy is mintegy 20 centiméterrel alacsonyabb a szára, mint a hagyományos árpáé.
  A bokrosodó képessége jó volt, egy szem magból 8–12 oldalhajtás keletkezett. Termesztéstechnológiában tartottuk magunkat az ajánlásban foglaltakhoz, s sikerült jól eltalálnunk a gyenge csapadékellátottságunk ellenére. Gyakorlatilag mindent megkapott a növény, a műtrágyától a gombaölő szerekig. A rovarkártevők szerencsére idén elkerültek minket. Az egyik táblában 9 tonna, a másikban 11 tonna volt a termés hektáronként, 11-es víztartalommal. A hagyományos árpához képest két tonna többleteredményt értünk el, így rendkívül elégedett vagyok.

A 200 hektáros birtokunk Hajdúszoboszló és Hajdúszovát térségében található, elsősorban zöldborsó, őszi búza, őszi árpa, napraforgó, takarmánykukorica, cukkorépa termesztésével foglalkozunk, mondta Tamási Péter. Az idei gazdálkodási évre 20 hektáron vetettünk árpát, fele-fele részben hagyományos üzemi fajtát és Jallont. A bevetett terület nagyon jó adottságú 38 aranykoronás, réti csernozjom terület volt.

• Az volt a nagy kérdés számunkra, hogy azonos területen, azonos technológiával is versenyképes lehet-e a fajárpával szemben a Jallon – mondta Tamási Péter. – Elmondhatom, hogy kijött a különbség, 9,8 tonna hektáronkénti hozamot eredményezett a Jallon, míg mellette 6,6 tonnát takarítottunk be egy hektárról. Azaz átlagosan 3–3,2 tonna többletet hozott a hibrid árpa, amely igencsak figyelemreméltó eredmény.

Tamási Péter elmondása szerint termesztéstechnológiában vetés előtt, magágykészítés után műtrágyát, majd február legvégén ammónium-nitrátot kapott a terület, amelyet egy hónap múlva folyékony nitrogén követett. Aztán kéthetente 15 literes folyékony nitrogén lombtrágya formájában került a területre. A növényvédelmet két gombaölős kezelés alapozta meg. A terület egy szárszilárdító kezelést is kapott. Idén a rovarkárvetők nem jelentettek gondot.

• A hibrid árpát stressz és egyéb külső tényező nem érintette, megdőlés ellen sokat segített a szárszilárdító. A bokrosodása intenzívebb volt, mint a hagyományos fajtáé. A hektolitersúly érdekesen alakult, míg a fajtaárpáé 62-63-as, a hibrid árpáé 67-68-as volt. Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen meggyőző lett a termés mennyisége és a beltartalmi értéke is. Amit a hibrid árpa vetését tervező gazdálkodóknak tanácsolnék, hogy a vetésidőre nagyon figyeljenek és ne sajnálják tőle az input anyagot. Intenzív technológiával nagyon szép eredményt lehet felmutatni. Ősszel nálunk is jön a folytatás.

Syngenta Kft.