„A magyar élelmiszeripar komoly válaszút előtt áll, hiszen egyrészt követni kell a világban divatos irányzatot, aminek az a lényege, hogy hogyan tudunk úgy előállítani élelmiszert, hogy az a lehető legkevesebb tartósítószert és adalékanyagot tartalmazza, másrészt fontos, hogy versenyképes maradjon az adott vállalkozás. Ennek megoldása a hazai élelmiszeripari vállalatoknak nem könnyű feladat, mert nem áll elegendő fejlesztési forrás rendelkezésükre. Az ágazat képe elég vegyes, sajnos európai szinten nem olyan a versenyképességünk, mint amire az alapanyagtermelés predesztinálna minket. Ma Magyarország 8-9 milliárd euró értékű mezőgazdasági nyersanyagot tud exportálni, ezzel szemben mindössze 1,5-2 milliárd euró értékű olyan feldolgozott élelmiszert értékesítünk, ami Európában és a Távol-Keleten is megállja a helyét. Ezen az arányon mindenképp lehetne javítani, hiszen most újra olyan színvonalas alapanyagtermelésünk van, amire fölépülhetne a hazai és a nemzetközi piacon is versenyképes tej-, hús- és baromfiipar. Véleményem szerint a most kínálkozó jó lehetőség miatt erre a területre kellene fordítani az uniós támogatásokat. 2017-től az alapvető élelmiszerek és nyersanyagok áfája 5%-os lesz, amit a barofiiparra is kiterjeszt a kormányzat. Azt gondolom, hogy ez a nagyarányú áfacsökkentés ezekben az ágazatokban is vissza fogja szorítani a szürke- és feketegazdaságot, ami miatt a legális gazdaságban is van jövő, és érdemes fejleszteni, méghozzá két okból is: egyrészt a külpiaci kereslet növeléséért, másrészt a láthatóan egyre erősödő hazai fogyasztói igényesség kiszolgálásáért. Egy olyan vállalkozás, mint a Sága Foods, amely közel 25 éve követ egyfajta igényességet, és tudatosan nagy hangsúlyt fektet a minőségi termelésre, mindenképpen sikeres jövő előtt áll.” – véli Raskó György agrárközgazdász, a Sága Foods Zrt. felügyelőbizottságának tagja.
Keleti Zsolt, a Sága Foods vezérigazgatója szerint: „A magyar élelmiszeripar gyártástechnológiában és élelmiszerfejlesztésben a mai napig jelentősen le van maradva a nyugat-európai versenytársaktól. 10 évvel ezelőtt, amikor az új, világszínvonalú Füstli-üzemünket építettük, még igénybe tudtunk venni állami támogatásokat, de azóta ezek már megszűntek, önerőből pedig nagyon nehéz a technológiai lemaradást behozni. Ám mi a Ságánál továbbra is a termék-innováció mellett köteleztük el magunkat, aminek a jegyében tavaly – a virslikategória piacvezetőjeként - snack méretű és snack csomagolású virslivel leptük meg a vásárlóinkat. A felbontást követően azonnal fogyasztható, dobozos minivirslik szinte a polcokra kerüléstől óriási sikert hoztak a vásárlóink körében, de a szakma is elismerte az újításunkat, ebben az évben már négy rangos szakmai díjat is átvehettünk. Méretünknél fogva nem tudunk és nem is a célunk a háztáji előállítású, kis piacokon kapható termékekkel versenyezni. A mi piacunk és a mi célunk, hogy a minőségi tömeg- és kényelmi-termékek oldalán a szigorú egészségügyi és higiéniai előírásokat betartva – jó minőségű, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokkal – a különböző fogyasztói elvárásoknak (pl. laktóz- glutén-, szójamentesség, magas hústartalom) is maximálisan meg tudjunk felelni és termékeinket széles körben a fogyasztóinkhoz képesek legyünk eljuttatni. Azt gondolom, hogy amilyen a mai társadalmi-, fogyasztási szerkezet, elengedhetetlen, hogy egy Ságához hasonló, nagy vásárlói réteget kiszolgáló cégnek ez is beletartozzon az üzletfilozófiájába. Itthon és külföldön is azok a cégek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyeknek valamilyen forrásból mégis csak lesz lehetőségük fejleszteni, és erre épülve termék-innovációval tudnak előrukkolni. Akik erre nem lesznek képesek, azok mind a hazai, mind a nemzetközi versenyből ki fognak hullani. A mi célkitűzésünk pedig az, hogy a Ságát hazánk legjobb húsipari cégévé tegyük.” – szögezi le Keleti Zsolt vezérigazgató.
