Az utóbbi évek kedvező kínálati és fogyasztási változásai kapcsán a statisztikai adatok segítségével rövid áttekintést nyújtunk a hazai tejágazat helyzetéről, többek között a tejtermelésre alkalmas tehénállomány, a tej termelésének, felvásárlásának és feldolgozásának, valamint a tej és tejtermékek külkereskedelmi forgalmának alakulásáról.

A tehénállomány és a tejtermelés alakulása

A hazai tejtermelés döntő részét a tehéntej képviseli. A megtermelhető tej mennyiségét elsősorban a tejhasznú és a kettős hasznosítású (tej- és hústermelésre egyaránt alkalmas fajták) tehénállomány nagysága befolyásolja. A tejtermelésre alkalmas tehenek számának hosszú éveken át tartó csökkenése az utóbbi években megállt, sőt, ha hullámzóan is, de valamelyest emelkedni kezdett. A 2010 decemberi mélyponthoz képest, amikor mindössze 240 ezer tejtermelésre alkalmas tehenet tartottak az országban, 2015. év végén 4,2%-kal több – 250 ezer – állatot gondoztak a gazdaságok.

A tej termelése a tehénállományhoz hasonlóan szintén 2010-ben volt – 1,6 milliárd literrel – mélyponton, ezt követően ingadozóan ugyan, de emelkedett. 2015-ben 1,9 milliárd liter tejet termeltek a gazdaságok, az öt évvel korábbinál 15%-kal többet. Az eredmények javulása nem csak a tejhasznú és a kettős hasznosítású tehénállomány gyarapodásának a következménye, ugyanis az elmúlt években az egy tehénre jutó tejhozamok is emelkedtek. 2015-ben egy tehén évi átlagos tejhozama már meghaladta a 7500 litert.

Növekvő felvásárlás, lemaradó felvásárlási árak

2010-től a megtermelt tehéntej legnagyobb része – éves szinten 1200–1400 millió liter – a felvásárlókhoz került. Piacon, háztól vagy saját boltban közvetlenül a fogyasztónak évente 200–300 millió liter tehéntejet értékesítettek. Ez az értékesítési forma elsősorban az egyéni gazdaságokat jellemezte. A fennmaradó részt más felhasználóknak adták el, valamint a gazdaság vagy a termelő háztartásának szükségleteit fedezték.

A tejhasznú és kettős hasznosítású tehénállomány és a termelés alakulásával összhangban a tejfelvásárlók legrosszabb éve is 2010 volt, ebben az évben mindössze 1,1 milliárd liter tehéntejet vásároltak fel. Az ezt követő időszakban már növekedett a felvásárolt tehéntej mennyisége, ami 2014-ben megközelítette az 1,4 milliárd litert. A gazdasági szervezetek adatai alapján a kedvező tendencia a következő évben is folytatódott, 2015-ben ugyanis a gazdasági szervezetek 9,5%-kal több tehéntejet vásároltak fel, mint 2014-ben.

Az elmúlt másfél évtizedben a tehéntej felvásárlási átlagára a piaci értékesítés átlagárához, valamint a feldolgozott, pasztőrözött tej fogyasztói átlagárához képest kisebb mértékben emelkedett. 2000-ben a piaci és a fogyasztói átlagár a felvásárlási ár 1,7-1,8-szorosát tette ki, amely különbség 2009-re több mint háromszorosára emelkedett. Ezt követően javultak az árarányok, de a 2015. évi jelentős felvásárlási árcsökkenés következtében ismét igen jelentős különbségek alakultak ki.

A tehéntej felvásárlási ára 2014-ben volt a legmagasabb, ekkor egy literért átlagosan 106 forintot fizettek a termelőknek, 2015-ben viszont igen jelentősen, 23%-kal (82 forintra) csökkent az átlagár. Ebben az évben a 2,8%-os pasztőrözött tej fogyasztói átlagára is mérséklődött, ennek mértéke azonban mindössze 7,6%-ot tett ki.

A kevésbé feldolgozott tejtermékek dominálnak

A 2010–2015 közötti időszakban a gazdasági szervezetek élelmiszeripari feldolgozása során a tejtermékek közül a fogyasztói tej (teljes tej és félig fölözött tej) termelése jelentősen emelkedett. A 2015. évi 441 ezer tonna teljes tej és félig fölözött tej a 2010. évit 22%-kal (mintegy 80 ezer tonnával) meghaladta. A növekedés elsősorban a termelés nagyobb részét kitevő teljes tej esetében mutatkozott meg, mivel a vizsgált időszakban egyharmaddal bővült a mennyisége. Sajtból és túróból is többet állítottak elő, a 2015. évi 80 ezer tonna az öt évvel korábbinál 8 ezer tonnával, azaz 11%-kal volt több. Legnagyobb mértékben az ömlesztett sajtok termelését bővítették. Az évtized elejéhez képest az elmúlt évben csaknem kétszer annyi, több mint 15 ezer tonna különféle ömlesztett sajt készült.

Egyes feldolgozott tejtermékek előállítása ugyanakkor csökkent a vizsgált időszakban. A 2015-ben gyártott 125 ezer tonna savanyított tejtermék (pl. joghurt, tejföl, kefir) mennyisége az öt évvel korábbi háromnegyedét sem érte el, a terméskiesés közel 44 ezer tonna. Tejalapú italokból 13%-kal készítettek kevesebbet, összesen 39 ezer tonnát. A vaj előállítása is csökkent, a 2015. évi 9,5 ezer tonna 9,2%-kal volt kevesebb a 2010. évinél.

A változások következtében érezhetően módosult a feldolgozott tejtermékek összetétele. A termékek súlya alapján a teljes tej és a félig fölözött tej együttes részaránya 2010 és 2015 között 3,7 százalékponttal emelkedett, az időszak végére elérte a 40%-ot. A tejsavó egyharmados részaránya is magasabb a korábbinál, a savanyított tejtermékek viszont mindössze 11%-ot képviseltek, a csökkenés mértéke 5,7 százalékpont.

Jelentős külkereskedelmi forgalom

Magyarország összességében több tejterméket exportál, mint amennyit importál, de termékenként jelentősek a különbségek. Jellemzően a nagyobb hozzáadott értéket képviselő tejtermékek (pl. sajtok, savanyított tejtermékek) érkeznek az országba, a kivitel pedig alapvetően az alacsonyabb hozzáadott értékű tej exportjára épül.

A nem sűrített és nem édesített tej és tejszín a külkereskedelmi forgalom legjelentősebb tétele, 2011 óta évente több mint 400 ezer tonnát exportáltunk belőle. A külföldi vevők között elsősorban Románia, Olaszország, Horvátország és Szlovákia említhetők, az elmúlt évben a külföldre eladott tej háromnegyedét ezek az országok vásárolták meg.

A termék importja lényegesen kisebb volumenű volt, így a külkereskedelmi aktívum igen jelentős, éves szinten 300 ezer tonna körül alakult. A 2015-ben külföldről vásárolt 120 ezer tonna folyadéktej több mint fele Szlovákiából, egynegyede pedig Csehországból érkezett. Az évtized elején még Ausztriából és Németországból is jelentősebb mennyiséget vásároltunk, de az elmúlt évben ebből a két országból érkezett tej mindössze az import egytizedét képviselte.

A savanyított tejtermékek – elsősorban a joghurtok – hazai szükségleteinek egyre nagyobb részét külföldről biztosítjuk. 2015-ben már több mint 46 ezer tonnát importáltunk, miközben a kivitel a 3 ezer tonnát sem érte el. A korábbi években is jelentős behozatali többlet alakult ki, amelynek mértéke folyamatosan növekedett.

A legtöbb savanyított tejterméket Németországból és Lengyelországból vásároltuk, 2015-ben a teljes importált mennyiség csaknem kétharmada ebből a két országból származott. Az exportra került savanyított tejtermékek közül csak Románia vásárolt jelentősebb mennyiséget, 2015-ben a teljes kivitt mennyiség több mint hattizedét ide szállítottuk.

A hazai szükségletek kielégítésére sajtból és túróból is nagy mennyiséget vásárolunk külföldről, de a savanyított tejtermékekkel ellentétben az elmúlt években a külföldre eladott mennyiséget is sikerült növelni. A behozatali többlet azonban jelentős maradt, 2015-ben az exporthoz képest sajtból és túróból 30 ezer tonnával többet vásároltunk a határokon túlról. A termékcsoporton belül csak ömlesztett sajtból volt kiviteli többlet. Az ömlesztett sajtok esetében ugyanis az elmúlt évek termelésnövekményének jelentős része exportra került, 2015-ben az évtized elejéhez képest ötször annyit, közel 8 ezer tonnát adtak el külföldre. Ennek eredményeként 2012-től több ömlesztett sajtot exportáltunk, mint amennyit külföldről vásároltunk.

A hazai előállítású sajtból és túróból Olaszországba, Libanonba és Romániába sikerült legtöbbet exportálni, 2015-ben a teljes kivitel mintegy hattizedét ezek az országok vásárolták meg. Az import legnagyobb része Németországból érkezett, a teljes behozatal több mint fele (28 ezer tonna) származott innen.

KSH Szegedi főosztály

1  1 liter tej 1,03 kilogrammal számítva