A kárenyhítési év – a naptári évtől eltérően – november 1-jétől október 31-ig tart. Ennek megfelelően a 2016-os kárenyhítési év 2015. november 1-jén kezdődött és 2016. október 31-én fejeződött be. Az ebben az időszakban bekövetkezett káresemények által okozott károk kompenzálására igényelhettek támogatást a termelők a 2016-ban benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.

Kárenyhítő juttatásra kizárólag azok a termelők szerezhetnek jogosultságot, akik tagjai az agrárkár-enyhítési rendszernek. A csatlakozás kötelező minden olyan termelőnek, aki legalább 10 hektár szántóföldi termesztésre szolgáló területtel, legalább 5 hektár szántóföldi zöldségtermesztésre szolgáló területtel vagy legalább 1 hektár ültetvényterülettel rendelkezik. Az ennél kisebb területen gazdálkodó termelők önkéntesen csatlakozhatnak az agrárkár-enyhítési rendszerhez, melyről az egységes kérelemben kell nyilatkozniuk.

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjai az egységes kérelemben bejelentett területük alapján kárenyhítési hozzájárulást fizetnek. A kárenyhítési hozzájárulást minden évben legkésőbb szeptember 15-ig beérkezően kell befizetni. Amennyiben eddig a határidőig nem érkezik meg az összeg, a hatóság a be nem fizetett kárenyhítési hozzájárulást behajtja és a fizetési kötelezettségét nem teljesítő termelő abban az évben már nem részesülhet kárenyhítő juttatásban. Ezt a szabályt kellett alkalmazni ebben az évben is. Vagyis a kárenyhítő juttatásra való jogosultság egyik előfeltétele a kárenyhítési hozzájárulás befizetése.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet azok a termelők nyújthatnak be, akik (1) a kárenyhítési évben valamely káresemény következtében az adott növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést szenvedtek el, (2) a károsodást határidőben bejelentették és azt (3) az agrárkár-megállapító szerv igazolta. A kárbejelentésre vonatkozó szabályokat a keretes szöveg tartalmazza. A kárenyhítő juttatásra való jogosultság másik előfeltétele tehát, hogy igazolt kárbejelentéssel rendelkezzen a termelő.

Hogyan kell bejelenteni a károkat?

A kárbejelentéseket elektronikus úton kell megtenni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján (www.mvh.gov.hu) elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázat-kezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül.

Mi a kárbejelentés határideje?

Főszabályként a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni a kárbejelentést.

Egyes káresemények esetén (ilyen például a felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy és vihar) a károsodás azonnal észlelhető, ezért a kárbejelentést ténylegesen az időjárási jelenség bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni.

Más időjárási jelenségek (például aszály, belvíz) károsító hatása a növényen csak később észlelhető, ezért hosszabb idő áll rendelkezésre a kárbejelentésre. Ezeket a káreseményeket a károsodás növényen történő észlelésétől számított 15 napon belül kell jelenteni.

A 2016-os kárenyhítési évben bekövetkezett káresemények bejelentésének végső határideje 2016. november 15. volt.

A 2016. november 1. után bekövetkező káresemények már a következő kárenyhítési évhez tartoznak, melyek után 2017 végén igényelhető kárenyhítő juttatás.

Hogyan történik a káresemény igazolása?

A bejelentett káreseményeket a területileg illetékes kormányhivatal ellenőrzi, és határozatban igazolja.

Kárbejelentést növénykultúra szinten és parcellaszinten bekövetkezett károk esetén is lehet tenni. Ez azt jelenti, hogy ha egy termelő ugyanazt a növényt több parcellán is termeszti, de azok közül nem károsodik egyszerre mindegyik, az egy parcellán bekövetkezett káreseményt is bejelentheti és előfordulhat, hogy több kisebb káresemény összegzésével éri el a növénykultúra a 30% feletti hozamcsökkenést. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha csak egy parcellán igazolja az agrárkár-megállapító szerv a káresemény bekövetkezését, az nem jelent egyértelműen jogosultságot a kárenyhítő juttatásra, mert amennyiben az adott növénykultúrát több parcellán termeszti a termelő, vizsgálni kell, hogy a növénykultúra teljes területére nézve – vagyis növénykultúra szinten – is megvalósul-e a 30% feletti hozamcsökkenés. Ennek ellenőrzésére a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben kerül sor. Az igazolt kárbejelentés tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a kárenyhítő juttatásra való jogosultságnak.

A kárenyhítő juttatást minden évben november 30-ig lehet igényelni. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása – a kárbejelentéshez hasonlóan – elektronikus úton történik az MVH honlapján elérhető MKR felületen keresztül. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben kerül vizsgálatra valamennyi jogosultsági feltétel, melyek közül a legfontosabbak a következők:

• a termelő növénykultúra szinten 30% feletti hozamcsökkenést szenvedett el (a hozamcsökkenésnek nemcsak a kárbejelentést igazoló határozatban, hanem a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő adatok alapján is teljesülnie kell),
• a termelő üzemi szintű hozamérték-csökkenése (termelési érték csökkenése) meghaladja a 15%-ot.

Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés kiszámítása

A hozamérték-csökkenés számítása először növénykultúránként történik, majd a tárgyévi egységes kérelemben szereplő valamennyi növénykultúrára összesítésre kerül.

A hozamérték-csökkenés a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége. A referencia hozamérték a referenciahozam alapján számított átlagtermés értéke, a tárgyévi hozamérték pedig a tárgyévi termés értéke.

A referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték meghatározása a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által közzétett, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által meghatározott referenciaárakon történik. Azon növénykultúrák esetén, melyeknél a referenciaár mellett ársáv is szerepel, a számításhoz a referencia ártól eltérő, de az ársávba eső, számlával igazolt ár is használható. Ennek alkalmazása esetén a termelőnek a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben számlával kell igazolnia az árat.

A referencia hozamérték meghatározásához először a referenciahozamot kell kiszámítani, ami a következő módon történik. Az előző öt év hozamaiból a legalacsonyabb és a legmagasabb hozamot elhagyva, a fennmaradó három év hozamának számtani átlagát vesszük. Amennyiben egy termelőnek egy növénykultúrára vonatkozóan nem áll rendelkezésére az előző öt év valamelyikére saját hozamadata, akkor a referenciahozam meghatározásához az FM által közzétett, az AKI által meghatározott átlaghozam-adatokat kell használnia. A korábbi évek saját hozamadatairól a termelők az előző években benyújtott egységes kérelmekben nyilatkoztak.

A referencia hozamérték a referenciahozam és a referencia átlagár szorzata. A referencia átlagár a referenciahozam meghatározásakor figyelembe vett három évhez tartozó referenciaár számtani átlaga.

A tárgyévi hozamérték a tárgyévi hozam és a tárgyévi referenciaár szorzata.

A hozamérték-csökkenés üzemi szintű összesítésekor 2016-tól – a korábbi évektől eltérően – azon növénykultúrákat kell figyelembe venni, amelyek ténylegesen hozamérték-csökkenést értek el. Az összegzésnél nem vesszük figyelembe azokat a növénykultúrákat, melyeknek nőtt a hozamértéke (ami előfordulhat például az árváltozás miatt).

A számítás részletes módszerét képletekkel a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Az elektronikus felület a korábbi papír alapú kérelemhez képest megkönnyíti a termelők kérelem benyújtását, mivel megjelenít (megszemélyesít) minden olyan adatot, ami a kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez szükséges, és amit a termelő a korábbiakban már megadott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felület

• megadja azokat a területeket, amelyek az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában volt (figyelembe véve az év közben felmerült pontosításokat, korrekciókat, amelyek például pontatlan táblarajzból származhatnak) mivel támogatási jogosultság csak ezekre a területekre áll fenn;
• megjeleníti a kárbejelentések adatait és a biztosítóktól érkező biztosítási adatokat;
• a referenciahozam meghatározásához valamennyi növénykultúra esetén összegyűjti a korábbi években benyújtott egységes kérelmekben megadott hozamadatokat.

Ugyancsak automatikusan megjelennek a felületen a Földművelésügyi Minisztérium által közzétett, és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által meghatározott referenciaárak és átlaghozamok, amelyeket az üzemi szintű hozamérték-csökkenés és a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításához használ fel a rendszer. (A legfrissebb értékek elérhetők a következő felületen.)

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtó felületén a termelőnek csak azokat az adatokat kell megadnia, amelyek még nem állnak rendelkezésre az elektronikus rendszerben, vagyis

• a tárgyévben elért hozamokat növénykultúránként;
• számlával alátámasztott árat azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is közzétételre kerül, amennyiben a referenciaártól eltérő, az ársávba eső árat kíván használni;
• megkötött biztosításának adatait, amennyiben azt a biztosító nem küldte meg (a biztosítók csak a díjtámogatott konstrukciójú biztosításokról küldenek adatot).

Miért kell adatot szolgáltatni a megkötött biztosításokról?

Két okból. Egyrészt azért, mert az uniós előírások alapján a számított kárenyhítő juttatás összegéből ki kell vonni a biztosítótól kapott kártérítés összegét.

Másrészt pedig azért, mert az a termelő, aki nem rendelkezik legalább a tárgyévi hozamértékének felére megkötött biztosítással, a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem által megszemélyesített adatok, valamint a termelő által a kérelemben megadott adatok alapján az elektronikus rendszer elvégzi a jogosultsági feltételek ellenőrzéséhez és a kárenyhítő juttatás összegének meghatározásához szükséges számításokat. Vagyis a tárgyévi egységes kérelemben szereplő valamennyi növénykultúrára vonatkozóan meghatározza a referenciahozamot és a referencia átlagárat, kiszámítja a hozamérték-csökkenést, majd ezt követően meghatározza az üzemi szintű hozamérték-csökkenést (lásd a keretes írásban szereplő számítási módszertan).

Jelenleg folyamatban van a 2016-ban benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmek adatainak ellenőrzése, amit az illetékes kormányhivatalok (agrárkár-megállapító szervként) végeznek. Amennyiben egy termelő valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, az MVH (mint agrárkár-enyhítési szerv) megállapítja a neki járó kárenyhítő juttatás összegét, amely legfeljebb a károsodott – 30% feletti hozamcsökkenést elérő – növénykultúrák hozamérték-csökkenésének 80%-a lehet. A termelők jelentős része azonban ennél kevesebb kárenyhítő juttatásban részesül. Az uniós szabályok szerint ugyanis ebből az összegből ki kell vonni a hozamcsökkenés miatti költségmegtakarítást, a fel nem merült költségeket és a biztosítóktól kapott kártérítést. A számított kárenyhítő juttatás felére jogosult továbbá az a termelő, aki nem rendelkezik tárgyévi hozam-értékének legalább felére megkötött mezőgazdasági biztosítással.

A 2016-os kárenyhítési év a kárbejelentések alapján átlagos évnek számított. Összesen 9 442 termelő tett kárbejelentést 10 919 alkalommal. A kárbejelentéssel érintett terület 131 545 hektárt tett ki, ami mindössze a kárenyhítési rendszerrel lefedett terület 3,5%-át tette ki. A két leggyakrabban előforduló káresemény a jégkár és a tavaszi fagykár volt, a bejelentett terület 37%-át jégeső, 33%-át tavaszi fagy károsította. A kárbejelentések harmada ültetvényterületre vonatkozott.

                 
Bár a 2016. év mezőgazdasági terméseredményeiről végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előrejelzései a legtöbb szántóföldi növény esetén hozamnövekedést jeleznek az előző évekhez képest, sőt a kukorica esetén 8 tonna/hektár feletti rekordtermés is várható, ezért várhatóan alacsony szinten marad a szántóföldi növények után kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás. A termésbecslések alapján azonban egyes zöldségfélék és gyümölcsök termése kis mértékben visszaesett, és a 2016-ban előforduló káresemények is inkább ezeket a növényeket károsították, ezért várhatóan ezen – nagyobb hozamértékű – kultúrák után merülhet fel jelentősebb kárenyhítő juttatás.

A 2016-os kárenyhítési évben bekövetkezett káresemények után 2017. március 31-ig kerül kifizetésre a kárenyhítő juttatás a kárt szenvedett termelők számára. Az elmúlt évek kedvező időjárásának köszönhetően a Kárenyhítési Alapban erre a célra mintegy 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ami bizonyosan elég lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra és a termelőknek nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

Tanczné Óvári Csilla

A cikk szerzője: Tanczné Óvári Csilla