A Közös Agrárpolitikára vonatkozó első jelentős reformra 1992-ben került sor. Már ekkor is az állt a döntések és változások mögött, hogy az adott kor kihívásainak megfelelően miként lehet minél hatékonyabb és jobban működő, az ágazat érdekeit szolgáló rendszert kialakítani. Azóta már számos további korrekcióra és jelentős módosításra (Agenda 2000 reform 1999-ben, Fischler reform 2003-ban, egészségügyi felülvizsgálat 2008-ban, Ciolos reform 2013-ban) volt szükség, melyek révén fokozatosan igazítani lehetett a rendszer működését az aktuális ágazati, valamint széles értelemben vett gazdasági és társadalmi kihívásokhoz. A jelentős, nem csak pusztán technikai korrekciót jelentő, felülvizsgálatnak minősíthető reformszakaszok meghatározó sajátossága, hogy kivétel nélkül igazodtak a közös költségvetés ütemezési rendjéhez.

Az 1980-as évek közepén az Európai Közösség tagállamai között fennálló, a közösen fizetendő kiadásokra vonatkozó nézeteltérések kényszerítették ki, hogy a tagállamok több évre előre állapodjanak meg a közös költségvetés kereteiről. Így került bevezetésre az Európai Bizottság kezdeményezésére 1988-ban egy költségvetési reformcsomag, amelyet a Bizottság akkori elnöke után első „Delors csomagnak” neveznek. Ez a konstrukció lehetővé tette, hogy a tagállamok közösen meghatározzák és elfogadják a főbb bevételi és kiadási tételeket. Megjegyzést igényel, hogy ezek közül akkor és most is a legjelentősebb tételeket a mezőgazdasági kiadások és a regionális egyenlőtlenségeket mérséklő gazdaságfejlesztő támogatások jelentették. A több – immár hét – éves tervezés a költségvetési viták enyhítésén túl azt is biztosítja, hogy a termelők és az egyes támogatással érintettek képesek legyenek több évre előre tervezni a támogatási lehetőségekkel, illetve azok összegeivel. A költségvetés alapjaiban határozza meg valamennyi szakpolitika működését, hiszen az egyes szakpolitikai döntések mellett megkerülhetetlen jelentőségű tényező az egyes szakpolitikai célokra ténylegesen felhasználható keretösszeg nagysága.

A jelenleg működő tervezési ciklusban is a közös költségvetési időszakhoz igazodva lett kialakítva a közös agrárpolitika feltételrendszere. Mivel az uniós tervezési és a hazai adaptálási folyamatok hosszú időt és alapos felkészülést igényelnek, az Európai Bizottság, mint a rendszer feltételeinek kidolgozásáért felelős szervezet, már idén megkezdte a tervezéssel járó folyamatok előkészítését. A belső modellezési és koncepcióalkotási fázisok mellett ismét lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek és az ágazattal kapcsolatban állók is kifejthessék véleményüket. A 2000-es évek közepétől jelent meg markánsan az a törekvés, illetve elvárás az Európai Unió döntéseivel kapcsolatban, hogy a jövőbe mutató főbb események, meghatározó döntések vonatkozásában széles körű nyilvános vitára kerüljön sor. Így az uniós intézményeknek lehetőségük van összegyűjteni a polgárok, a civil társadalom és a szakmai partnerek véleményét is.

Amikor Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa 2017. február 2-án hivatalosan elindította a Közös Agrárpolitika (KAP) modernizálásáról és egyszerűsítéséről szóló nyilvános konzultációt, csak folytatta elődje, Dacian Ciolos korábbi mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos által megkezdett gyakorlatot. A KAP-ról szóló idei széles körű véleménynyilvánításra 12 héten keresztül, 2017. május 2-ig van lehetőség a Mezőgazdasági Főigazgatóság (DG-AGRI) honlapján keresztül elérhető felületen (https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/e91ba0bf-c5d1-49ac-a71e-45441758180d?draftid=d6638cc4-c424-4dc6-91ed -42692b71ce9d&surveylanguage=HU). A könnyebb hozzáférhetőség érdekében a magyar nyelven is olvasható felülethez kapcsolódó internetes link közvetlenül is fellelhető a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárságának „KAP jövő 2021–2027” elnevezésű kiemelt tematikus aloldalán (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kap-jovo-2021-2027).

A 34 pontból álló kérdőív nagyrészt a mezőgazdaság alapanyag-termelésen túl értelmezett céljaira, társadalmi, szociális és környezeti (elsősorban a klímaváltozás) feladataira koncentrál. A konzultáció során beérkező válaszok segítségére lesznek a Bizottságnak abban, hogy a jövőre vonatkozóan meghatározza az agrárpolitika legfontosabb céljait. A jelenleg egyfajta mottóként is megjelenő „korszerűsítés és az egyszerűsítés” törekvése azt a célt szolgálja, hogy a KAP képes legyen megbirkózni a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben jelentkező legfontosabb kihívásokkal. Példaként említhető a bizonytalan piaci helyzetek és az árcsökkenések hatásának kezelése, de kihívást jelentenek az éghajlatvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban vállalt új kötelezettségek is. A fejlődés és az átalakulás során az uniós agrárpolitikának is erősítenie kell a Bizottság valamennyi ágazatban megjelenő horizontális szakpolitikai prioritásainak megvalósítását. Itt alapvetően a foglalkoztatás bővítésére és a gazdasági növekedés fellendítésére kell gondolni, de ezen túl a fenntartható fejlődéshez, az eredményorientált költségvetési gazdálkodáshoz, a szabályozás egyszerűsítéséhez és a szubszidiaritás elvének érvényre juttatásához is hozzá kell járulnia a jövő agrárpolitikai intézkedéseinek.

A nyilvános konzultáció 12 hétig, május elejéig fog tartani. Ez alatt az időszak alatt lehetőség nyílik minden mezőgazdasági termelőnek, állampolgárnak, az érdekképviseleti szervezetnek és egyéb érdekelt félnek, hogy kifejtse a közös agrárpolitika jövőjére vonatkozó véleményét, elképzelését, illetve javaslatát. A konzultáció eredményeit 2017 júliusában a Brüsszelben megrendezésre kerülő konferencián fogják ismertetni.

A kérdőív keretében egy általános bevezető modul után négy nagy egységet lehet elkülöníteni: az egyik a mezőgazdaság, a vidéki térségek és a KAP jelenlegi helyzetére fókuszál, a másik a célkitűzések és irányítás címmel jelent meg, a harmadik pedig a jövőbeli várt és remélt főbb sajátosságokra kérdez rá. Az utolsó nagy rész összefoglaló jellegű, ahol már lehetőség nyílik a tesztkérdéseken túl egyéni gondolatokat és javaslatokat kifejteni valamint állásfoglalást megfogalmazni. Ennél az egységnél egyéb rövid (legfeljebb 5 oldal terjedelmű) dokumentum feltöltése is biztosított. Fontos látni, hogy a KAP 2021-től kezdődő működési periódusával kapcsolatban megjelenő javaslatok és vélemények megtételére csak ennek a konzultációnak a keretében van lehetőség. A most megkezdődött társadalmi egyeztetés eredményeinek áttekintése után 2017 októberében várható a következő időszak főbb sarokpontjairól szóló hivatalos bizottsági közlemény. A technikai részleteket is tartalmazó jogszabályi javaslatok leghamarabb 2018 elején jelenhetnek meg. Előreláthatóan 2019-ig nem várható a reform végleges koncepciójának az elfogadása, ezt ugyanis nagymértékben hátráltatja, hogy 2019-ben esedékes az Európai Parlament új testületének megválasztása, továbbá lejár a jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság vezetőinek a mandátuma is. Utóbbiak következtében az is elképzelhető, hogy 2021-ben a jelenlegi KAP rendszer átmenetileg folytatódik és az új KAP-ra vonatkozó alapszabályok csak később lépnek életbe.

Dr. Vásáry Miklós

A linkek elérhetők:
(https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/e91ba0bf-c5d1-49ac-a71e-45441758180d?draftid=d6638cc4-c424-4dc6-91ed-42692b71ce9d&surveylanguage=HU)
(http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kap-jovo-2021-2027)

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós