Jelenleg a mezőgazdasági csarnokok és építmények többsége siralmas állapotban van a svédacélból készülő tetők és csarnokok vezető gyártója, a Swedsteel-Metecno szakembereinek tapasztalatai alapján. Ennek magyarázata részben az, hogy 1985 után a hazai állatállomány szűk 15 év alatt a felére esett vissza. A csökkenő darabszámok miatt a tartásukhoz kevesebb épület kellett. A telepeken sokat közülük bezártak, amelyeken aztán a legalapvetőbb állagmegóvási feladatokat sem végezték el. Hasonló folyamat zajlott le a növénytermesztésben is. Az exportpiacok elvesztésével, a hazai kereslet szűkülésével, és a földek művelés alóli kivonásával a termésmennyiségek visszaestek, ami miatt számos, tárolásra használt csarnokra már nem volt szükség. Ezek pedig az évek múlásával az enyészetté váltak. Mindezeket tetézi, hogy a használatban maradt, de jórészt 1950 és 1975 között felhúzott mezőgazdasági épületek többségén sem hajtottak végre megfelelő karbantartást, rekonstrukciót, fejlesztést. Ezek elmaradása miatt az épületek többsége mostanra korszerűtlenné, illetve funkcióik betöltésére épületszerkezeti, energetikai, higiéniai szempontból is alkalmatlanokká váltak.
A Swedsteel-Metecno szakembereinek az előrejelzése szerint a hazai mezőgazdaságba beáramló uniós forrásoknak köszönhetően már rövidtávon változni fog a helyzet az épületeknél. Ez nem csupán külső megújulást, hanem a szigorú előírásoknak való megfelelést is jelent. A mezőgazdaságban alkalmazott csarnokoknak ugyanis már nem csupán a leendő funkcióikhoz kell alkalmazkodniuk, hanem meg kell felelniük az aktuális tűzvédelmi, egészségügyi, állattartási, terménytárolási, környezet- és állatvédelmi szabályozásnak is. Többek között víz-, talaj- és levegőszennyezést érintő hatásvizsgálatokat kell elvégezni az építkezések előtt. Továbbá ki kell alakítani az időjárástól függetlenül használható közlekedési-és szállítási folyosókat, a szennyvíztermelés-és elhelyezés környezetkímélő módját, vagy éppen az épületek villámvédelmét.
Mindezek tükrében a Swedsteel-Metecno szakembereinek számításai szerint a mezőgazdasági vállalkozások többsége az elkövetkező öt évben vagy új csarnokot épít, vagy felújítja a mostaniakat. Ezzel együtt az is látszik, hogy az agráriumban hagyományosnak tekinthető fával szemben az acélszerkezetű épületek iránt növekszik a kereslet. Ezeket a piaci visszajelzések alapján a precíz gyárthatóságuk, gyors szerelhetőségük, tartósságuk, időtállóságuk és megbízhatóságuk miatt tartják a legoptimálisabb megoldásnak a szektorban.
„A minőségi alapanyag beszerzése mellett az ár, a hozzáértő kivitelezés, valamint a garancia kérdése is kiemelt szempontnak számít az agrár kkv-k körében az épület beruházások elindításakor.” – hangsúlyozza Alyyan Nabeel, a Swedsteel-Metecno ügyvezető igazgatója. Hozzátette, nagyon fontos a kivitelezővel írásos szerződést kötni, és abban kikötni a jótállási feltételeket az elvégzett munkára vonatkozóan. Érdemes továbbá fokozottan odafigyelni az építőanyagokra vonatkozó gyártói garanciákra is, mert a nem megfelelő termékből adódó problémák általában csak több év lejárta után jönnek elő, és ezek már a kivitelező által vállalt garanciális időszakon kívül eshetnek - figyelmeztet a szakember.
A vállalat ügyvezetője szerint a legköltséghatékonyabb technikája a csarnoképítéseknek jelenleg a száraztechnológiás építési módszer csavaros gyorskötésekkel Z-/C-/U-szelvényű tűzihorganyzott acél profilokból. Ennek révén az építkezés időtartama és beruházás költsége jelentősen csökkenthető, miután ma már ezeknek az építőelemeknek az előregyártottsága, illetve a műszaki kivitelezésének támogatása magas szinten áll. Az egyedi jelöléssel ellátott elemek méretpontosan készülnek el, és a helyszínre szállítás után, a tervek alapján könnyedén beazonosítva gyorsan össze is szerelhetőek, akárcsak a lego kockák.
