A résztvevőket Tanyi Ervin a Romer Labs nevében köszöntötte, amely a BIOMIN testvércége és vizsgálati módszerek fejlesztésével valamint vizsgálati tesztek gyártásával foglalkozik. A szakember elmondta, vizsgálataik középpontjában a mikotoxinok állnak, amelyekre gyorsteszteket (tesztcsík, ELISA) valamint referenciamódszereket (kromatográfiás eljárások) is fejlesztenek. További tesztjeik az élelmiszerallergének, genetikailag módosított szervezetek (GMO), patogén mikroorganizmusok és egyéb szermaradványok (pl. antibiotikumok) kimutatását teszik lehetővé. A Romer Labs és BIOMIN korábbi közös szakmai rendezvényein valamennyi törvényileg szabályozott mikotoxincsoportot alaposan megvizsgáltak. Ezen a napon viszont azok a méreganyagok kapták a főszerepet, amelyekre még nem születtek meg a jogszabályi határértékek. Kutatják, hogyan lehet szabályozni, és egyáltalán, milyen elvek alapján érdemes meghatározni ezeket a határértékeket. Fontos, hogy tisztázzák, mely vizsgálati módszerek a leghatékonyabbak, hogyan lehet azokat alkalmazni, milyen hatással vannak ezek a toxinok az emberi és állati szervezetre.
Tanyi Ervin után Dr. Jakab Gábor, a BIOMIN Magyarország Kft. igazgatója kapott szót. „Több mint 130 kutatóintézettel, egyetemmel állunk szoros tudományos kapcsolatban. Fontos az innováció ösztönzése és ezzel a partnereink támogatása.” Többek között például olyan termékeket is fejlesztenek, amelyek a génátíródás szintjén tudják csökkenteni a gyulladásos folyamatokat. Arra törekszenek – emeli ki Jakab Gábor – hogy a szakmában újítóként jelenjenek meg, valódi innovációs megoldásokat nyújthassanak az egyre több állattartót érintő problémákra. Az egyik ilyen probléma a konferencia aktualitása is, hiszen napjainkban egyre nagyobb arányban kerülnek előtérbe olyan mikotoxinok, amelyekről még keveset tudunk, vagy ha tudunk is róluk, alábecsüljük jelentőségüket.
Franz Berthiller osztrák kutató előadásában a mostanában látótérbe kerülő mikotoxinokról beszélt. Az új toxinok „felfedezésében” a fejlett analitikai technika segíti a kutatókat: így találtak már korábban ismert mikotoxinokat ott is, ahol korábban még nem tapasztalták előfordulásokat. Oka lehet mindennek a klímaváltozás. De nem csak az új toxinfajtákkal kell foglalkozni, hanem a régebben ismert, ám „elhanyagolt” fajtákkal is, amelyeket nem tartanak számon a kutatások a jelentősebb toxinok között. Berthiller szerint azonban nem szabad elhanyagolni ezek vizsgálatát sem, sőt, a törvényi szabályozás hiánya is hiba, hiszen e mérgező anyagok hatása egyre nagyobb.
Látótérbe került például a fuzarinsav, amelyet elsősorban a fumonizin termelő Fusarium törzsek állítanak elő. Emlős sejteken a citotoxikus hatása mérsékelt, ugyanakkor befolyásolhatja a sertések növekedését.
Kiderült az is a kutató előadásából, hogy a culmorin, beauvericin és enniatinek gyakran előfordulnak gabonafélékben, ezeket fuzarinsav és moniliformin követi.
Berthiller elmondta, hogy 2015-ben 45 ország összesen 1059 mintáját vizsgálták meg (Németországban például 210 mintát, Magyarországon 50 mintát), ezekre alapozzák következtetéseiket.
Georg Haubl az „A látóterünkbe kerülő mikotoxinok a Trichotecéneken túl” című előadásában beszélt többek között az Ergot alkaloidok EU-s szabályozásáról. A 2000-es meghatározás óta (melyben 500 mg/kg, vagyis 0,05%-os ergot szklerócium szintet határoz meg búzában és rozsban), a szabályozás szigorodott: 2013-ban az európai közösség fontolóra vette a felső határértékek megállapítását anyarozsra és minden kereskedelmi forgalomba kerülő gabonára. 2015-ben felső határértéket állapítottak meg anyarozs-szkleróciumokra feldolgozatlan gabonafélékben: 0,5 g/kg értékben. A kutató elmondta, több mikotoxin esetében nincs jelenleg érvényes jogszabály (például ciklopiazonsavval kapcsolatban), pedig azok komoly károkat, megbetegedéseket okoznak növényeken és állatok szervezetében egyaránt.
Dr. Mézes Miklós a mikotoxinok állategészségügyi hatásairól beszélt. A Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének vezetője sorra vette a toxikus betegségek hatásait. Ismertette például, hogy az ergotizmus akut toxikózisának tünetei közé tartozik a hányás, hasmenés, ataxia, vetélés, görcsök. A krónikus toxikózis sertéseknél fül- és farokelhalást jelenthet, szarvasmarhánál a súlygyarapodás, a tejtermelés és a termékenyülési arány csökkenése, vetélés figyelhető meg, továbbá a hőstressz is súlyosabb gondot okoz a fertőzött állatoknál.
A moniliformin a szárnyasokra van különösebb veszéllyel: a kacsára, pulykára, csirkére. A patulin pedig a nagyobb testű jószágokat tizedeli: hatására csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a sertésnél tüdőödémát okozhat, szarvasmarhánál csökken a tejtermelés, vemhes állatoknál a magzati fejlődés károsodhat, tejelő teheneknél pedig bénulásos tüneteket okoz.
Tölgyesi Ádám, a NÉBIH munkatársa szabványosítási vizsgálatokról beszélt, kiemelve az EU referencia laboratóriumában alkalmazott technológiákat.
Az előadássorozatot Michele Muccio zárta, a „Látóterünkbe kerülő mikotoxinok előfordulásának tendenciái” című előadásával. Muccio elmondta, hogy bár a globális felmelegedés kedvez a toxinok elterjedésének, az egyre érzékenyebb és pontosabb technológiák segítségével könnyebb lesz kimutatni és megismerni ezeket a mikotoxinokat. A kutató rávilágított, hogy 2014 januárja óta az új Spektrum 380 nevű LC-MS/MS módszerrel egy futtatásban már több, mint 700 különböző, betegségeket okozó mikotoxinról kapunk részletgazdag elemzést. Kutatásaikban arra is fókuszáltak, hol és milyen mértékű károkat okozhatnak ezek a toxinok.
A legfontosabb – foglalta össze Muccio –, hogy minél jobban megismerjük ezeket a toxinokat, így a megfelelő eszközökkel vehessük fel ellenük a harcot.
-hj-
A cikk szerzője: Hardi Judit
