Az agrárexport az előző két év tendenciáját követve tovább emelkedett, ennek köszönhetően ismét meghaladta a 8 milliárd eurót. Az agrárkivitel értéke 2016-ban 8 037,3 millió euróra növekedett, amely 2012 után minden idők második legnagyobb értékének számít és 123,9 millió euróval haladta meg az egy évvel ezelőttit és mindössze 37 millió euróval marad el a 2012-es rekordértéktől. Ugyanakkor az agrárimport ennél nagyobb mértékben bővült, ezért mérséklődött hazánk külkereskedelmi többlete. Az agrárimport 2016-ban 5 159,6 millió eurót tett ki, amely éves bázison 6,3 százalékos, 304,4 millió eurós bővülésnek felel meg. Ennek betudhatóan az egyenleg 2 877,8 millió eurós értéke 5,9 százalékkal, 180,5 millió euróval volt kisebb, mint egy éve.
Az agrár-külkereskedelem fejlődése több éves távlatban még látványosabb, 2010 és 2016 között az export, az import és az egyenleg is több mint egyharmaddal növekedett. Az agrárexport hat év alatt 37,5 százalékkal, 2 194,1 millió euróval, az agrárimport 39,1 százalékkal, 1 449,0 millió euróval, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal, 745,1 millió euróval bővült.
Az agrárgazdaság makrogazdasági jelentősége meghatározó és külkereskedelmi részesedése jóval meghaladja a bruttó hozzáadott értékből való részesedését. Az agrártermékek a nemzetgazdaság kivitelének 8,6, behozatalának 6,2, egyenlegének közel egyharmadát, 29,0 százalékát adták 2016-ban. Az elmúlt években az agrárexport részesedése 8–10, az agrárimporté 5-6, az egyenlegé 30–54 (2012, 2013) százalék között alakult. Az export és az egyenleg súlyának az elmúlt 3-4 évben tapasztalt csökkenésében közrejátszott a nemzetgazdaság külkereskedelmének 2013 és 2016 közötti növekvő teljesítménye is (a nemzetgazdaság külkereskedelmének többlete 2016-ban rekordértéket, 9,9 milliárd eurót ért el). Az agrárgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből az elmúlt években 6-7 százalék körül alakult.
Az agrárexport 2016. évi növekedése elsősorban az italok, szesz és ecet, az olajos növények, a húsok, az élő állatok, a húskészítmények, a friss zöldségek, a zöldség-, gyümölcskészítmények és az egyéb élelmiszerkészítmények árucsoportjának köszönhető. Az agrárkivitel 123,9 millió eurós (éves alapú) növekedéséhez az italok, szesz és ecet árucsoportja 93,3 millió euróval járult hozzá (+18,9 százalékos éves emelkedés). Ezen belül a bioetanol forgalma volt a meghatározó, amely nagyrészt a Pannónia Ethanol kapacitásbővülésének lehet az eredménye. Emellett még érdemben növekedett az ízesített ásványvizek, a sör és a bor kivitele is. Szintén jelentősen emelkedett az olajos növények külpiaci értékesítése is (+70,1 millió euró, +14,3 százalék), ami mindenekelőtt a repcének köszönhető, de bővült a napraforgó és a szója kivitele is. Ezt a repce esetében kiemelkedő 2016. évi szántóföldi növény terméseredmények tették lehetővé, míg a napraforgó és a szója forgalma az év nagy részében növekedett a 2015-ös és 2016-os jó termésnek köszönhetően. A húsok 57,3 millió eurós export (+6,0 százalék) növekedése mögött döntő mértékben a baromfihús áll. Az élő állatok kivitelének 29,9 millió eurós bővülése (+9,8 százalék) elsősorban az élő szarvasmarha növekvő piacának az eredménye, ezen belül a Törökországba irányuló kivitel volt a meghatározó. A húskészítmények 29,2 millió euróval (+13,2 százalék) járultak hozzá az agrárkivitel emelkedéséhez, a kolbász, és a baromfihús készítmények élénkülő keresletének köszönhetően. Emellett még jelentősen, 23,6 millió euróval (+4,5 százalék) emelkedett az egyéb élelmiszer-készítmények (élelmiszer-adalékanyagok, fagylaltok, étrend-kiegészítők) forgalma is. Említésre méltó még a zöldség-, gyümölcskészítmények értékesítésének 15,6 millió eurós (+3,4 százalék) növekedése is, amely nagyrészt a tartósított paradicsom, a zöldborsó és a csemegekukorica konzerv, valamint az almalé emelkedő értékű forgalmának az eredménye. Továbbá 15,2 millió euróval (+5,8 százalékkal) bővült a friss zöldségek kivitele is.
Ezzel szemben a gabonaexport csökkenése erőteljesen, 197,0 millió euróval visszafogta az export bővülését. Ez döntő mértékben a kukoricakivitel visszaesésének tudható be, ami pedig a 2015-ös aszály okozta terméskiesésnek a következménye (2016 során a 2015. évi termés volt forgalomban). Ezt erősítette, hogy 2014-ben rekordtermés volt kukoricából, ezért az éves alapú összehasonlítás még jelentősebb csökkenést okozott. Emellett még érdemben csökkent az állati takarmányok, a friss gyümölcsök és a malomipari termékek kivitele is.
Az agrárexport koncentrált, 2016-ban az 5 legjelentősebb árucsoport az export több mint felét (51,8 százalékát), míg a tíz legnagyobb forgalmú árucsoport 79,3 százalékát tette ki. Továbbra is a gabonafélék, az olajos növények, az élelmiszeripari melléktermékek, feldolgozott takarmányok és az italok, szesz ecet a meghatározó. Utóbbi a bioetanol-gyártás fejlődésének köszönhetően az utóbbi években látványos növekedésen ment keresztül.
Az agrárimporton belül elsősorban a húsok, a cukor, cukorkaáruk, a cukrászati termékek, az olajos magvak, az egyéb élelmiszer készítmények, a húskészítmények fogalmának növekedése volt a meghatározó. A húsimport emelkedése döntő mértékben a sertéshúsnak tudható be. Az olajos növények behozatala mögött meghatározóan a szója, kisebb mértékben a repce áll. Az agrárimport az exportnál kevésbé koncentrált, az 5 legnagyobb árucsoport részesedése 38,7, a 10 legnagyobbé 63,8 százalék.
Az agrárexport országok szerinti szerkezete koncentrált, az 5 legnagyobb célország adta 2016-ban a kivitel több mint felét (51,0 százalékát), a 10 legnagyobb pedig 71,0 százalékát. A magyar agrártermékek legnagyobb felvevő piaca – az elmúlt évekhez hasonlóan – Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Szlovákia volt. A legnagyobb növekedés értékben 2016-ban Lengyelország, Törökország, Olaszország, Kína, Franciaország, Szlovákia és Tajvan felé ment végbe. Kiemelést érdemel, hogy a Tajvanra irányuló export közel háromnegyedével, a Törökországba irányuló közel kétharmadával, a Kína felé irányuló pedig felével emelkedett 2016-ban.
Az agrárimport országok szerint az exportnál enyhén koncentráltabb, az 5 legfontosabb származási ország részesedése 56,1 százalék volt, míg a 10 legjelentősebb ország az import négyötödét adta 2016-ban. A kivitelhez hasonlóan a behozatalban is Németországé a vezető szerep (az import közel ötödével), őt követi Lengyelország, Szlovákia, Ausztria és Hollandia.
Az agrárkivitel feldolgozottsági fok szerinti szerkezete javult 2016-ban, ami mögött meghatározó módon a magasan feldolgozott termékek kivitelének bővülése és a nyersanyagok forgalmának csökkenése áll, de az elsődlegesen feldolgozott termékek exportja is növekedett. A nyersanyagok kivitele 2016-ban 97,9 millió euróval csökkent, ezzel szemben az elsődlegesen feldolgozott termékeké 37,8 millió euróval, a másodlagosan feldolgozott termékeké 184,0 millió euróval bővült. Ennek köszönhetően a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 39 százalékra emelkedett, az elsődlegesen feldolgozott termékeké nem változott, míg a nyersanyagok részesedése 31 százalékra csökkent. Érdemes kiemelni, hogy a másodlagosan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010 és 2016 között minden évben emelkedett, ennek köszönhetően 2016-ban kétharmadával haladta meg a hat évvel korábbi értéket, aránya pedig 7 százalékponttal növekedett.
Dr. Páll Zsombor
A cikk szerzője: Dr. Páll Zsombor
