Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője megnyitójában elmondta, pozitívan tekint a tejágazatra, a legfontosabb feladat a hatékonyság javítása, s ha ez nemcsak a termelőknél, hanem a feldolgozóknál is végbemegy, az mindenkinek előnyére válik. A másik javítandó terület az összefogás a termékpálya mentén, ebben Magyarország nem tudott előrelépni az elmúlt időszakban. A sokszor kedvezőtlen piaci, szabályozói környezetben, mindig a „gondolkodó ember” fogja újratervezni, gazdaságossá tenni a termelést. Gyakori tulajdonosi kérdés, hogy sok tejet vagy sok profitot termeljünk? A jó válasz: mind a kettőt együtt! Ehhez sokat kell tanulni, megismerni egymás jó gyakorlati megoldásait, s ez a fő célja a már hagyományos Axiál Gyakorlati Akadémiának. Pintér Zsolt ügyvezető a tömegtakarmányok minőségét hangsúlyozta, s kiemelte a tanulmányutakkal kiegészített információgyűjtés fontosságát. A hibák, a nem várt problémák kezelésében is segítséget kaphatunk ezekből a forrásokból. Az Extra Tej Kft. beledi tehenészetének folyamatosan javuló eredményei ellenére is mindig vannak kihívások, megoldandó feladatok.
Arnold Bernard Gruenes, farmtulajdonos az USA-ból (Twin Spruce Farm, Richmond, Minnesota) mutatta be gazdaságát. „A gazdálkodás a szenvedélyünk” indította előadását a családi gazdaságról az amerikai vendégelőadó. Tevékenységét 1989 októberében indította 35 tehénnel és kb. 20 ha földdel. 1994-ben vett egy újabb tehenészetet, majd a két farmot 1996-ban egyesítette. Ma több mint 1500 tehenük van, 810 ha szántófölddel, tejtermelésük 22.000 kg/tehén/év, ezzel az ország elitjébe tartoznak. A szántóterületükön kukorica és lucerna a két fő növény. 40 alkalmazott dolgozik a cégnél, ebből 22 fő a tejtermelésben, a többi egyéb üzleti tevékenységükben. Tejtermelésük 2013-ban még „csak” 12.000 kg körül volt tehenenként, három év alatt, közel 10.000 kg-ot nőtt a fajlagos hozamuk. Mi kell, hogy ezt elérhessük? „Az út nagyon egyszerű, szükség van minőségi takarmányokra, kiváló tehénkomfortra és az egészet működtető emberekre” – hallottuk Mr. Gruenes-től. Nagyon fontos a tömegtakarmányok jó minősége, ha elindul a betakarítás 24 órában kell dolgozni, a taposásnak lépést kell tartani a behordással, az oxigént ki kell zárni a szilázsból. A kukorica betakarításánál a SHREDLAGE® technológiát alkalmazzák már 4 éve, az elkészült depót azonnal fóliával letakarják. Az emészthetőség és a funkcionális rostok sokkal jobb minőségben állnak a tehenek rendelkezésére, mint a régi betakarítási módokkal, mivel hosszabb szecskaméretet eredményez tökéletes szemroppantás mellett.
A kihívást a magasabb üzemanyag-fogyasztás, a csökkent teljesítmény, és a rosszabb tömöríthetőség jelenti. A jobb minőségből eredő tejhozam bőven pótolja a pluszköltségeket. Az állatjólét biztosítása az egyik legjobban megtérülő beruházás. A pihenőboxokat homokkal töltik, a meleg ellen ventilátorokkal védekeznek. Fontos a vízellátó rendszer napi ellenőrzése, tisztítása. Az etetők alján porcelánlapokat helyeztek el, amit naponta tisztítanak, így biztosítva a megfelelő jászolhigiéniát. „Amennyiben nincsenek jó alkalmazottak, nem lehetsz sikeres”. A vezető részéről elengedhetetlen a jó bánásmód, a megfelelő fizetés és a folyamatos tanítás, felkészítés. A jó vezetőnek kommunikálni kell a dolgozókkal, feltenni a kérdést, „mire van szükségük”?! Ha a farmon folyó folyamatok nem érdeklik az irányítót, a dolgozókat sem fogja. A tejelő szarvasmarhafarmot csak az ott dolgozók egységes CSAPATA-ként lehet sikeresen üzemeltetni.
Bódi László, a TEDEJ Zrt. vezérigazgatója egy kis videóval mutatta be gazdaságukat. A szarvasmarha-ágazatuk három telepen 1.700 db tejelő tehenet és 900 db húsmarhát tenyészt, valamennyi korcsoporttal együtt 5.300 db szarvasmarhával dolgoznak.
A cég 70 éves fennállása alatt a szarvasmarhatartás mindig kiemelt szerepet játszott. A telepek környezetében mindenhol vannak tömegtakarmány termesztésre alkalmas területek, a húsmarha számára pedig biztosított elegendő mennyiségű legelő. Az értékes genetikai állományt jól kiépített infrastruktúra szolgálja ki. Rendelkezésre állnak a legkorszerűbb gépek, berendezések a takarmányok előállításához. Megfelelő tőkeellátottság mellett, a rendszert működtető szakemberek szintén elengedhetetlen részei a folyamatnak. Az elmúlt évek beruházásaival elkövették azt a hibát, hogy a meglévő telepek korszerűsítése során az építkezéseket nem lehetett az állatok folyamatos zavarása nélkül végrehajtani. Az állategészségügyi problémák felerősödtek, a termelési szint csökkent, az egész állomány megsínylette ezt az időszakot. Utólag végiggondolva, szerencsésebb lett volna az új tehénistállókat és fejőházat megépíteni a régi telep mellé, így sokkal kisebb zavarásnak lett volna kitéve az állomány, majd a régi épületeket lebontani. Ennek az egész tevékenységnek a legértékesebb része a tehénállomány, az ő igényeiket kell kielégíteni mindenekelőtt. A teljes takarmánykeverék (TMR) minősítésére néhány éve alkalmazzák a trágyamosást. Az elején megdöbbentő adatokat kaptak, 30–50%-ban tartalmazott egész kukoricaszemeket a bélsár, s ez óriási veszteséget jelent.
A betakarítógép műszaki állapota (roppantó hengerek), a növény érettségi állapota és a munkaszervezés együtt határozzák meg a kukoricaszilázs jó minőségét. A lucernát több mint 400 hektáron termesztik, öntözötten 14-15 tonnát terem hektáronként, szénaértékben. Ez 2-3 tonna/hektár fehérje-előállítást jelent, ez fele a szójabab fehérjehozamának. K+F projekt keretében indult el egy beruházás, a lucernafehérje mind jobb kihasználására. 26–28% száraz anyagra vetített fehérjét tartalmaz a zöldbimbós lucernanövény. Szénakészítés közben ennek akár 50%-át is elveszíthetjük. Az elkészült üzemben rost nélküli lucernafehérjét állítanak elő, amit a baromfival és sertéssel is meg lehet etetni. A tehénállomány genetikai előrehaladását biztosító párosítási terv készítésekor az alapelv: jóra a legjobbat. Személyi jellegű költség 9 Ft/liter a tej önköltségében (10%) és egy dolgozóra jutó tehénlétszám 33–35 db, egy munkaórára jutó tejtermelés 95 liter. Cél az egészségi állapot javításával a hasznos élettartam növelése, a 2,5 laktációs teljesítményt legalább egy fél laktációval kell javítani. A saját előállítású takarmányok részarányának folyamatos növelése a gazdaságban a vásárolt rovására, ez ma 65:35 arányú. Az állattenyésztés nem vonza a fiatalokat az ágazatba, a szakképzett munkaerő-ellátás egyre nehezebb lesz a jövőben, kiemelt fontosságot nyer a dolgozók folyamatos képzése, oktatása. Az ágazat érdekérvényesítő képességének javítását a szövetkezések erősítésével lehet elérni a jövőben.
Kim Sass-Hauschildt Németországból (Westerkamp Holsteins, Hemdingen) „Gyakorlati tapasztalatok SHREDLAGE®-dzsel” címen tartott előadást. Kim egy 600 tehenes gazdaság tulajdonosa-üzemvezetője. Több alkalommal járt és dolgozott az USA-ban, és nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szerzett az ottani tejtermelő farmok működéséről. A gazdaság 30 km-re fekszik Észak-Hamburgtól, így nagyon magasak a bérleti díjak a környéken. 30-40.000 euró egy hektár föld ára, és 800 euró/ha a bérleti díj évente. A gazdaságuk 377 hektáron gazdálkodik. A növénytermesztési munkákat bérvállalkozók végzik. A hígtrágyát biogáz erőműben hasznosítják. A 600 tehéntől 2016-ban 6,8 millió kg tejet adtak el. 2012-ben az új 500 férőhelyes istálló átadása után vezették be a háromszori fejést. A fejők Lengyelországból érkeztek, egyszerre 3 fejő dolgozik. A telepen 512 tehenet fejnek, a vemhességi arány 56%, a tehenek 70%-a 120 tejelő nap alatt vemhesül. Az átlagos tejelőnapok száma 155 nap, az értékesített tej 35,2 kg/tehén, az állatok szárazanyag-felvétele 24,2 kg/nap, az 1 kg szárazanyag-felvételre eső átlagos tejtermelés 1,62 kg (takarmányhatékonysági mutató). Az első elléskori életkor 22,8 hónap. Miért kell a silókukorica betakarítással foglalkozni? Ez a fő tömegtakarmány, magas termést és energiahozamot biztosít, kereskedelmi áru is (biogáz erőművekben, 35-36 EUR/t), az eredményességet nagyban befolyásolja. 40–70 cm tarlómagassággal takarítják be a növényt, a 18 mm-nél hosszabb szecskahossz megnöveli a szilázs strukturális hatását a bendőben, de rontja a tömöríthetőséget. Emellett a szemeket úgy kell megroppantani, hogy a kukorica teljes energiatartalma hasznosulni tudjon a bendőben. A hosszabb szecskahossz (25 mm), a jó tömöríthetőség és a jó roppantottság elérése volt a cél. 2013-tól a CLAAS céggel együtt folytak a fejlesztések és 2014-től került a CLAAS JAGUAR 950-es silózóba a speciális SHREDLAGE® processzor, amivel a gép teljesítménye javult, kisebb kopás és energiaigény mellett. Az így előállított szilázs jó hatással volt a tehenek termelésére és egészségügyi állapotára, javult a tej beltartalom, láthatóan jobb lett a tehenek bendőemésztése. Nőtt a kukoricaszilázs keményítőtartalma, javult az NDF rostja és emészthetősége. A takarmányköltségek is jelentősen, mintegy 20 centtel csökkentek naponta. Az eredeti SHREDLAGE® technológiát 2015-től alkalmazzák. Itt már 30 mm a szecskahossz, a kukoricanövény hosszirányban is zúzott, kukorica törtszem darabok alig láthatóak, a szárazanyag-tartalom 31%. Az így betakarított kukoricaszilázst 2-3 hónap után kell elkezdeni etetni. A biogáz üzemek részére előállított szilázsokat más szemlélettel kell előállítani, mint a szarvasmarha-takarmányozás céljára készítettet.
Bakos Gábor, a Bos-Frucht Agrárszövetkezet (Fino cégcsoport tagja) Állattenyésztési igazgatója, „Csináljuk jobban” címet adta előadásának. A szakma számára megfogalmazott üzenetei is főként az USA-ban töltött munkatapasztalataira épültek. Somogy megyében 1.200 hektáron gazdálkodnak, 2.600 tehenet tenyésztenek vertikális integrációban (a földtől a tejtermékekig), laktációs tejtermelésük 10.900 kg, 3,7–4,0% zsír- és 3,2-3,3% fehérje beltartalommal. Az ország egyik legmagasabb MHGI növendékállományával rendelkeznek. Charles Darwin-t idézte az előadó: „Az lesz a túlélő, aki leggyorsabban tud alkalmazkodni a változásokhoz.” Van négy magyar szó, amelyek a legtöbb céget sodorták már csődbe: „mindig így szoktuk csinálni”! A magyar tehénállomány termelése az elmúlt 18 évben 50%-kal nőtt. Ez új igényeket, új problémákat eredményezett, s ezekre kellett jó megoldásokat találni. Milyen lehetőségeink vannak megfelelni a jövő kihívásaira? Fokozott odafigyelés a „jövőre”, ezt a telepen a borjak, növendékek (a tejtermelés költségének 15–20%-a) jelentik. Az első két órában eldől, hogy túléli-e a világra jöttét, az első két hónapban eldől, milyen tehén lesz a borjúból. Célok: a születési súly megkétszerezése az 56. napra, 12 hónapos tenyésztésbe vételi idővel, 2%-on belüli elhullással, vemhesüléskor a kifejlett testtömeg 55%-át érje el, első elléskor érje el kifejlett testtömegének 85%-át, első laktációs tejtermelése legyen 80%-a a többször ellettekének. Amennyiben az első ellés idejét 24 hónapról 22 hónapra sikerül csökkenteni, ez egy 1.000-es tehenészetben évi min. 300 üszőelléssel számolva évente 10,8 millió forint megtakarítást fog eredményezni. Kiemelt feladat az ellés körüli protokoll (a kiesés nem lehet 10% felett az első 100 napban), a szaporodásbiológia (cél: 150–180 DIM, 120 napon belül vemhesülés, e felett 5 USD/nap pluszköltség), a takarmányozás, a stresszmentes környezet, és – sokszor aláhúzva –
a MENEDZSMENT képességek folyamatos javítása. Minden feladatot egy folyamatként kell kezelni, leírni, betanítani, nyomon követni és visszamérni. „Ha tudod mérni, tudod menedzselni.” A tervezés, a stratégia átgondolása és lejegyzése, mérhető paraméterek formájában, szintén a gazdaságos működés előfeltétele. A menedzser, a vezető legfontosabb érzékszerve a hallása legyen. Hallja meg a gazdaságában, mit kommunikálnak a kollégái, beosztottai, ezeket az információkat tudja a döntései során figyelembe venni. A sikert is meg kell osztani a dolgozókkal, mert a sikert minden ember szereti. Az alkalmazottak távozásának nagyrészt nem az alacsony fizetés az oka, hanem a megbecsülés, a vezetői támogatás hiánya.
Romuald Schaber, az EMB, Európai Tejtanács elnöke (Brüsszel) az európai és a világ tejpiaci helyzetét elemezte előadásában. Dél-Németországban maga is egy tejelő farm tulajdonosa, amit a családdal üzemeltetnek. Az Európai Tejtanács egy ernyőszervezetként működik, 20 tagszervezettel rendelkeznek 16 EU országból. A szervezetet 7 fős irányító testület vezeti, valamennyien tejtermelő gazdák, különböző országokban. A tejtermelők alapvető érdeke, hogy a saját gazdaságos termelésük mellett, figyelemmel kísérjék a piaci mozgásokat, az értékesítési lehetőségeiket. Az EU tejtermelői az elmúlt 10 évben jelentősen növelték tejtermelésüket, s ezt a növekedést csak az exportpiacokon lehetett levezetni, a belső fogyasztás nem nőtt számottevően. Az orosz embargónak volt hatása az EU piacára, de ez a hatás nem volt döntő tényező, a sajttermelés 1,2–1,5%-a ment Oroszországba. A világpiac négy fő szereplője, exportőre az USA, az EU, Új-Zéland és Ausztrália. 2013-tól az EU meghatározó tényezőjévé vált a globális piacnak. Az USA-ban a termelés növekedése mellett nőtt a belső fogyasztás is, így a növekedés jelentős részét nem az exportpiacokon értékesítik. 2015-16-ban fokozott mennyiségű tejtermék jelent meg a piacon és ez nyomta lefele az árakat. 2016-ban a nyomott árak hatására az EU tejtermelése visszaesett, és a lecsökkent kínálat hatására újra emelkedni kezdtek az árak. Ez a hatás érvényesült a három nagy termelő régióban (USA, EU és Új-Zéland). Az EU termelése 2016 májusában volt a csúcson, az alacsony árak hatására a termelőknél „itt telt be a pohár” és kezdték el kivágni teheneiket, a kisebb tejüzemek bezártak, ami az előállított mennyiségekben is hamar visszaköszönt. A politikai ösztönzések is arra irányultak, hogy csökkentsék a tejtermelést az EU-ban. Izgalmas kérdés, mennyi lesz az előállított mennyiség a korlátozó intézkedések kifutása után, 2017-ben? Történhetnek regionális torlódások is, vannak országok, ahol a termelés ebben az időszakban is folyamatosan nőtt (pl. Hollandia, Írország, Bulgária, Románia, Németország északi része, Lengyelország, Magyarország, Olaszország). 2015-16-ban a tejtermelők költségeit nem fedezték a tejárbevételek, így a gazdák először elhalasztották beruházásaikat, nem tudták megfelelően megfizetni az alkalmazottaikat, sok tejtermelő farm abbahagyta a tevékenységét, átstruktúrálódás figyelhető meg az ágazatban. Romlik a tejtermelő tevékenység imidzse, ami sok kárt okozhat a jövőben. 2017 nagy veszélye, hogy még mindig több mint 420 ezer tonna soványtejpor van az EU raktáraiban, az ára megint az intervenciós szinten van (2017 április). Az EMB azt követeli, hogy a termelési költség alatt ne értékesítse ezt a készletet a Bizottság, találjanak alternatív útvonalakat a készletek csökkentésére. Ilyen alternatív út lehet a sertéstakarmányozásként való felhasználás. Mivel a politika kormányozta magát ebbe a helyzetbe, találják ki ők a kiutat. Az igaz, ha 2015-16-ban nem vásárolnak fel intervenciósan 350 ezer tonna sovány tejport, a tejárak tartósan 20 cent alá mennek, akár piacösszeomlás is bekövetkezhetett volna. 2016 példáján okulva azonban az intervenciós segítség feltétele jelenleg a termelés csökkentése, vagy szinten tartása. Fűnyíró elvet nem akarnak követni, a gazdálkodók bölcsességében bíznak a termelés korlátozása tekintetében. Közel 44 ezer farmer csatlakozott a projekthez és 852 ezer tonnával csökkentik tejtermelésüket (2016 október–decemberi adat), ezért 14 cent/kg támogatást kaptak. Számos ország extra támogatást ad a termelés szintentartásáért. A 2017-es évre a jelentős tejporkészletek miatt a további áremelkedést várni kockázatos, a tejtermelés növekedését jelzik globális szinten és az EU-ban is. Az intervenciós felvásárlás mellett más további intézkedésekre is szükség lehet. Az egész ágazat még nem foglalkozik a problémákkal, a termelőket kivéve. A kiskereskedők és nagy ipari fogyasztók nem érdekeltek a tejágazat kríziseinek elhárításában. A válság megoldására történő megoldások között felmerülhet az egységes 2%-os termeléscsökkentés, a likviditási segélyek, de ezek mind nagy vitára adnak okot. A legjobb megoldás az önkéntes termelés visszafogás további ösztönzése. Cél, a Piaci Felelősség Program bevezetésével, egy indexben összefoglalva a piaci trendeket, minden termelő nyomon tudná követni a várható folyamatokat, s ez alapján irányíthatná saját gazdasági döntéseit.
-an-
Fotók: AXIÁL Kft.
