Az állattenyésztés jövője szempontjából a termelés és piacra lépés hatékonyságán túl egyre nagyobb szerepet játszik a közeli és távolabbi jövőben a fogyasztási szokásokban (pl. tudatosság) és a szakpolitikákban (pl. klímavédelem) várható, de legalábbis valószínűsíthető változások. Az EU állattenyésztési ágazatai által előállított termékek jelentős részét továbbra is Európán belül fogják fogyasztani, azonban a fogyasztók növekvő hányada fordít egyre nagyobb figyelmet a minőségi, biogazdaságból származó, minősített helyi termékekre.

A globális kereskedelem intenzitásának növekedése, a frissen megkötött, vagy küszöbön álló kereskedelmi megállapodások eredményeképpen megnyíló új relációk lehetőséget teremtenek az Unió exportpiacainak erősítésére, kibővítésére.

A következőkben a főbb állattenyésztési ágazatokkal kapcsolatos folyamatok áttekintésére kerül sor.

Tejágazat

Az EU tejtermelése a válságos 2015 és 2016-os években magára talált és növekvő tendenciát mutat.

A trend lassuló ütemben folytatódik, az aszályos időjárás és a takarmány megdrágulása miatt 2019-ben csak 1%-kal nőtt a tejtermelés 2018-hoz képest. Amennyiben kiegyensúlyozott időjárás lesz, a 2020-as évre legjobb esetben is stagnálás várható. A tehénlétszám várhatóan lassan csökkenni fog (–0,4%), amelyet némileg ellensúlyoz a tehenenkénti tejhozam emelkedése (+1,2%).

A tejpiac kilátásai az élénk kereslet miatt továbbra is kedvezőek. A nyerstej ára is stabil. A nemzetközi piacokon a termelés enyhén nőtt is (EU, USA) és csökkent is (Új-Zéland, Ausztrália). A tejtermékek ára nagyon jó. A nyerstej ára az EU-ban 35,5 c/kg, átlag feletti. A tejtermékek ára emelkedik, kivétel a vajé, az alacsony, ez viszont az EU-s kivitelnek kedvező. A sovány tejpor ára 42%-kal magasabb a tavalyinál: 256 euró/100 kg.

A folyadéktej piacának szegmentálódása erősödik, amely a biotermelésből és más termelési rendszerekből származó tejek fokozott keresletével fog járni. Ilyenek például a GMO-mentes takarmányokkal etetett vagy a kizárólag legeltetéssel takarmányozott állományokból származó tej. Az érezhetően csökkenő folyadéktej-fogyasztás miatt az ágazatnak egyre komolyabban kell venni a növényi alapú termékekkel folytatott versenyt, annak ellenére, hogy ez utóbbiak csupán néhány százalékos – ám növekvő – forgalmat könyvelhetnek el a tehéntej fogyasztásához hasonlítva.

A tejtermékek iránti kereslet némileg csökken, de 2020-ban is erős lesz. Az EU kivitele várhatóan 1,5%-kal növekszik 2019-hez képest, míg a termelés 0,6%-kal haladja meg a tavalyi évet.

A 2018 végére rekordmagasságokba szökő vajár miatt számos élelmiszer-előállító vállalkozás kezdett növényi alapú összetevőket használni, amely csak lassan fog ismét a tiszta vajfelhasználás irányába visszafordulni, még akkor is, ha a jelenlegi ár már kellően alacsony. Ennek köszönhetően a vajtermelés 2020-ban alig 1%-kal fogja meghaladni az előző év értékeit.

A sajttermelés az élénk kivitel és belső fogyasztás miatt tovább növekszik, az előállításkor keletkező savó pedig jelentős részben takarmányként kerül felhasználásra, 10% pedig Kínába kerül. A szintén rekordmértékben megdráguló sovány tejpor készletei megcsappannak, azonban a továbbra is magas ár és az erős világpiaci kereslet miatt 2020-ban mintegy 5%-os növekedés várható.

A közeljövőt illetően kijelenthető, hogy az ázsiai import élénk marad, s a négy fő termelő régió – az Európai Unió, USA, Ausztrália és Új-Zéland – kiviteli dinamikája továbbra is erős lesz. Az új-zélandi export Kína felé továbbra is erős marad, míg az EU vaj- és sajtkivitele az USA irányába továbbra is jelentős lesz – ez érdemben a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások függvényében alakulhat át.

A távolabbi kilátások megítélésénél érdemes figyelembe venni az egyre erősödő környezetvédelmi törekvéseket, például áttekinteni az üvegházhatású gázok csökkentése kapcsán éppenséggel érintett állattenyésztés lehetséges fejlődési irányait. Várhatóan a tehénlétszám csökkenése mellett tovább javuló hozammutatóknak köszönhetően állandó szintre áll be a tejtermelés vagy éppenséggel némileg még növekedhet is. Sok függ továbbá a felnövő, új generációk fogyasztási szokásaitól is, amelyek a folyadéktej-fogyasztás további visszaszorulását vetítik előre, azonban a feldolgozott termékek fogyasztásának növekedése, valamint új termékek (például sportoláshoz fehérjekoncentrátumok) szélesebb körben történő fogyasztása hozzáadott értéket jelent az ágazat számára.

A Föld lakosságának és számos ország vásárlóerejének növekedése miatt az EU továbbra is vezető szerepet tölt majd be a tejtermékek globális kereskedelmében.

Húsmarhaágazat

A húsmarhaágazat piaci helyzete 2019-ben stabil volt, a termelés enyhén csökken (2018 és 2019 első 10 hónapjának adatai összevetése alapján 2%-kal). Az árak 2019 végén lassan csökkennek (éves összehasonlításban –4%-kal), s a sokéves átlag körül alakulnak. Az élőállat gyengébben teljesít a marhahúsnál. A jövedelmezőség átlagosnak tekinthető.

Az 2018/19 január–november összehasonlításban az export 5%-kal nőtt, míg az import 5%-kal csökkent. Kína, Hong-Kong importja továbbra is jelentős. A kereskedelmi mérleg az élőállat nélkül pozitív. A világpiacon Argentína, Uruguay kivitele alacsonyabb áraik miatt erős, illetve az USA, Brazília, Ausztrália exportja szintén jelentős.

A levágott állatok számának csökkenését némileg ellensúlyozza az átlagos vágósúly növekedése. Súlyosbítja a piaci helyzetet, hogy a Törökország felé irányuló élőállat-export jelenleg áll, s ezek az állatok az EU belpiacán találnak gazdára.

A 2019-es évi csökkenést követően 2020-ban további 0,7%-os termeléscsökkenés prognosztizálható.

A marhahúskivitelben 2019-ben 8%-os növekedés volt, ez a bővülés – az élénk bosnyák, izraeli és fülöp-szigeteki és kínai keresletnek is köszönhetően – várhatóan 2020-ban is folytatódik majd.

A török piac kiesése miatt az élőállat-export 2020-ban jelentősen, mintegy 16%-kal csökkenhet, amely az ágazat egészére kihat.

Összességében a globális marhahúsfogyasztásban hosszú távon lassú csökkenés várható, és a bőséges kínálat miatt az évek óta kielégítő fogyasztási trend lefele irányul, melynek eredményeként idén 11 kg/fő/évről 10,9 kg/fő/évre mérséklődik az egy főre eső éves marhahúsfogyasztás.

Sertéságazat

A sertéspiacon az árak kedvezően alakulnak, a termelési és piaci kilátások stabilak. A termelői átlagár és a malacárak tovább emelkednek, az exportkilátások nagyon jók. A jövedelmezőség 2019 év végére érezhetően javult, sőt átlag feletti értéket ért el.

Az árak alakulása kedvezőnek tekinthető. Az S-E kategória átlag­ára a 2. héten 190,6 euró/100 kg, a malacár 65,8 euró/100 kg, jelentős emelkedés tavalyhoz képest. A világpiacon Brazília 166,28 (stabil), USA 100,35 (emelkedő trend), Kanada 113,51 euró/100 kg (enyhén csökken).

Az EU sertéshús-exportja a kínai afrikai sertéspestis (ASP) járvány okozta kiesések miatt rendkívül megnőtt 2019-ben, s amíg a kínai helyzet nem rendeződik, vagy akár a vírus más, szomszédos országokban is megjelenik, ez a tendencia előreláthatóan fennmarad. A legbátrabb előrejelzések sem valószínűsítik, hogy a helyzet 2-3 éven belüli normalizálódik, aminek következtében a szigorú járványügyi intézkedéseket betartani képtelen kínai kistermelők tömegei mehetnek tönkre, teret engedve a nagy és korszerű üzemek további erősödésének.

Az ASP kitörése előtt Kína 54 millió tonna sertéshúst állított elő egy évben; ez most 34,5 millió tonnára csökkent (1. ábra). Amennyiben sikerül a vírust kiszorítani, a megerősödött nagyüzemi struktúra viszonylag rövid idő alatt pótolhatja a kieső mennyiséget, s ezzel stabilizálhatja a belpiaci ellátást. Az EU-ra és a világpiac főbb exportáló országaira nézve ez jelentős áreséssel járhat.

Az ASP visszatérése vagy megjelenése miatti félelem, a piaci bizonytalanságok, illetve a fogyasztásban a baromfihús irányába történő eltolódás mind mérsékelt növekedési prognózisokban öltenek testet, 2020-ra mindössze +1,5%-kal több vágás várható 2019-hez képest.

Az egy főre eső éves húsfogyasztás 2020-ban tovább csökken, jelentős mértékben a sertéshús fogyasztásának visszaesése miatt (2. ábra). A fogyasztás csökkenésében továbbá az Óceániából és Dél-Amerikából származó vörös hús (marhahús és juhhús) növekvő behozatala, valamint a tengeri hal iránti kereslet megugrása is szerepet játszik. A szociális, erkölcsi és környezetvédelmi megfontolások miatt az EU éves egy főre eső húsfogyasztása 2030-ra előreláthatóan 1,1 kilogrammal csökken.

Baromfi- és tojáságazat

A baromfipiacon a kilátások kiválóak. Kína megszüntette az USA-val szemben a madárinfluenza elleni embargót, amely az amerikai árakat megemelte. Az EU termelése az év első 10 hónapjában 2018-hoz képest enyhén nőtt (+1,7%). A brojlercsirke ára az EU-ban 185 euró/100 kg, USA-ban 163,85 euró/100 kg, Brazíliában 120,72 euró/100 kg.

Az Unió importja 2019 első 11 hónapjában 3,8%-kal nőtt (elsősorban brazil, thaiföldi, ukrán behozatal miatt), azonban a kivitel is erősödött (2018/19 január–november összehasonlításban +7,8%-kal). Nagyobb mennyiség elsősorban a Fülöp-szigetek, Ghána, Ukrajna, Dél-Afrika irányába hagyja el az Uniót. A kereskedelmi mérleg pozitív.

A tojáspiac nyugodtnak tekinthető, a szezonális várakozásoknak megfelelően az árak jelenleg csökkenő tendenciájúak, húsvéthoz közeledve emelkedés várható. A tojás ára az EU-ban 135,7 euró/100 kg, USA-ban 93,31 euró/100 kg, Brazíliában 89,56 euró/100 kg, Indiában 92,71 euró/100kg. Oroszországban megnőtt a keltető tojások iránti kereslet. Az EU kivitele nő (2018/19 január–november viszonylatban +10,8% – főleg Japán, Svájc, Izrael irányába növekedett az export), az import viszont visszaesett (–21%-kal – USA, Ukrajna relációjában tovább csökkent). A kereskedelmi mérleg erősen pozitív.

Az EU baromfihús iránti kereslete magas. Ez a tény a legfőbb magyarázata az évek óta folyamatosan növekvő kibocsátási mennyiségre. A viszonylag kis környezetterheléssel járó baromfi- és tojáságazat helyzete az egészséges hírnévvel bíró, fogyasztók széles köre számára hozzáférhető, könnyen és változatosan elkészíthető termékek népszerűsége miatt évről évre jobb.

Az EU fogyasztói elsősorban az értékesebb részeket (pl. mellehúsa) kedvelik, míg a szárnyakat, fél csirkéket például az Ázsiai országokba vagy Afrikába exportálják.

Az ágazat a 2004 után csatlakozott, keleti EU tagállamokban (EU-13) az ottani beruházások és az alacsonyabb termelési költségek miatt jobban növekszik, azonban a kínai sertéspestis lecsengése lelassíthatja majd a növekedést, illetve a 2004 előtt csatlakozott tagállamokban (EU-15) akár meg is állíthatja középtávon.

Az egy főre eső baromfihús-fogyasztás növekvő tendenciájú, a 2019. évi 25,3 kg/fő/évről több mint 1 kg/fő/évvel emelkedhet középtávon.

Juh- és kecskeágazat

2019-ben az EU-ban a vágások száma éves összehasonlításban csökkent (–5,9%), a nehézbárány termelése leginkább az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban esett vissza. A gyenge angol font segíti az Egyesült Királyság kontinensre irányuló kivitelét. Mivel a kínai kereslet erős, s az új-zélandi és ausztrál árak magasak, Európa irányába csökken az Óceániából érkező mennyiség. Ez lehetőség az európai országok számára is.

Az EU kivitele értékben és mennyiségben is nőtt, Líbia, Jordánia és Izrael a fő felvevő országok, a behozatal ugyanakkor csökkent. A kereskedelmi mérleg a közel-keleti és kínai igények növekedése miatt javuló tendenciát mutat, de így is negatív. A fogyó új-zélandi és ausztrál készletek miatt az árak további emelkedése várható, a két fő termelő ország (Ausztrália és Új-Zéland) a jó árak miatt tovább diverzifikálhatja kivitelét.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) előrejelzése szerint a világ juhhúsfogyasztása 2025-re eléri a 2,1 kg/fő/év mennyiséget, amely Európában is érezhető emelkedéssel jár, évi 100 gramm/fő/év növekedést feltételezve 2030-ra 1,8 kg juhhúst fog egy európai évente elfogyasztani.

A juhhús fogyasztását az árviszonyok kevésbé befolyásolják, mint az egyébként jóval nagyobb fogyasztási hányadot képviselő többi húsféle esetében, s a kiszámíthatóság a termelői kedvre és jövedelmezőségre is pozitív hatást gyakorol, biztosítva az ágazat középtávú jövőbeni stabilitását.

Az EU kiviteli piacain idén és a közeljövőben is intenzív verseny várható, a világkereskedelem 80%-át várhatóan továbbra is Ausztrália és Új-Zéland fogja bonyolítani. Az EU számára szerencsésnek mondható, és a magas termelői ár stabilizációjának záloga lesz, hogy a két fő termelő ország inkább a közeli ázsiai régióra fogják kivitelüket koncentrálni.

A cikk szerzője: Sárecz László