Szűkebb és szélesebb spektrumú készítmények hatásait mutatták be 54 parcellán bedolgozásos, pre, pre+post és post kezelésekben. Bólyban és Szentesen tekinthették meg az érdeklődők a kísérleteket, a tematika szakmai igényességét igazolja, hogy a rendezvényen való részvételt a NAK elfogadta az aktív státuszú szaktanácsadók ez évi továbbképzéséhez. Az évenként megrendezett fiatal gazdálkodók találkozójának, a SUMIVERSITAS-nak is fő attrakciója volt e gyomirtási kísérlet tanulmányozása. Szabó Roland gyombiológust, a kísérlet vezetőjét kérdeztem a tapasztalatokról:

Miért tartja fontosnak a Sumi Agro, hogy egy kétéves kísérletben megmutassa a rendelkezésünkre álló megoldásokat?

A Sumi Agro Hungary egyik fő küldetése a gyártófüggetlen, aktuális szakmai ismeretek átadása. Ennek fontosságát abban látjuk, hogy a növénytermesztés alapközege alapvetően változatlan, míg a rajta ter­mesztett növények sorrendisége folyamatosan változik; ezért ez egy bonyolult összefüggésrendszert képezve határozza meg a lehetőségeinket és ezen keresztül a jövedelmezőségünket is. Amennyiben minden esetben az előttünk álló legfontosabb feladat leküzdésére koncentrálunk, nem feltétlenül vesszük észre az ebből származtatható mellék- és/vagy áthúzódó hatásokat. Pedig ezen események bekövetkezte jelentős hatással bír a rendszer egészét szemlélve. Ezt a munkát két dolog nehezíti igazán: különbségtétel és szétválasztás a dezinformációk és a valós, releváns információk között; amely csak látszólag könnyű és gyors feladat. Természetesen ehhez a munkához a lehető legtöbb ellenőrzött információ begyűjtése és feldolgozása szükségeltetik a világ meghatározó mezőgazdasági gyakorlataiból, nem elégséges csak a hazai környezet feltárása és elemzése.

A hazai szójatermesztés lendületesen fejlődik, eltérő termelői tudásszintet hordozva. A Sumi Agro szerette volna ezt a fejlődést azzal elősegíteni, hogy a szóját egy termesztési környezetben bemutatva – elővetemény – szója – leggyakoribb hazai utóvetemény – tudjanak a termelők empirikus tapasztalatokat szerezni, úgy, hogy mindez a megfigyelés kiegészüljön naprakész hazai- és világinformációkkal is. Ezért volt mindkét helyszínen egy „Herbárium” és egy „Obszervatórium” is kialakítva. A bemutatók egyik kiemelt eleme a herbicidérzékeny szójában a ma rendelkezésünkre álló gyomirtási lehetőségek bemutatása a szóján bekövetkezett élettani változások megismertetésével, a területen található gyomnövényekre gyakorolt hatás/hatástalanság bemutatásával egyidejűleg. A sikeres, de a szójára nézve kíméletes gyomirtás ugyanis meghatározó eleme a szója gazdaságos termesztésének. A feladat nehézségére jellemző, hogy a kevés engedélyezett hatóanyaggal kell a sok-sok megszorítást is figyelembe véve igen szűk időintervallumban eredményes és gazdaságos gyomirtást elvégezni. 

Milyen tanulságokkal szolgáltak a kísérletek a két helyszín környezeti, illetve éghajlati adottságait szem előtt tartva?

A helyszíneken felvételezett gyomnövények legeredményesebb gyomirtási technológiáját összehasonlítottuk a leginkább elterjedt gyomirtási technológiákkal. Ritkán, de itt most lehetőség kínálkozott arra is, hogy egy rendkívül intenzív bemosó csapadék kultúrnövényre gyakorolt eltérő mértékű fitotoxikus hatását (a neutrálistól a letálisig terjedő skálán) egy helyszínen, egy időben figyelhessünk meg. Bemutatásra és elemzésre kerültek azok a kockázati tényezők, amelyek nagyrészt a különböző kijuttatási időpontok sajátosságaiból erednek (hatóanyagok, kombinációk, dózisok, célnövény/nem célnövény kérdése, növényfenológia…). Megállapítást nyert, hogy a bedolgozásos (PPI) technológiában többletlehetőségek tárháza kínálkozik még a számunkra és mindez jelenthet egy gyors adaptációt a hektikusan változó – és alapvetően kedvezőtlenül változó – környezetünkhöz.

Mely gyomnövények irtása megoldatlan jelenleg?

A válaszadás során különbséget kell tenni annak ismeretében, hogy miért megoldatlan az adott gyomnövény tábla szintű likvidálása. Van eset, ahol ez objektív, és van, ahol ez informatív eredetű. Az objektív eseteknek nincs köze a tudásunk szintjéhez, az attól függetlenül determinált; míg az informatív hibából adódó eredménytelenség legfőbb hibaforrása maga az ember. Az alábbi leggyakoribb – de nem súlyozott gyakoriságú – esetekkel számolhatunk szójaföldjeinken.

Komplex rendszerben kell gondolkodnunk a szója gyomirtásakor, az első és egyik legfontosabb kritérium az előveteményben használt herbicidek esetleges utóhatásának figyelembe vétele a szójára. A kísérletekben vizsgálták a szója gyomirtó szerek őszi búza utóveteményre gyakorolt hatását is. Mik voltak a tapasztalatok?

Ezek a bemutatók a komplexitásról szóltak; arról, hogy minden szója előtt termeltünk valamit és azt követően is fogunk. Ezt a rendszert nem három szakaszként (3 eltérő és független gazdasági évként) kezeltük, hanem egy folyamatként mutattuk be és így közelítettük meg a felmerülő kérdéseket is. Mint ahogy a szója vetésforgóba való beillesztése is kellő körültekintést igényel a herbicidekből származó utóhatással rendelkező biológiailag aktív anyagok miatt, ugyanúgy igaz ez a szója utóveteményire is. Ezek helyes megválasztása a szójában alkalmazott herbicidektől, a talaj fiziko-kémiai adottságaitól, az évjárathatástól és a talajművelés típusától együttesen függ. A vizsgálatok egyértelműen igazoltak olyan káros hatásokat az őszi búza fejlődésében, amelyeket a szójaállomány gyomirtására használtunk fel. Ezek a szubletális tünetek több megjelenési formát öltve és eltérő mértékben voltak megfigyelhetőek annak függvényében, hogy mi volt a hatásmechanizmusa az adott perzisztens biológiailag aktív anyagnak. Egyetlen közös pont volt megfigyelhető ezekben az esetekben; nevezetesen az, hogy a föld felett észlelhető tünetek mindegyike eliminálódott március derekáig.

Bemutattak a gyakorlatban egy teljesen új, állománykezelésre alkalmas, eljárás alatt lévő készítményt.

Ez egy új állománykezelési lehetőségnek az előképe, amelynek keresztspektruma igen széles, gyomirtó hatása markáns, rugalmasan kijuttatható, nagyfokú szelektivitással jellemezhető, tartamhatása nem korlátozza a vetésváltási szándékunkat és nem tapasztaltunk fajtaérzékenységet. Ez a kompozíció nagy és hosszan tartó teljesítményt ad rendkívüli kíméletesség mellett úgy, hogy segíti a rezisztencia menedzsmentet is. Az újdonság szakmai megítélése és a szójatermesztésbe való lehetséges integrációja egyaránt kedvező fogadtatású volt.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea