Idén is közel két hónapja volt a magyar gazdáknak arra, hogy jelezzék igényüket az uniós és nemzeti forrásból finanszírozott támogatási jogcímekre. A június 9-én záródó ciklus végéig 41 db jogcímre, intézkedésre lehet kérelmet benyújtani vagy adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Ezen esetek közül a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos kérelmezési folyamat bír nagy jelentőséggel, hiszen szinte valamennyi gazdálkodó számára meghatározóak a terület­alapú támogatások.

2017-ben összesen 172 159 termelő kérelmezett alaptámogatást, illetve zöldítési kifizetést, ami közel ezer kérelemmel, 1 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló adata. A termelői létszám csökkenése ellenére a 2016. évi kérelmezett területnagysághoz képest 2,1%-kal nőtt a bejelentett területek aránya. Ennek eredményeként 4,96 millió hektárra érkezett kérelem a Magyar Államkincstárhoz (MÁK).

Az alaptámogatási igényekhez szorosan kapcsolódóan érdekes folyamat figyelhető meg a kistermelői kérelmek esetében. Míg 2015-ben közel 51 ezren akartak belépni 111 ezer hektárral a támogatási rendszerbe – közülük csak mintegy 600-an nem feleltek meg az előírt feltételeknek –, ez az érték 2016-ra már csak 87 ezer hektáron tevékenykedő 41 ezer termelőre csökkent. A tavalyi kérelmezők közül egyébként mintegy 2 600-an nem feleltek meg az előírásoknak. Ezzel mintegy 11 ezer hektárral csökkent a kistermelők által művelt területnagyság. Sok esetben egyébként probléma volt, hogy a termelők nem igényelték le a 2015. évi referencia területtel megegyező nagyságú területet. 2017-re a kérelmezők száma
31,5 ezer gazdálkodót és 62 ezer hektárt tett ki, ami a kezdeti kérelmezők köréhez képest 24%-os csökkenést jelent.

A területváltozás mértéke ennél is nagyobb, a 2015. évi területhez képest 45%-kal közel 50 ezer hektárra mérséklődött a kistermelői támogatásban részesülők által művelt termőföld. Ezzel együtt látható az is, hogy akik továbbra is igénybe veszik ezt a jogcímet átlagosan csökkenő területen gazdálkodnak. A kezdeti 2,2-ről 2017-re 1,97 hektárra mérséklődött az átlagos üzemméret. Megjegyzést igényel, hogy azok esetében, akik a területmegfelelési problémák miatt nem kaptak e jogcím keretében támogatást és önszántukból nem léptek ki a konstrukcióból, a későbbiekben továbbra is lehetőségük lesz újfent igényelni a kistermelői támogatást, amennyiben képesek igazolni a referencia terület nagyságával megegyező területhasználatot.

Valamennyi uniós tagállam számára kötelezően alkalmazandó támogatási elemként működik a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt konstrukció. Szerencsére hazánkban egyre népszerűbb a termelők körében. 2015-ben még csak közel 7 700-an jelentkeztek a jogcímre (közülük 6 600-an meg is feleltek). A megművelt terület ekkor 166 ezer hektár volt. 2016-ban már 40%-kal nagyobb, 10 700 volt a kérelmezők köre.

A kérelmezett területnagyság csupán 20%-kal nőtt, de így is meghaladta a 200 ezer hektárt. A 2017-es évben az érdeklődés nem állt meg a fiatal mezőgazdasági termelők által legfeljebb öt évre elérhető, hektáronként közel 21 ezer forintos támogatás iránt, így az előző évinél 16%-kal több lett a kérelmezők és 9%-kal az igényelt terület nagysága. Így a 220 ezer hektáron tevékenykedő 12,5 ezer termelő várhatja a MÁK megfelelőségi vizsgálatát.

Számos hazai ágazat számára bír nagy jelentőséggel a termeléshez kötött támogatások rendszere. Erre való tekintettel több szakpolitikai változásra is sor került az idei kérelmezési időszak kezdete előtt, ettől függetlenül számos pozitív eredményt lehet felmutatni.

A szarvasmarha és juh tenyésztők esetében – a hízottbika tartókat leszámítva – nőtt a kérelmezők száma, ezzel együtt a kérelmezett állatok állománya szinten maradt, illetve bővült. A legnagyobb mértékben, három százalékkal a bejelentett anyatehenek száma emelkedett 2015-höz képest. Ennek révén mintegy 7 600 termelő mintegy 912 000 anyajuh után nyújtott be kérelmet.

A 238 ezres anyatehén létszámot 9 500 termelőhöz lehet kötni, a 76 ezer hízottbikát pedig 5 600 állattartó jelentette be. A legkisebb termelői kör, a 3 200 gazdálkodót tömörítő tejtermelők összesen 208 ezer egyed után várnak termeléshez kötött támogatást.

A növénytermesztési ágazatok közül két jogcím esetében lehet csökkenő kérelem és területértékekről beszélni. A rizs esetében a három kérelmezési periódus során mintegy 400 hektárral kevesebb területet jelentett be a 2015. évi kérelmezők 70%-a, így 56 termelő és 2 730 hektár között kell felosztani a rizstermesztés támogatását.

A másik jelentős csökkenés a zöldségnövények esetében mutatható ki. Ugyanakkor ebben az esetben nem a termelői kedv csökkenése, hanem a szabályok változása miatt mutatható ki negatív irányú változás. 2017-től a jogosult kultúrák latin névvel történő megnevezése okán több kultúra után sem lehet igényelni e kötött támogatást. Egyúttal külön jogcím lett bevezetve az olajtök számára. Az ipari olajnövény kategóriába tartozó növény termesztése után járó támogatásra egyébként 625 termelő mintegy 6 000 hektárral jelentkezett be.

A többi kultúra estében elmondható, hogy a támogatás alkalmazása révén nőtt a termelők köre és a vetésterület is. A cukorrépa esetében így a termelők száma 10, a vetésterület 13%-al nőtt, elérve a közel 650 termelő által művelt 17 ezer hektáros nagyságot. Az ipari zöldségnövényeknél a három kérelmezési időszak alatt 15%-al nőtt a termelők és 2%-al a vetésterület nagysága. 2017-ben így 3 800 termelő 60 ezer hektáron tevékenykedik. A termelők számának növekedését a jelentős mértében befolyásolja a burgonya támogathatóvá minősítése, a jogcím keretében megjelenő összes kérelmező 13%-a termeszti ezt a növényt.

Az agrárpolitikai feltételek változása miatt a gyümölcsösök esetében nehezebb az összevetés, de megállapítható, hogy 2015-höz képest 14%-kal nőtt a termelők száma és 9-kal nőtt a terület is. Idén egyébként mintegy 2 800 kérelemben jelöltetek meg 17 ezer hektárnyi intenzív ültetvényt, míg az extenzív feltételeknek 7 600 termelő kezelésében lévő 41 ezer hektárnyi ültetvény felelhet meg.

A szemes és szálas fehérjenövények esetében is bővülésről lehet számot adni. A szálas fehérjék esetében jelentősebb növekedés révén 2015-höz képest 45%-kal, 175 ezer hektárra nőtt a jogcímhez bejelentett területnagyság, ez egyébként a három évit 20%-kal meghaladó, közel 16 000 termelő tevékenységére vezethető vissza. A szemes fehérjéknél jelentős növekedés nem mutatható ki az elmúlt időszakban, hiszen már 2015-ben nagyszámú igény érkezett be. Ehhez képeset csak 1-2%-os bővülés révén alakult ki az idei kérelmekben megjelent több mint 5 000-es kérelmezői kör és 81 ezer hektáros területnagyság.

Az idei kérelmek esetében igen nagy mértékben segítette a hibátlan kérelemkitöltést, hogy a termelők számára széles körben kiterjesztésre került az előzetes ellenőrzés rendszere. Ennek révén már az állatalapú jogcímekre is vonatkozott a nyilvánvaló és könnyen korrigálható, döntően adminisztratív jellegű hibák javításának lehetősége. Az Államkincstár által bevezetett kitöltő szoftverre vonatkozó fejlesztések (pl. több esetben figyelmeztetések jelentek meg a kitöltés során), illetve az ügyfelek és a falugazdászok felé történő tájékoztatási tevékenység következtében az idei előzetes ellenőrzés során közel 27 ezret tesz ki azon ügyfelek száma, ahol előzetesen hibát észleltek. (Ez a hibafeltárás nem helyettesíti a „normál” ellenőrzési folyamatot.) Ami a 2016. évi értéknek az 57%-a, azaz 43%-kal csökkent a tévesztő, „láthatóan” hibás kérelmet benyújtók száma.

A kérelmek benyújtását követően már csak a kifizetés fontosabb. Erre a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idei kérelmek alapján legkésőbb 2018. június végéig sort kell kerítenie a kifizetésért felelős Államkincstárnak. A végkifizetés előtt a bejáratott eljárásrend keretében továbbra is lehet előlegre és részfizetésre számítani.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós