„A közelmúltban lehetőségünk nyílt némi betekintésre az ukrán mezőgazdaság jelenlegi helyzetébe, tettük mindezt az ADAMA Hungary Zrt. vendégeként.
Dőreség lenne azt mondani, hogy szűk négy nap alatt átfogó képet kaptunk az ukrán mezőgazdaság termelési színvonaláról, de amit láttunk, az mindenképpen elgondolkodtató.
Mindenek előtt szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint az ukránok a területi nagyságuk miatt jelenthetnek konkurenciát a magyar mezőgazdaságra. Gazdasági felépítettségük, korszerű technikai felszereltségük, versenyképes fajtaválasztékuk, a komplex gazdálkodási szemléletük, szakszerű tápanyag-gazdálkodásuk, igényes növényvédelmük, az olcsó energiaárak és az igény szerinti kézi munkaerő mind-mind olyan tényező, ami mellettük szól.
Mindez olyan, mint Magyarországon az 1980-as években. Innen az időutazás említése. S hogy miért nem gázolták még le az európai piacot?
A válasz viszonylag egyszerű. Nincs elég vizük. Éves szinten mindössze 350–420 mm csapadék hullik. Persze ne legyen egy szemernyi kétségünk se afelől, hogy meg fogják szervezni az öntözést is. Ehhez azonban tőkére van szükségük és a finanszírozás nehezen elérhető.
Mivel semmilyen támogatásban nem részesülnek, így kénytelenek befektetőket keresni a fejlesztésekhez. A föld náluk sem eladó, bérelni lehet, azonban érdekes, hogy a bankok a földet nem fogadják el jelzálog fedezetül.
Kérdés, akkor honnan lesz tőke a megvalósításhoz?
Úgy gondolom, hogy azok a megtérülési ráták, melyekről tájékoztattak minket, az integrációban rejlő extra profit, a szervezett, nagy területű gazdaságok, a viszonylag olcsó munkaerő olyan vonzerő a tőke számára, mint légynek a méz.
Szeretném néhány, a termelés színvonalát bemutató adattal alátámasztani az eddig leírtakat. Termésátlagok: búza 6–8 t/ha, kukorica 8–12 t/ha, napraforgó 2,5–3,5 t/ha, szója 3 t/ha, repce 4–5 t/ha, cukorrépa 80–100 t/ha, tej 7–10 E l/laktáció. Gondolom, ha mindezt a fent említett csapadék mennyiségének figyelembe vételével értékeljük, elmondható, hogy európai színvonalú a termelés.
Tudatosan használják az állattenyésztésben képződő szerves trágyát, mi több, az egyik üzemben, a képződő szerves trágyát biológiai kezeléssel komposztálják, ezáltal egy magasabb használati értékű tápanyagot létrehozva segítik a talaj termőképességének a javítását. Többnyire folyékony műtrágyával dolgoznak, kapcsolt gépsorokkal csökkentik a talaj szerkezeti terhelését, nagy területeken alkalmazzák a forgatás nélküli talajművelést.
Összefoglalva a látottakat, a magam 40 éves mezőgazdasági, nagyüzemi, kereskedelmi és szaktanácsadói gyakorlatával is megsüvegelendő az a termelési kultúra, amit ennek az elmaradottnak titulált országnak a mezőgazdasági jelene és elképzelt jövője jelent.
Köszönettel tartozom ezért az időutazásért!
Mielőtt azonban lezárnám a beszámolót, szeretném még valamire felhívni a figyelmet. Olyan mérhetetlen rendet, fegyelmet, tisztaságot, vendégszeretetet tapasztalhattunk, mintha egy nagyon régen polgárosodott, letisztult értékrenddel bíró nyugati országban jártunk volna. Talán nem is zöldek kellenek ehhez, hanem felelősen gondolkodó, normális emberek.
Végezetül, az ADAMA Ukrajna szerepéről ebben a gazdaságban.
A központban kapott tájékoztatás szerint, mintegy 12%-os részesedéssel bírnak a növényvédő szer piacból. Ez, figyelembe véve az ország méreteit, igen jelentős forgalomnak számít, és ami nem mellékes, évről évre gyarapodik. Foglalkoznak terménypiaccal, szaktanácsadással, kutatásokkal és kereskedelemmel is. Sok szállal kötődnek a termelőkhöz, segítséget nyújtanak, akár a megtermelt termények értékesítésében is. Mindent összevetve, élő és a jelek szerint gyümölcsöző a kapcsolat az ügyfelekkel. Utunk során a meglátogatott és megkérdezett termelők teljes megelégedettséggel beszéltek az ADAMA céggel való együttműködésükről.”
Jámbor ZoltánA cikk szerzője: Jámbor Zoltán
