Talajállapot: Az árvakelésű gabonát csírázást követően 10–15 cm mélyen a talajba kell forgatni, nedves körülmények között inkább sekélyebben, szárazabb körülmények között inkább mélyebben. Célszerű évente változó talajművelési mélységet választani, így elkerülhető a nemkívánatos mélységi talajtömörödés. Cél, hogy olyan homogén talajszerkezet alakuljon ki, amelyben a különböző méretű talajpórusok egyensúlya biztosítja a megfelelő vízháztartást, elősegítve ezzel a földigiliszták aktivitását, a humuszképződés folyamatát.

A rendelkezésre álló technika: A hagyományos forgatásos módszerhez, a forgatás nélküli technikához, a Strip Till vagy éppen a direkt vetés rendszeréhez a repce rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni. A legfontosabb, hogy megfelelő legyen a vetőmag kapcsolata a talajjal, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy szemenkénti vetőgéppel vetették el. Szükséges a kivetendő magmennyiség (pl. 30–50 mag/m2) és a vetésmélység (2–3 cm, száraz talajban 4 cm) precíz beállítása.

Az időjárás: Lehetőség szerint kerülni kell a magas hőmérséklettel párosuló porba vetést, ami egyenetlen és hiányos keléshez vezethet. Ugyanígy kerülendő a túlzottan nedves körülmények közötti vetés. Nagy termések eléréséhez ideális vetési körülményeket biztosít a mérsékelten meleg időjárás, váltakozó száraz és csapadékos periódusokkal.

A lényeg a jó vetés. Sok év átlagában a szokásos vetésidő alkalmazása a legbiztosabb megoldás. A korai vetés robusztusabb növényeket eredményezhet, ugyanakkor megnő a tél előtti túlfejlettség veszélye. A későn elvetett állományok gyökérzete pedig nem válik elég fejletté a nagy termések megalapozásához. Növényegészségügyi szempontból is a szokásos idejű vetések jelentik a legkisebb, még kezelhető mértékű kockázatokat.

Betegségek és kártevők: A korai vetés okozhatja a kártevők és betegségek erőteljesebb fertőzését. A repcebolha bármikor megjelenhet, a kikelt állományokat folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani (sárga tálazás). Az esetleges növényveszteségeket a vetésnorma meghatározásakor érdemes figyelembe venni.

Fajtajellemzők: Érdemes kihasználni az egyes hibridek tulajdonságai közötti különbségeket, leginkább a korai vagy késői vethetőség, a gyökérszerkezet és a robusztusság alapján. Bár a korai vetés erőteljesebb növényeket eredményezhet, sok év tapasztalatát alapul véve az augusztus 20. és szeptember 10. közötti vetések adhatják a legmagasabb termésátlagokat.

Összefoglalva

A repcetermesztés csak magas termésátlagokkal maradhat stabilan jövedelmező. A növények megfelelő kezdeti fejlődését biztosító ideális talajművelés, vetésidő, időjárás és hibrid kombinációja még fontosabbá válik a jövőben. Ehhez egyre megalapozottabb szakmai döntések és gondos állománykezelés szükséges, amit a repce meg is fog hálálni.

Blum Zoltán
ügyvezető igazgató
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu

A RAPOOL repcevetőmag-katalógusa letölthető ide kattintva.

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

A cikk szerzője: Blum Zoltán