Hogyan értékeli az elmúlt egy évet a mezőgazdasági beruházások szempontjából Magyarországon?

A legfrissebb kutatásunk szerint az agrárszektorban összességében enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható: az index értéke jelenleg +5, ami a tavaly mérthez képest 3 pontos emelkedés.

A pozitív hangulat leginkább a beruházási kedv növekedésében érhető tetten. A felmérés szerint 2015-ben csak a mezőgazdasági kkv-k fele hajtott végre beruházást, míg 2016-ban ez az arány közel 70%-ra nőtt. Idén még tovább nőhetnek a beruházások: a tavalyi 23% után a cégek 35%-a tervezi növelni beruházásainak összértékét, mégpedig átlagosan a duplájára.

A közeljövőben várható-e, hogy a beruházások még nagyobb lendületet kapnak?

Sok agrárcég a régóta húzódó pályázati döntésekre vár, beruházásait ezekhez készül igazítani, így az igazi hegymenet 2018-2019-re várható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kivitelező kapacitások korlátai és a pályázatos beruházások adminisztratív többletterhei gátat szabhatnak ezen tervek megvalósulásának. Problémákat okozhat a pályázatok benyújtása és a megvalósítás kezdete közt bekövetkezett áremelkedés is. Mindez az üzleti tervek átdolgozását, és nagyobb mértékű önerőbevonást tesz szükségessé. Ebben egyébként készséggel állunk a fejleszteni kívánó agrárvállalkozások rendelkezésére, hiszen sok esetben csupán a területalapú támogatások egyösszegű, többéves előfinanszírozása is megfelelő megoldást jelenthet.

Milyen beruházások jellemzik most leginkább a hazai mezőgazdaságot?

Sokan terveznek technológiai fejlesztést, korszerűsítést. A növénytermesztők erő- és munkagépeinek beszerzése mellett a legtöbben az állattartó telepeik, épületeik felújítását, bővítését, és a tárolókapacitásaik fejlesztését szeretnék megvalósítani idén, de jelentős beruházásokra készülnek a kertészeti ágazatok szereplői is mind a termőfelületek, mind a postharvest kapacitások kapcsán. Banki oldalról mi ennek különösen örülünk, hiszen 2020 után komoly versenyhátrányban lesznek azok a cégek, amelyek nem gazdálkodnak kellő hatékonysággal. 

A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében milyen beruházásokat tart szükségszerűnek?

Ezen a téren bőven van hová fejlődni, amit az is tükröz, hogy a felmérésünk szerint csak a cégek kb. harmada számít a hatékonyság javulására a magyar mezőgazdaságban. A hatékonysághoz, költségcsökkentéshez hozzájáruló fejlesztések – például egy jövedelmezőbb összetételű vetésszerkezet kialakítása, precíziós gazdálkodást segítő géppark összeállítása, vagy állattartók esetén a kedvezőbb technológiai feltételek kialakítása – elengedhetetlenek az életben maradáshoz, a tartósan jövedelmező gazdálkodáshoz.

Közelebbről vizsgálva a kép igen árnyalt. A hatékonyság növelésének kulcsa a munkafolyamatok optimális időben történő elvégzése. Ehhez a géppark modernizációja és az élőmunka hatékonyságának növelése is szükséges. Mindez a meglévő kapacitások kismértékű bővítése mellett is a foglalkoztatottak számának csökkenése irányába mutat, ami számos gazdaságpolitikai kérdést felvet.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a precíziós, információ alapú technológiák fejlődését sem. Amiről évszázadokon keresztül csak álmodoztak a gazdálkodók, az ma valósággá vált a különféle analitikai és informatikai eljárásokban. Nem kell táblákban, parcellákban gondolkodniuk, a szántóik minden négyzetméterének jellemzőjét, adottságait megismerhetik, és lassan szinte minden növényegyedet az önálló igényeinek megfelelően kezelhetnek. Ez óriási változás a tapasztalati úton történő technológiaválasztáshoz képest. Az irány tehát adott, és bár sok esetben ez jelentős beruházást igényel a cégek részéről, ebben sok helyről – többek között a Budapest Banktól is – számíthatnak segítségre a vállalkozó szellemű gazdálkodók.

Az agrárfinanszírozás szerkezetében milyen szerepet kapnak a banki termékek? A Budapest Bank milyen területen (termékekkel, ajánlattal) tud segíteni a gazdáknak?

A bankoknak növekvő szerepük van az agráriumban: tavaly óta 10 százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe mind a működésfinanszírozás, mind a beruházás-finanszírozás terén. Jelenleg a saját forrás aránya kb. 55%, a banki termékeké a működésfinanszírozásban 17%, a beruházások esetében 26%. Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vannak a gazdálkodók, hogy a megjelent uniós pályázatok mellett az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően kedvező feltételek mellett juthatnak banki forráshoz is. Ezt a kedvező periódust mindenképpen érdemes kihasználniuk. Fontos ugyanakkor, hogy a beruházásokat a piaci logika diktálja, és ne pusztán az elérhető kedvező lehetőségekre alapozzanak a cégek.

A Budapest Banknál a mezőgazdasági ágazatok finanszírozása során elsődlegesen nem standard termékek mentén gondolkodunk. Dedikált agrárszakértőink, és a mezőgazdaság pénzügyi kérdéseiben jártas ügyfélmenedzsereink által, egyedi ajánlatainkon keresztül ügyfélspecifikus megoldásokat kínálunk. A megközelítésünket leginkább a precíziós növénytermesztés kapcsán elmondottakhoz hasonlítanám: nem egy szektornak, nem egy ágazatnak kínálunk termékeket, ehelyett minden ügyfél igényét igyekszünk megismerni, és egyedi megoldásokkal kiszolgálni.