A termesztéstechnológia változása és annak következményei

A gabonatermesztésben az utóbbi években végbemenő fajta- és technológiaváltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes korszerű intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmagnormával és egyre korábban vetik.

A korai vetés előnye, hogy csökkenti az évjárathatás kockázatát, részben vagy egészben kiküszöböli az aszály, a tápanyaghiány hatását, így elvileg jelentősen nő a terméspotenciál. Számos előnye mellett ennek a technológiának komoly hátránya, hogy hosszabb és erőteljesebb a növényállomány kitettsége a károsítóknak az ősz folyamán. A vírusvektor levéltetvek átlagos ősz esetén is aktív stádiumban találkoznak a fiatal gabonaállománnyal, az általuk terjesztett törpeség vírusok súlyos tőszámcsökkenést, legyengített betelelő állományt okozhatnak. A talajlakók, a csócsároló, illetve a már ősszel fellépő gombabetegségek is több kárt okozhatnak a hosszú őszi időszakban.

A gabonavírusokról

A vírusbetegségek igen súlyos mennyiségi és minőségi károkat tudnak okozni a gabonában. Kiemelkedő fontosságú az árpa sárga törpeség vírus, mely – neve ellenére – a búzát és az árpát egyaránt megtámadja. Vektorai a különböző gabona levéltetvek. Ezzel ellentétben a búza törpeség vírus kevésbé elterjedt, de nagyon agresszív faj, korai fertőzés esetén a növények akár ki is pusztulhatnak. E kórokozó vektora elsősorban a csíkos gabonakabóca.

A korai vetést a fentiek miatt csak intenzív növényvédelmi technológiával, és megfelelő fajtával érdemes alkalmazni, hiszen az említett nagyobb betegség- és rovarkitettség miatt intenzívebb védelemre, ezen belül korszerű rovar- és gombaölő hatású csávázószerre lesz szükség.

Az őszi károsító-kitettség az utóbbi években a normál vetésidő mellett is nőtt, hiszen mostanában többször van hosszú meleg ősz és enyhe tél.

Yunta Quattro: a Bayer rovar- és gombaölőszeres csávázószere

Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelő, illetve veszélyeztető. Alkalmazásával 100%-ban megvalósítjuk a prevenció elvét is, ami a növényvédelem egyik legfontosabb szabálya.

A Yunta Quattro négy kiváló hatóanyagot tartalmaz sok fejlesztési munkával meghatározott arányban. Két rovarölő alkotója a klotianidin, és az imidakloprid. Gombaölő komponensei szintén nem ismeretlenek: a tebukonazol az egyik legszélesebb körben alkalmazott fungicid hatóanyag, és a kiemelkedő fuzárium elleni hatékonyságáról ismertté vált protiokonazol.

Miért kell a Yunta Quattro-ba négy hatóanyag? A fungicid hatóanyagok szinergista módon működnek együtt, mint ahogy ez a Prosaro és a Lamardor esetében már bebizonyosodott. A rovarölő komponensek is kiválóan kiegészítik egymás hatásspektrumát, erősítik egymás hatását olyan nehezen leküzdhető kártevők esetében, mint a kabóca vagy a csócsároló.

A Yunta Quattro hatásspektruma így mind a betegségek, mind az őszi rovarkár­tevők vonatkozásában teljes: véd valamennyi csávázási betegség, kiemelkedő módon a fuzáriumos és bipoláriszos rothadás ellen. Ugyanakkor az ősz folyamán biztos és tökéletes védelmet nyújt a vírusvektor levéltetvek, kabócák ellen, illetve a talajlakó kártevők és a csócsároló ellen is. Mind a négy hatóanyag szisztemikusan mozog a növényben. A mag felszínéről a gyökérzónába jutó inszekticid hatóanyagokat a gyökerek felszívják, s az gyakorlatilag „együtt nő” a csíranövénnyel, belülről védve azt a vektorok támadásától. A Yunta Quattro rovarölő hatékonysága 7–9 hétig teljes, ami a korai vetéstechnológia esetén is maximális védelmet garantál a teljes őszi időszakra.

Megelőző hatásának köszönhetően a károsítók által okozott stresszt tökéletesen kikapcsolja. A kezelt növények így jobban ellenállnak a szárazságnak, vagy az extrém hőmérsékleteknek, összességében mindez nagyobb terméshez és jobb minőséghez vezethet.

A Yunta Quattro engedélyezett dózisa 1,8–2,0 liter vetőmag tonnánként. Korai vetés és maximum 200 kg/ha búza vetőmagnorma esetén a dózis 2 liter/tonna. Ennél nagyobb vetőmagnorma (pl. 250 kg/ha, vagy több) esetén a dózis 1,8 liter/tonna. Őszi árpánál 200 kg/ha vetőmagnormáig 2,0 liter/tonna a helyes dózis. A Yunta Quattro FS formulációjú csávázószer, mely bármely típusú csávázógéppel, a szokásos 10–20 l/t csávázólé alkalmazásával felvihető a magok felületére. Külön színező adalékanyag hozzáadása szükségtelen, a viszonylag nagy dózisnak köszönhetően kiválóan fest.

Az intenzív őszi búza és őszi árpa technológiába illeszkedő csávázószer alkalmazásával hatékonyan, fenntartható módon, ugyanakkor gazdaságosan védekezhetünk a betegségek, vírusok, és rovarkártevők ellen. Nagy előny, hogy az őszi vírusbetegségek fellépését is teljes mértékben megelőzhetjük, míg ha a levéltetvek vagy kabócák ellen permetezéssel igyekszünk védekezni, tökéletes védelmet soha nem érhetünk el. A Yunta Quattro-val elegendő hatóanyagot juttatunk ki ahhoz, hogy nehezített viszonyok között, nagy fertőzési potenciál esetén is biztonságos hatású legyen. Az eredmény egy kártételtől mentes egészséges állomány betelelése, ami a nagy termés és kiváló minőség lehetőségét foglalja magában.

A cikk szerzője: Csorba Csaba