Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára Vancsura Józseffel, a Gabona-termesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökével az Aratási Koordinációs Bizottság augusztus eleji ülése után úgy nyilatkozott, hogy a mennyiséget illetően a mostani betakarítás a közepes évek közé tartozik. Az országban – a múlt évi mintegy 8,5 millió tonnával szemben – idén nyáron összesen közel 7,9 millió tonna termény betakarítására került sor. Az idei összes termés a 2016-os rekordértékektől 7%-kal marad el, ugyanakkor az elmúlt öt év átlagához képest 4,8%-os többletet mutat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített termésbecslési adatok alapján megállapítható, hogy az őszi búza esetében a korábban várt szinten, a tavalyi értéknél magasabb, 5,2 t/ha-os hozam mutatható ki az idén. Ez közel 5 millió tonna búza betakarítását jelenti. Az előrejelzéseknek megfelelően Baranyában és Tolnában az országos értéknél több, 6,2 t/ha hozamot sikerült elérni, míg a legkisebb mennyiséggel a Nógrád (3,9 t/ha) és Veszprém (4,4 t/ha) megyében termelő gazdák számolhattak. A minőséget illetően is jelentős eltéréseket lehet kimutatni. A Dunántúl egyes részein az 50%-ot is meghaladta a betakarított malmi minőségű búza aránya, míg az alföldi megyékben inkább a takarmányminőség dominált. Így például: Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyékben az őszi búza nagyobb része takarmány minőségű lett, míg Győr-Moson-Sopron megyében 75%, Vas megyében 65–70%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 60–65% a malmi minőség aránya.

A többi kultúra esetében megjelenő aratási adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

A betakarítást követően az idei évben megjelenő esetleges károkra vonatkozó ügyintézéssel kapcsolatban is fontos határidő következik, ugyanis hamarosan be kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást.

Ez azok számára előírt, akik agrárkár-enyhítési rendszerben tagsággal rendelkeznek. Nekik 2017. szeptember 15-ig kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (Kincstár) által megjelölt számlára.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt elemi károk a következők: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, mezőgazdasági árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső. Az agrárkár-enyhítési rendszerben résztvevő termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha az üzemi szinten elszenvedett mezőgazdasági kár következtében a hozamcsökkenés meghaladta a 30%-ot, míg a hozamérték-csökkenés a károsodott kultúrák tekintetében a 15%-ot.

Az idei évben változott néhány alapfogalom meghatározása. Egyrészt a 15%-os hozamérték-csökkenést már nem a teljes üzem szintjén, hanem a károsodással érintett egyes növénykultúrák esetében kell kimutatni. Másrészt változott az aszály és a tavaszi fagykár fogalma is. Az új meghatározás szerint aszálynak minősíthető, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 10 millimétert, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 25 millimétert és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon keresztül meghaladja a 31°C-ot. A tavaszi fagykárnak pedig az minősíthető, ha a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A tárgyévi egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák figyelembevételével a kárenyhítési hozzájárulás mértékéről és a kapcsolódó teendőkről a Kincstár július közepéig határozatában tájékoztatta az érintett termelőket. Egyébként az agrárkár-enyhítési rendszer kötelező és önkéntes tagjai számára az éves kárenyhítési hozzájárulás mértéke egyformán alakul:

• ültetvényművelésre szolgáló terület esetén 3 000 Ft/ha;
• szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló terület esetén 3 000 Ft/ha;
• egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló terület esetén 1 000 Ft/ha.

Lényeges, hogy szeptember 15-ig nem az utalást kell megkezdeni, hanem a kárenyhítési hozzájárulás teljes összegének kell megérkeznie a Kincstár számlájára. Amennyiben a jelzett határidőig a termelő nem fizeti be a hozzájárulást, a 2017. kárenyhítési évben nem részesülhet kárenyhítő juttatásban még akkor sem, ha a károsult és az egyéb támogatási feltételek teljesültek. Ezen egyéb feltételek a következők:

• a termőföld a termelő használatában van a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor, valamint az egységes kérelem és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor,
• a mezőgazdasági káreseményt a termelő elektronikus úton bejelentette a bekövetkezéstől számított 15 napon belül, amelyet az agrárkár-megállapító szerv igazolt,
• a károsodott növénykultúra szintjén 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés, valamint 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) keletkezik és
• a jóváhagyott kárbejelentést követően a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a termelő november 30-ig elektronikus úton benyújtja.

Az idei évben augusztus végéig leginkább a jégeső, a tavaszi fagy és az aszálykár bejelentésére került sor, de jelentős a téli faggyal érintett területek nagysága is. Az egyes károk augusztus 28-án összesített mértékét az alábbi 2. táblázat tartalmazza.

A nyári feladatok elmúltával már többeknél a következő évvel kapcsolatos tervezési gondolatok jelennek meg. Nemcsak nekik, hanem minden zöldítéssel érintett termelő számára fontos, hogy a szabályozási környezet kismértékű változására kell felkészülni.

A zöldítési előírásokkal kapcsolatban ugyanis uniós szintű módosításokat fogadtak el. Ezek egy része az egyszerűsítés keretében próbálja mérsékelni a termelés során megjelenő terheket. Az uniós jogszabályi alapok átdolgozása következtében megjelenő – döntően technikai – korrekciók inkább kedvezőek lesznek a hazai termelők számára. A módosulás az ökológiai fókuszterületekkel, a szakmai berkekben ismert rövidítés szerint EFA területekkel (angolul: Ecological Focus Area) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkoznak. Ezek az alábbiak:

• A „fasor” mint külön igényelhető EFA-elem beolvad a „fás sávba”. (Így a nem túl szabályos, nem „lineáris” fasorok is elismerhetővé válnak.)
• A „vizes árok” tagállami döntés szerint kikerül az EFA-elemek hazai rendszeréből.
• A 0,25 hektárnál kisebb méretű, táblaszintű EFA-elemek is igényelhetők és elszámolhatók lesznek EFA-területként az új uniós iránymutatás alapján.
• A termelő szántóterületével szomszédosan elhelyezkedő EFA-elemével szomszédos EFA-terület is bejelenthető lesz. Így akár egy táblaszegély melletti fás sáv is elszámolható lesz a gazdálkodó EFA-területeként. (Az egyszerűbb alkalmazást elősegítendő 2018-ban az elszámolható EFA-elemeket tartalmazó fedvény fogja segíteni az egységes kérelem kitöltését.)
• Az ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében a meliorációs retek is figyelembe vehető lesz.

A jelzett technikai szabályokon túl zöldítéssel összefüggésben, egy a termelő típusú EFA-területeket érintő komoly korlátozást is meg kell említeni. Az EU ugyanis általános növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a következő EFA-területeken:

• parlag,
• ökológiai másodvetés,
• erdőszélek menti hektársávok, és
• nitrogénmegkötő növények.

A módosítás célja, hogy növekedjen a zöldítés környezeti hatékonysága és ezen belül erősödjön az EFA-területek biológiai sokfélesége. A 2018. január 1-jén életbe lépő változás miatt a hazai szabályozás is módosulni fog.

A növényvédő szerek használatának tilalma alapvetően a nitrogénmegkötő növények (elsősorban a babfélék, a borsó, a csillagfürt, a lucerna és a szója) esetében jelent nagyobb változást. A növényvédő szerek használatával művelt nitrogénmegkötő kultúrák 2018-tól nem lesznek elszámolhatóak EFA-területként. Viszont, ha a termesztés során nem alkalmaznak növényvédő szert, a terület továbbra is figyelembe vehető marad az EFA-elszámolás keretében. A változás azért nagyon jelentős, mivel az idei 492 ezer hektár bejelentett EFA-terület legjelentősebb tételét a mintegy 42%-os arányt képviselő nitrogénmegkötő növények jelentették.

A nitrogénmegkötő növények közül talán a leghátrányosabban érintett kultúra a szója. Ugyanakkor számos szakértő álláspontja szerint több hazai tájegységen a kellő szakértelem és tudatos technológiaválasztás révén (pl. megfelelő vetéstávolság, sorközművelés) nagy biztonsággal folytatható kifizetődő módon a növényvédő szer nélküli szójatermesztés. A napjainkban is megjelenő trendek alapján a vegyszermentes termesztés során akár jelentős, 20–40%-os hozamnövekedés is elérhető, illetve az értékesítés során többletjövedelem realizálható.

Akik nem tudnak a biztonságos és gazdaságos betakarítás érdekében növényvédőszer-mentes technológiát kialakítani, más kultúrával vagy területtípussal kell, hogy teljesítsék az EFA-kötelezettségüket. Számukra – az egyéb elemek figyelembevétele mellett – az őszi kalászosok után vetett zöldtrágya vagy parlagon hagyott terület lehet egyszerűen megvalósítható megoldás.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a növényvédő szerek ilyen irányú felhasználásának a korlátozása csak az ökológiai fókuszterületeket érinti és egyáltalán nem befolyásolja a SAPS vagy a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatások igénybevételének feltételeit vagy azok fajlagos összegeit. A 2017. évi kérelem beadási folyamat után feldolgozott adatok alapján egyébként – az euró árfolyamától és a Kincstár ellenőrzésének eredményétől függően – az alaptámogatás (SAPS) esetében 44–45 ezer forintos, a zöldítésnél 24–25 ezer forintos hektáronkénti támogatásra lehet számítani. Így e jogcímek esetében a tavalyi hektáronkénti támogatási összeggel közel megegyező kifizetésre kell készülni.

Az idei évben beadott egységes kérelmekkel kapcsolatban várhatóan szeptemberben a Kincstár fokozatosan lezárja a lefolytatott helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit és szükség szerint megkezdődnek az adategyeztetések is. Ezen folyamatok is hozzájárulnak, hogy az előlegfizetés idei szakaszában minél többek számára tudjon a Kincstár előleget utalni. A Földművelésügyi Minisztérium határozott jelzése és kifejezett kérése alapján az Európai Bizottság 2017-ben lehetővé tette, hogy a közvetlen támogatások esetébe (pl. alaptámogatás – SAPS, zöldítés) 70%-os, a normatív vidékfejlesztési intézkedések (pl. AKG, ÖKO) esetében 85%-os mértékű előlegfizetés valósuljon meg október 16. és december 1. között.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós