Kukoricában a szuperkoraitól a késői tenyészidőig kínál széles változatosságot, a csőfuzáriumra ellenálló hibrideket, és a változó feltételekhez való alkalmazkodóképességet – hangsúlyozza fajtakínálatában a szegedi Gabonakutató. Hagyományos őszi bemutatójukon kiemelték, hogy a vetésidő és tőszámkísérletekkel, valamint gyomirtó szer rezisztenciavizsgálatokkal segítik a termelők munkáját. Jelenleg a szuperkorai hibridekre helyezik a hangsúlyt, ezt a szegmenset a TK 175 (FAO-189), a GKT 211 (FAO 220) és a GKT 3213 (FAO 240) hibridek képviselik. Előnyük, hogy még június elején is vethetők, ideálisak a másodvetésre, és kiváló előveteményei az őszi vetésű gabonáknak.
A ciroknemesítésnek több évtizedes hagyománya van a Gabonakutatónál. Mindegyik típus megtalálható, a szemes és silócirok, továbbá a szudánifű. Biogáz előállításra alkalmas speciális hibridjük a Farmsugro 180, amelyet elsősorban a német piac preferál. Tömegtakarmányozásra a Róna 1, a GK Áron, GK Erik és a GK Balázs fajtákat javasolják.
A szegedi szója vetőmagok kiváló minősége a méretazonosság mellett a magas csírázóképesség és a korszerű oltóanyagok használatának köszönhető. A korai fajták között szerepel a kiemelkedően magas terméspotenciállal rendelkező Aires, a középérésűek között pedig a kiváló alkalmazkodóképességű, intenzív technológiához ajánlott Bahia mellett az egyik legkedveltebb fajta, a hazai szójaterület több mint 20%-án termesztett Pannónia Kincse szerepel.
A fenti fajtakínálatot eredményező nemesítési törekvések annak a változásnak az előfutárai, amelyek pár évvel ezelőtt elindultak a Gabonakutatónál, amikor is a kutatás, a piaci igények és a portfólió kialakítás hármas egységének szükségessége megfogalmazódott a fejekben, a piaci létjogosultságát és nemzeti értékét egyaránt bizonyítva e közel 100 éves nagy múltú hazai kutatóintézetnek. Ehhez viszont nem szabad félnünk a tabu kérdéseket feltenni és cselekedni – hangsúlyozta a bemutató megnyitóján Dr. Szarka Béla, a Gabonakutató új ügyvezető igazgatója, aki valamikor itt Szegeden kezdte kutatói pályafutását, innen került egy multinacionális vállalathoz, s 52 évesen e változásokat sürgető intézményben kívánja alkalmazni megszerzett tudását.
Dr. Szarka Béla
Sok apró, sokkal inkább adminisztratív, mint nagy szervezeti változást készül e célból megvalósítani, hogy a cégen belüli kulcsfontosságú egységek, mint a termelés, az értékesítés és a marketing autonóm egységként működve létezhessenek, és amelyeket megfelelően kell pozicionálni ahhoz, hogy egymást követve és kiszolgálva tudják a maximumot kihozni a rendszer egészéből.
A marketing kötelessége, hogy a piacot folyamatosan monitorozva a lehetőség határáig kitolja a próbálkozásokat, ezáltal mindig vitában lesz az értékesítéssel, aki viszont mindig szembesül a rengeteg kihívással és a versenytársak nyomásával, s inkább tartózkodóbban fogalmazná meg a célokat. A kettejük egészséges vitájából valószínűleg az arany középút lesz a helyes, a termelésnek pedig ezt kellő rugalmassággal kell kiszolgálni.
A nemesítést szeretné magasabb szintre emelni azáltal, hogy az előbb említett egységek közül a marketing és az értékesítés napi szinten emlékeztesse a nemesítőket arra, hogy melyek a trendek, miként alakulnak a piaci folyamatok. Hiszen a nemesítés manapság majdhogynem egyenlő a változó gazdasági környezettel való azonosulással.
A több lábon állás jelentheti a Gabonakutató számára a biztonságos jövőképet – hangsúlyozta Dr. Szarka Béla. Meg kell ragadnunk azokat a piaci réseket, amelyek a nagyobb invesztíciót megkövetelő koncentráltabb feladatok irányába elmozduló multinacionális vállalatok által még kiaknázatlan területek.
Az évek óta késlekedő fiatalítási hullám azonnali elindításán dolgoznak. Jönnek ugyan fiatalok dolgozni a Gabonakutatóba, de sajnos perspektíva hiányában hamar távoznak. Csomagban kívánják tálalni azt a megtartó erővel bíró, hosszú távon vonzó életpályamodellt, ami elsősorban az önállóság lehetőségét, a képzést, a tudományos előmenetelt jelenti, természetesen megfelelő jövedelmet biztosítva. Ehhez persze olyan bevételi többletet kell produkálni az intézménynek, ami fedezi az ezzel járó többletkiadásokat.
S hogy mit emelt ki korábbi multis tapasztalatából, amit feltétlenül fel kíván használni az új célok megvalósításához? Az előbbi gondolatra utalva az okszerű takarékosságot emelte ki, ami például a földterületeik hatékonyságának vizsgálatával már elkezdődött, a pozíciók megfelelő elosztását, a felelősségkörök és az értük való felelősségvállalást, továbbá a meglévő értékeik maximális marketing támogatását.
-ga-A cikk szerzője: Gáspár Andrea
