Napjaink fontos növénytermesztési technológiai problémája, talajaink elsavanyodása
Okai elsősorban
(részletek…)
- Az intenzív műtrágyahasználat globális méretekben való használata, ami rendkívüli módon savanyítja a talajokat.
A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH₄ túltrágyázása növeli a Ca-hiányt, és relatív hiányt okoz. - A szervesanyag-tartalmú folyadékok ammónia-nitrogént visznek a talajba.
- Nitrát-kilúgozódás.
- Biológiai aktivitás és szénmineralizáció.
- Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél magas.
- Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok...) vagy savas vizek elvezetése esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300–750 kg/ha CaCO₃ lehet.
- Nitrátveszteség, párolgáson keresztül.
- A kimosódó mész éves mennyisége 200–400 kg/ha CaCO₃, de homok talajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700–800 kg/ha-t.
- Éves szinten 500–1500 kg/ha CaCO₃-t veszítünk.
- A nagyüzemi cukorrépa-termesztés 15 éve országosan megszűnt, mésziszap hiánya.
A savanyodás hatása a növényi kultúrák teljesítményére
(részletek…)
- 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig is felszabadulhat.
- A növény tápanyagfelvétele a pH-csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH-értéken a talaj termékenysége korlátozott.
- 5,5 pH-értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb. 1/3-a érhető el a növények számára.
- Egy 170–180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammonium-nitrát esetén 120 kg/ha veszteség is jelentkezhet.
- A savanyodás a kalcium kimosódásához vezet, amely a talajszerkezetet instabillá teszi.
- Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke és a gyomosodási hajlam nő.
- A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.
Miért felelős a növények szempontjából a Kalcium?
(részletek….)
- Aktív részese a fehérjeképződésnek, szinte az összes anyagcsere-forgalomnak.
- Sejtműködésben, sejthártya kialakulásban, vázszerkezet képzésben.
- Közismert az enzimaktiváló szerepe.
- Levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben felhalmozódik.
- A kálium hatásait kiegyenlíti, kompenzálja.
A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadályozottsága és a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca-szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növekedésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon. Pontosan ott, ahol a növény növekedése, tehát a hozam mennyisége megmutatkozik (a Ca-hiány lesz a veszteség alapja).
Miért a leghatékonyabb a KALCIS MAG termékcsalád?
A felszívódásának hatékonysága – 10 x hatékonyabb hasznosulás, mint a mészkőlisztnél – a múltjában rejlik!
(részletek...)
Egy kis történelmi előzmény:
A kréta kor:
A krétát külön időszakként először Jean d'Omalius d'Halloy belga geológus írta le, a Párizs-medencében levő emelet felhasználásával, 1822-ben. Neve, amely a kréta jelentésű latin creta szóból ered, arra utal, hogy a kontinentális Európában és Nagy-Britanniában (beleértve Dover fehér szikláit is) nagy mennyiségben találtak ebből az időből származó (tengeri gerinctelenek vázának kalcium-karbonát lerakódásából, főleg kokkolitból álló, laza mészkövet, a krétát. Ugyanebből a szóból származik Kréta szigetének neve is. (Forrás: Wikipédia)
Hogyan fest Magyarország talajainak kémhatása:
Tudományos alátámasztás a krétakori calcit keletkezéséről
Érdemes végigolvasni!
Megoldódott a korall-rejtély?
Egy amerikai kutató rájött, a kréta kor elején miért tűntek el az ősi tengervízből a korallok, majd a földtörténeti kor végén miért jelentek meg ismét.
Egy végzős diák a Johns Hopkins egyetemen talán megoldott egy olyan rejtélyt, mely a tengerbiológusokat és paleontológusokat évek óta lázban tartja: Miért tűntek el a kréta kor – mintegy 10 millió évvel ezelőtt – kezdetén a korallzátonyok, és miért csak annak végén, 35 millió évvel ezelőtt jelentek meg ismét?
A lehetséges magyarázat így hangzik: Az ősi tengervíz alacsony magnézium-kálcium aránya ezen közbenső korszak alatt megnehezítette a tengeri élőlények életét – melyek vázukat főként ásványokból, úgynevezett aragonit – hévizes, üledékes módon képződött, többnyire fehér színű ásvány – kalcium karbonátból építik fel – abban, hogy azok óriási zátonyokká terebélyesedjenek.
Justin Ries doktorandusz kutató szerint tanulmánya megadja a választ a kérdésre. A lényeg, hogy a krétakori tengervíz kémiai összetétele nem támogatta igazán az argonit ásvány kiválasztását, melyből a korallok létrehozzák vázukat. Sőt mi több, úgy tűnik az ifjú kutató tanulmánya azt sugallja, hogy a krétakori korallok majdnem biztosan testük egy részét kalcitból építették fel. Ez nagy áttörés, mivel régebben azt hitték, hogy ezek a szervezetek az idők folyamán sem változtatták vázuk ásványi összetételét.
Ries két hónapot töltött azzal, hogy a modern korallok három faját olyan tengervízben bírja növekedésre, melyet hat különböző kémiai összetétellel hozott létre. Ezek mind a korallok geológiai történelmét végigkísérő tengeri vegyületek voltak. A tengervizet Lawrence Hardie föld- és bolygókutató professzor „receptjei” szerint állította össze. A professzor nemrégiben fedezte fel, hogy a magnézium-kalcium molekuláris aránya a vízben 1,0 és 5,2 között ingadozott az elmúlt mintegy 540 millió évben. Mindennek oka a feltörő magma és a tengervíz között fellépő kémiai reakciók lehettek.
A mesterséges tengervizekhez különböző sókoncentrációt adtak, amit Hardie számított ki. Ries azt akarta vizsgálni, hogy a modernkori korallok hogyan válaszolnak az ősi magnézium- és kalciumszintekre, ugyanis ezek a vegyületek, a szénnel és oxigénnel egyetemben, szerves alkotórészei vázuknak. Ami még fontosabb, hogy ezen két vegyület aránya határozza meg, hogy aragonit vagy kalcit ásvány alakul-e ki.
A 10 tartályban lévő tengervíz elegyeket koralltöredékekkel töltötte meg – a töredékeken polipkolóniák éltek –, ezek olyan apró, milliméteres állatok, melyek a nagyobb korallokat és zátonyokat létrehozzák. Ries úgy készítette fel a polipokat a kísérletre, hogy egy hónapos „hozzászokási” időt adott nekik, modern tengervízben. Majd fokozatosan módosította a tartályok vegyi összetételét, míg azok nem hasonlítottak a receptekben leírt ősi tengervízhez.
Az állatkák kémiai sokkját elkerülendő, Ries lépésenként szoktatta hozzá őket az új elegyhez. Ez volt a projekt legkockázatosabb lépése. Már rengeteg kudarcba fulladt kísérleten voltak túl, mire sikerült a korallokat életben tartani, és megfigyelni azok növekedését és az ősi vízben történő ásványosodását.
A korallok speciális fények alatt növekedtek, melyek valódi napfényt szimuláltak úgy, hogy a napkeltéhez és napnyugtához mérhető hullámhosszú fényt bocsátottak ki. Ries a növekvő korallokat planktonrészecskékkel etette, és állandóan figyelte a tartályok pH-értékét valamint az olyan vegyületek szintjét, mint stroncium, jód, mangán és vitaminok.
A kísérlet két igen fontos dolgot fed fel a korallokkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a korallok ősi tengervízben kifejlesztett váza sokban különbözik modern társaikétól. Az úgynevezett krétakori tengervíz 35 százalékban kalcit ásványból építette az állatok vázát, míg a modern korallok 100 százalékban aragonitból állnak.
Ez azt sugallja, hogy a korallok váza a geológiai változások során fokozatos változáson esett át. A másik, hogy a tanulmány bebizonyította, a krétakori tengervízben fejlődő korallok sokkal lassabban növekedtek, mint modernkori társaik.
(Forrás: Tudomány, 2004. 12. 28.)
Ezen információk tudatában hasonlítsuk össze a különböző Ca-beviteli lehetőségek költségeit a KALCIS MAG termékcsaláddal:
További költségmegtakarítási előnyök:
- kevesebb mennyiség (szállítási, rakodási és kiszórási költségmegtakarítás),
- más műtrágyákkal együtt használható,
- granulált, pormentes szemcseméret,
- egész évben folyamatosan használható a növények vegetációs fejlődése ütemében,
- nedves körülmenyek között is szórható,
- azonnali reakciókészség és elhúzódó felszívódás is egyszerre,
- felületi kiszórással is hatékonyan alkalmazható (legelők, kaszálók, szántóföldi kultúrák stb.),
- plusz makro- és mikroelem bevitele növényi kultúrák igényeinek, talajhiányok pótlásának megfelelően (Mg, Se, S adagolása),
- a talajélet újraindítása a legegyszerűbb anyaggal,
- a takarmányok Ca-tartalmának növekedésével az állatok takarmánymész felhasználása jelentősen csökkenthető, (20 kg siló, 10–15 kg szenázs 1-2 g Ca-növekedés esetén 15–30 dkg takarmánymész száraz anyag helyét takarítja meg és növeli az adag koncentráltságát),
- felszívódása és hasznosulása hatékonyabb (növényi sejt szinten oldott Ca2+).
