A tudományos és technikai előrehaladás mai szintjén nem várható el, hogy a termelő saját személyében teljes egészében átlássa egy új technológia berendezés által felkínált lehetőséget, de az sem várható el, hogy a használat során folyamatos terméktámogatás nélkül ezeket a lehetőségeket maradéktalanul kihasználja. Ennek következménye, hogy gyakran választanak olyan gépet, amely valamilyen ok miatt nem valósítja meg az álmokat, nem derülnek ki a gép használati módjában rejlő lehetőségek. A hibás választás fakadhat a gépek valóban meglévő hibáiból, hiányosságaiból, de többnyire arra vezethető vissza, hogy a gép konstrukciója, mérete, szolgáltatásai nem illeszkednek a már meglévő gépekéhez, a földek méreteihez, elhelyezkedésükhöz, megközelíthetőségükhöz. Eredmény a csalódottság, az elégedetlenség, az egyenetlen kelés és tőeloszlás, csökkent termés, rossz megtérülési ráta, végül a márka/kereskedő/szerviz elmarasztalása – pedig, ahogy a köznyelvből ismert, „mindez elkerülhető lett volna…”

Fentiekből is látszik, hogy a vetőgépvásárlási döntéshez nem elegendő a szimpátia és a statikus állapot felmérése. A döntés célja nem a vetőgép megszerzése, hanem a vetőgéppel, mint eszközzel, a kitűzött technológiai és gazdasági célok megvalósítása. Kevesen fontolják meg azt a tényt, hogy egy új gazdálkodási alapeszköz, mint például a vetőgép is, visszahat az egész addigi termelési koncepcióra, s ahhoz, hogy a vásárlás több termelési cikluson keresztül valóban sikerélményt jelentsen, új egyensúlyt kell kialakítani a technológiai folyamatban.

A vetőnapi bemutatón és konferencián kitűnt, hogy vetőgép nem pótolja a termelői tudás hiányosságait, nem hozza helyre a technológiában elkövetett hibákat. Feladata, hogy az általa képviselt technológiai színvonalhoz idomuló rendszerben hibátlanul teljesítsen.

A vetőgéptől alapelvárás, hogy a vetőmagot a gazda által meghatározott módon, teljesítményben és minőségben egyaránt, a talajba juttassa. Ezen kívül átvehet funkciókat a talajművelésből, tápanyag visszapótlásból, növényvédelemből, növényápolásból, ám mindezek kombinált, fő gépegysége is lehet. Ma már elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági eszköz, így a vetőgép is alkalmas legyen a munkavégzés során folyamatos információ gyűjtésre, továbbításra, fogadásra és alkalmazásra. Ha egy vetőgép ezen a téren nem rugalmas, nem fejleszthető, elavulási sebessége felgyorsul.

A IV. „Ki mint vet …” Vetőnap rendezvényének szervezését az előző évek tapasztalataira alapozva megváltoztattuk. A szakmai nagyközönségnek szánt bemutatót és konferenciát leválasztottuk a vetőgépek versenyparcelláinak vetéséről azzal a megfontolással, hogy így csökkentjük a balesetveszélyt és zavartalan körülményeket biztosítunk a vetőgépek bemutatására felsorakozott műszaki személyzetnek a lehető legszakszerűbb munka elvégzéséhez. Az újszerű szervezés azt is lehetővé teszi, hogy a látgatók mélyebben belemerülhessenek az egyes gépek tanulmányozásába, közvetlenül tárgyaljanak a felsorakoztatott technikát bemutató személyzettel, egyúttal a konferenciára is nagyobb figyelmet szentelhessenek.

A „Ki mint vet…” Vetőnap eseménysorozata nem jöhetne létre széleskörű összefogás, áldozatvállalás, jobbító szándék és elhatározás nélkül. Mindezek nélkül túl nagynak, költségesnek és fárasztónak tűnhet. Azoknak, akik vállalták, tudásukat, munkájukat, pénzüket és idejüket áldozták, nem csak köszönet, hanem megkülönböztetett figyelem is jár!

A vetőnapi parcellák történetének nyomonkövetése, eredmények és értékelés

A résztvevő vetőgépek felvonultatói és a vetőgép típusok:

A vetésre kijelölt nap:
2017. május 2.

Előírások (a kötelező parcellákra vonatkozóan):

• Kivetendő magszám: 80000
• Vetésmélység: 6 cm
• Vetési sebesség: talajminőséghez igazodó prospektus értékeken belül

A munkavégzés körülményei:

• optimális, az évszaknak megfelelő időjárás
• sima, gyommentes, mélyben nedves, tömörödött talaj, a magágy szerkezete optimális
• szabványos minőségi határokon belüli, 94% csíraképességű felhasznált vetőmag

A vetést követő időszak időjárása:

• Május 3-án jelentős mennyiségű csapadék, majd a kelést segítő időjárási körülmények
• Kezdetben kedvező, majd a tenyészidő második felében forró, száraz időjárás

Beavatkozást igénylő zavaró tényezők:

• Napraforgó árvakelés
• Drótféreg és kukorica barkó kártétel (enyhe súlyossági fokozat)

Beavatkozások:

• Talajfertőtlenítés
• Posztemergens gyomirtó permetezés
• Kétfoltos takácsatka elleni védekezés
  A forgón belül a parcellák előtt felvezető út biztosította a szabad látogatást. A parcellák jelölő címkékkel voltak ellátva.

Felvételezések, megfigyelések:

• A vetés napján vetésmélység ellenőrzést végeztünk, ennek tapasztalatait a 3. sz. táblázat mutatja be
  Megjegyzés: a mérést a lenyomott sorok felett végigfektetett egyenes léc alsó felületéhez viszonyítva végeztük.
• Kelés után parcellánként megszámoltuk a kikelt töveket
• Június 8-án nyilvános bejárást tartottunk
• A vegetációs időszak alatt több ízben meglátogattuk a területet, szemrevételeztük a növényállomány fejlődését,
  ellenőriztük az esetleges káreseményeket, kártételeket, fertőzések kialakulását
• Október 14-én termésbecslést végeztünk – megbízott termésbecslő brigáddal

A gazdák elfoglaltságára tekintettel az őszi tennivalók ellátásában, nem tartottunk külön termésbecslési napot. A június 8-i közös szemlén megállapítottuk, hogy a kikelt növényállomány fejlettség tekintetében egyenetlen, az alánőtt növények aránya helyenként akár a 20 %-ot is meghaladhatja.

Ugyanekkor megállapítottuk azt is, hogy egyes sorokat a gyomirtást végző permetezőgép megtaposott. A sérült sorokban a növények fejlettsége elmaradt a sértetlenekétől. A termés-adatoknál korrekciót a tapasztalt károkozás ellenére nem végeztünk. (Leginkább a Tempo F8 szabadon választott (1 sor), a Tempo F6 kötelezőben egy sor, a szabadon választottban 2 sor, a Kuhn Maxima kötelező parcellájában 2 sor sérült.)

A termésbecslés dátuma: 2017. október 14.

A becslés a vetőgépek középső 2 során (6 soros vetőgépek: 3. és 4. sorok, 8 soros vetőgépek: 4. és 5. sorok) történt. A vetésidő-vetésmélység parcellákon nem végeztünk termésbecslést, a feltüntetett tőszámokat kelés után állapítottuk meg. A mintavétel során megszámoltuk a sortávolságra jellemző mintahosszon található töveket, megállapítottuk a található csövek számát (méretre tekintet nélkül), majd letörtünk minden 10-ik csövet. Miután lemorzsoltuk a csöveket, megállapítottuk a nyers morzsolt szemtömeget, s megmértük a lemorzsolt szemek nedvességtartalmát.

A várható termés megállapításához a szemtömeget 14,5% nedvességre számoltuk át, majd a kapott értéket felszoroztuk a tényleges csőszámra.

A tény, hogy a becslés összességében – a teljes bemutató területet tekintve – hajszál pontos volt, arra utal, hogy
a becsléseknek akkor van értelme, ha megfelelő módszerrel, a heterogenitáshoz igazodó mintaszámmal végzik. Látható,
hogy az egyes parcellák tekintetében a pontatlanság – a parcellára vonatkozó korlátozott felvételezés következtében
- jelentős lehet. (1. táblázat, 14. - 16. - 18. sorok.)

A kikelt tövek száma alapján megállapítható, hogy a vetőgépek beállítása során a kiállítók biztonságra törekedtek,
s a felső értékhatárt tartották szem előtt. Az előírt 80000 db hektáronkénti mennyiséget átlagosan így kissé meghaladták.
Erre az előírás szerinti magszámhoz viszonyított kelési arány utal. (3. táblázat, 3. és 8. sorok). Meglepő, hogy
a keléskor észlelt drótféreg kártétel jelentős, 10 % körüli termőtő kiesést okozott. (3. táblázat, 4. és 9. sorok) Míg
a kelési tőszámokra és tőeloszlásra tett megállapításaink a gépek munkáját közvetlenül jellemezhetik, a becslési
tőszám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a talajlakó rovarok kárétele nem következetes, a parcellák között
eltérő mértékű lehetett.

Az előírt 6 cm-es vetésmélységet (a tömörített felszíntől a mag felszínéig) egyik vetőgép sem érte el.

A betakarítási adatokat visszaosztva a becsléskor megállapított csőszámmal, átlagosan 168 g/cső májusi morzsolt
értéket kaptunk. A viszonylag kis csövenkénti termés elsősorban a nagyszámú alánőtt, kicsi és többnyire torz csövet
hozó növény rovására írható.

A vetésidő- vetésmélység parcellák betakarítási tapasztalatai:

A vetésidő- vetésmélység parcellák beállításával kettős célunk volt: ellenőrizni szerettük volna a kötelező és szabadon
választott parcellákra vonatkozó technológiai döntések helyességét, és szerettünk volna arról is tájékozódni, hogy
a bemutató vetésre választott dátum mennyiben volt befolyással a döntésekre, ill. a termésre.

A parcellákat egy Kverneland Optima 6 soros vetőgép vetette úgy, hogy a vetőgép 3-3 eleme között oszlottak meg
a vetésmélységek. Először az 5 és 6 cm mélységállítással, majd a 7 és 8 cm állítással végezte a vetést. A kivetendő
magszám beállítása minden esetben ugyanaz volt, s a vetéshez mindig ugyanabból a vetőmagtételből töltötték fel
a vetőgépet. A vetéshez használt hibrid ugyanaz volt, mint amit a bemutató vetésekhez használtak (DKC4943).

A vetésidő és vetésmélység hatásának értékelése

A vetésidő előrehaladásával a termés emelkedő tendenciát mutat, jóllehet a termésemelkedés nem mondható sem
jelentősnek, sem megbízhatónak. A tapasztalati tényeket úgy fogalmazhatjuk meg a valósághoz leghűbben, ha azt
mondjuk, hogy az általunk választott intervallumban a vetés dátuma Szilfáspusztán nem volt kimutatható hatással
a kukorica termésére. A szemnedvességben hasonló kiegyenlítettség volt tapasztalható, amely arra utal, hogy a betakarítás
idejére már mindegyik parcella termése beérett, a kukoricaszemek nedvessége beállt a környezeti egyensúlyra,
s a levegő relatív páratartalmának hatása alatt állt.

Hasonlókat állapíthatunk meg a vetés mélységéről is. A vetésmélységnek nem volt közvetlen hatása a termésre.
Az enyhén csökkenő tendencia, amely a vetésmélység növekedésének irányába mutat, nem jelentős, és nem igazolható.
Következtetésképp azt állapíthatjuk meg, hogy a vetésidő- vetésmélység parcellák eredményei nem befolyásolták
hátrányosan a vetőnapi parcellák eredményeit.

A bemutató parcellák eredményeinek értékelése

A parcellák terméseredménye azt sejteti, hogy az előírások jobban beváltak, mint a szabadon választott beállítások.
(3. táblázat, 15. sor) A kötelező és a szabadon választott beállításokkal vetett parcellák közötti eltérés 1-5% a kötelező
beállítások javára. A Kuhn Maxima vetőgépnél a szabadon választott parcella adott 7%-kal több termést, amelyre
már azt is mondhatnánk, hogy a különbség jelentős. A Kuhn Maxima vetőgép szabadon választott parcellájának értékelésekor
azonban emlékeznünk kell, hogy a gyomirtó permetezést végző traktor kereke a kötelező beállításokkal
vetett parcellában 2 sort is erősen megtaposott.

A betakarítási szemnedvesség mérési adatainak különbségei részben közel voltak a műszer hibahatárához, részben
adódhattak a mintavételi hibából is. Ezért úgy döntöttünk, hogy a termés megállapításánál minden parcella esetében
az összes mérés átlagát vesszük figyelembe.

Kapcsolódó cikkek:

https://www.magyarkukoricaklub.hu/hirek/2017-08-09/a-dalmandi-vetonapi-bemutato-terulet-allapota-augusztus-8
https://www.magyarkukoricaklub.hu/hirek/2017-06-25/korkep
https://www.magyarkukoricaklub.hu/hirek/2017-06-24/szemletapasztalatok-2017-junius-8
https://www.magyarkukoricaklub.hu/hirek/2017-06-16/visszatekintes-a-vetonapra
https://www.magyarkukoricaklub.hu/hirek/2017-05-04/ki-mint-vet-vetonap-2017

Támogatók:

AGCO; AG Leader Kft.; BIO-NAT Kft.; Bíró Péter - Biofriendly Corporation; Talajtáp - Kiers Gerrit;
Kuhn Center Magyarország Kft.; Kverneland Group Hungária Kft.; Metra Kft.; Mobilizátor Kft.;
SGS Hungária Kft.; Sumi Agro Hungary Kft.; Vaderstad Kft.