A legjobb eredmény elérése érdekében mindenképpen javasoljuk a megfelelő fejés előtti protokoll betartását. Az egyenletes és minél magasabb tejleadás elérése érdekében nagyon fontos a tehén megfelelő előkészítése. A legoptimálisabb erre a 60–90 másodperc közötti idő.

Ennek eléréséhez a következőket javasoljuk. Lényeges, első lépésként az előtejsugarak kihúzása (3x). Azért fontos így kezdeni, hogy később ezzel ne szennyezzük vissza a már megtisztított tőgybimbót. Következő lépésként egy hab állagú előfertőtlenítő használata javasolt. A hab előnye, hogy a tőgybimbó minden területére megfelelően feljut, így a teljes felületen fejti ki tisztító hatását. Minél rövidebb hatóidejű szer választása javasolt, hogy tudjuk tartani a 60–90 másodperces előkészítési időt. A kontaktidő letelte után minden tehénre külön papírt használva kell letörölni az előfertőtlenítő habot. Ezután a megfelelően előkészített tőgybimbókra helyezhetjük a fejőgépet.

A habképzésre többféle megoldás van, de a megfelelő és takarékos habképzéshez elengedhetetlen egy modern berendezés használata. Ennek a gépnek a segítségével már egy gombnyomásra tökéletes hab képződik, időt, energiát és nem utolsósorban előfürösztőt – ezáltal pénzt – spórolva így a gazda számára.

Manapság rendkívül széles a fejés utáni tőgyápoló szerek választéka.  Összegyűjtöttük néhány hatóanyag főbb ismérveit.

• Az egyik általánosan használt hatóanyag a jód. Ennek előnye elsősorban, hogy megakadályozza a vírusos bőrfertőzések tovább terjedését, illetve a már meglévő bőrproblémára is megoldást nyújt. Ennek a jól bevált hatóanyagnak megfelelő a fertőtlenítő hatása. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a bőr kondíciójára nincs túl jó hatással, különösen a téli időszakban könnyen kiszárítja a tőgybimbókat. Emellett nagy veszélye, hogy a mészkővel kezelt padozaton tartott állatok tőgyét könnyen megégetheti a két szer reakciója.
• Az igénybe vett tőgybimbók számára a megfelelő megoldás lehet például egy klórhexidines készítmény. A piacon található ebből olyan termék, amely táplálja és kondicionálja a bőrt, mindemellett repellens hatással is rendelkezik. Megfelelő megoldás lehet hyperkeratózis, sebes, sérült tőgybimbó esetén és a téli időszakban is.
• A hazai szarvasmarha állomány egyik legnagyobb kihívására, a magas szomatikus sejtszámra a leghatékonyabb megoldás lehet egy klór-dioxid hatóanyagú fejés utáni tőgyápoló. Nagy előnye, hogy rendkívül erős és hosszan tartó fertőtlenítő hatású, de emellett nem veszi igénybe a tőgybimbó bőrét. Megoldást jelenthet a prototheca fertőzés visszaszorítására, illetve az alábbi környezetben előforduló baktériumokkal (Eschericia coli, Klebsiella Spp, Streptococcus uberis, Streptococcus dysgalactiae, Enterobacteriacae) szemben is hatékony. Nem optimális környezet esetén is segítséget nyújt az erős fertőtlenítő hatásának köszönhetően.

A tejelő tehenészetekben az állományt érintő egészségügyi problémák közül a tőgygyulladás jelenti a legnagyobb gondot a gazdák számára. Jelentkezhet klinikai vagy szubklinikai formában. A megbetegedést kiváltó kórokozókat a fertőzés terjedése alapján kétféle csoportba sorolhatjuk. Állatról állatra vektorokkal terjedő (pl.: légy) fertőző kórokozók (pl.: Staphylococcus aureus), valamint a környezetben előforduló kórokozók, melyek a különböző felületekről kerülnek a tőgybimbóra (pl.: Escherichia coli).

A kórokozók a bimbócsatornán keresztül jutnak be a tőgy mélyebb szöveteibe, ahol aztán elszaporodnak, immunreakciót váltva ki, ennek következtében megnövekszik a tejben a szomatikus sejtszám (SCC). Emiatt csökken a tej mennyisége és minősége. A fertőzött egyedek napi tejtermelése akár 2 kg-mal is csökkenhet, ami laktációs szinten több mint 600 kg is lehet. A masztitisz gazdasági kérdéseit tekintve a legnagyobb a tej árbevétel-csökkenésével járó veszteség, ami nagyságrendileg 60%. Az idő előtti selejtezés költsége 30% körüli, ugyanis egy tehén általában a harmadik laktációra éri el tejtermelő képességének a csúcsát és ezt további 3–5 éven át tartani tudja. A gyógyszerköltség pedig körülbelül 10%-ot tesz ki. Ezért szükséges nagy hangsúlyt fektetni a tőgygyulladás kialakulásának megelőzésére. Nem egyedi, hanem állományszintű komplex rendszerben célszerű gondolkodni.

A figyelem ki kell, hogy terjedjen a megfelelő tartástechnológiára (száraz, tiszta alom, zsúfoltság elkerülése), a klinikai és szubklinikai esetek kezelésére, a selejtezésre, a szárazon álló egyedek kezelésére és megfelelő tartására. A szárazon állás ideje alatt van lehetőség a szubklinikai megbetegedések kezelésére. Fontos továbbá az üszők menedzselése, a megfelelő tartás és takarmányozás, az ellető higiéniája, és talán a legfontosabb, a kiváló fejéstechnológia.

Az elméletet a tapasztalat is alátámasztja, amely szerint megéri nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre, azaz a megfelelő higiénia mindenképp megtérülő befektetés.

A cikk szerzője: Baldauf-Lőrincz Evelin