A KSH felfelé módosította az előzetes statisztikákat, a részletes adatok szerint már 3,9%-kal nőtt a GDP éves összevetésben a harmadik negyedévben, meghaladva a 3,7%-os piaci várakozásokat is. A KSH az előzetes adatok közlése idején módosította a visszatekintő adatokat, az idei első és második negyedévi GDP-növekedést egyaránt 0,1%-ponttal 4,3, illetve 3,3%-ra emelve. Így az idei év első három negyedévében a bruttó hazai termék a statisztikák szerint 3,8%-kal nőtt éves visszatekintésben.  A negyedik negyedévben tovább gyorsuló növekedésre számítunk, a mutató éves bázison elérheti, ill. meg is haladhatja a 4%-ot.

A háztartások végső fogyasztás-növekedése a harmadik negyedévben a második negyedévi 3,5%-ról 4,8%-ra gyorsult év/év, az erős dinamikát a háztartási kereslet alakulását jelző mutatók is megelőlegezték, illetve ezek alapján előretekintve továbbra is erős növekedésre számíthatunk. A bizalmi indexek történelmi csúcson állnak, míg a legutóbbi kiskereskedelmi statisztikák több mint 5%-os bővülést mutattak, amire 17 hónapja nem volt példa. A munkapiaci feltételek igen kedvezőek, miközben a tartós, illetve nem tartós cikkek fogyasztása jól tükrözi a bizalmi indikátorok magas szintjét. A háztartások hitelfelvételének bővülése pedig szintén az erőteljes növekedést támogatja.

A beruházás tekintetében a statisztikákból az építőipari megrendelések szárnyalása látszik, amit a részletes GDP beruházásra vonatkozó adatai is alátámasztanak. Szeptemberben az épületek megrendelés-állománya szintén jelentősen növekedett, 2017 februárja óta először. A megrendelések minden szegmensben (épületek építése, egyéb építmények, teljes építőipar) jóval meghaladták a korábbi, 2014-es csúcsokat. A legutóbbi ingatlanpiaci statisztikák alapján a lakásárak további emelkedése látszik, a tranzakciók száma nő, a kiadott építési engedélyek száma pedig a válság előtti szinten. Emellett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése láthatóan bővül, a beruházási javak belföldi értékesítése történelmi csúcson jár. Az ipar belföldi megrendelés-állománya közelít a 2007-es szinthez és már mintegy 40%-kal meghaladja a 2009-es mélypontot. Mindez összességében 20,3%-os éves beruházás-bővülést eredményezett a harmadik negyedévben, miután az elsőben 21,6, a második negyedévben pedig 26,1%-os növekedés következett be.

Ami a külső keresletet illeti, a szeptemberi statisztikák azt mutatják, hogy a járműipari kibocsátás csak kisebb visszaesést szenvedett el az augusztusi meglódulás után, és még mindig meghaladja a korábbi csúcsot. Az eurózóna üzleti bizalmi indexeinek emelkedése ígéretes, és az exportmegrendelések kismértékű növekedése is a bővülés irányába mutat. A munkaerőhiány viszont megkérdőjelezi a potenciális növekedést. A külkereskedelmi egyenleg 2016 közepe óta fokozatosan csökken az export egyre lassuló növekedésének eredményeként, miközben – párhuzamosan a belső kereslet erőteljes növekedésével – az import tovább bővül.

A kelet-közép-európai régió mindegyik országa igen erős növekedési számokat tett közzé a harmadik negyedévben. Lengyelország és Csehország gazdasága egyaránt 5,0%-kal bővült, a szlovák GDP 3,4, a bolgár 3,9%-kal nőtt év/év, míg Románia kiugró, 8,8%-os növekedést mutatott az elmúlt negyedévben (mindegyik adat a szezonális hatásoktól megtisztított növekedést mutatja). Nagyjából ugyanazok a folyamatok zajlanak a régió országaiban: az euróövezeti dinamikus bővülés nyomán gyorsuló növekedés, melyhez erőteljes háztartási kereslet és az uniós források újbóli jelentős beáramlása társult.

Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben várakozásokon felüli dinamikát mutatott: az előzetes adatok szerinti 2,5%-os éves bővülés meglepetést hozott az előzetes várakozásokhoz képest, és meghaladta az USA 2,3, illetve az Egyesült Királyság 1,6%-os gazdasági növekedését az elmúlt negyedévben. Az országszintű statisztikák is szilárd növekedést jeleztek az eurózónán belül, a legjobb teljesítményt Németország mutatta. Az előzetes adatok alapján a német GDP bővülése 2,5%-ra gyorsulhat az idén, amit az utóbbi hónapok üzleti konjunktúra-felméréseinek tartós javulása is alátámaszt. Az IFO német üzleti bizalmi index novemberben soha nem látott szintre emelkedett, és a feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) is javulást jelzett novemberben. Az euróövezet egészére vonatkozó BMI is történelmi csúcsára ért az elmúlt hónapban.

Összességében elmondhatjuk, hogy a hazai fellendülés érett fázisába lépett, a belső és a külső környezet egyaránt kedvező kilátásokat ígér. Lendületes növekedés jellemzi a régió egészét is, és igen valószínűtlen, hogy a régió országai letérnének erről a növekedési pályáról az előttünk álló néhány évben.

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya