A kertszemlének otthont adó 5 hektáros, 2 éves, jéghálóval fedett korszerű almaültetvény előnyei már korán megmutatkoztak, mert a mellette fekvő hagyományos ültetvényben egy nyári jégeső komoly kárt okozott. A terület tulajdonosai Simon László és Szilágyi Csaba további jéghálós almatelepítést terveznek a most még zöldtrágya­növénnyel takart közel 5 hektáron, mert a jövő gyümölcstermesztése már csak így képzelhető el gazdaságosan véleményük szerint. Őket sem kímélte a virágzáskori fagy áprilisban, fajtától függően 10–40%-os virágelfagyást szenvedtek el, hasonlóan a megye többi gyümölcstermesztőihez. A tulajdonosok az almaültetvényeikben évek óta sikerrel alkalmazzák a Sumi Agro készítményeit, ezek hatásosságáról a jelenlévők a kertszemle során meggyőződhettek.

Simon László mutatja a fagy hatását

A gyümölcsösök ez évi növényvédelmi problémáiról és a lehetséges megoldásokról, mint a Sumi Agro Kft. területi szaktanácsadója tartottam előadást. A betegségek közül az almalisztharmat járványos fellépése a fogékony fajtákban (Idared, Jonathan) komoly többletvédekezésre kényszerítette az almatermesztőket. Az eddig almalisztharmatra nem fogékony fajták (Gála, Golden) levelein is megjelentek a betegség tünetei szinte minden ültetvényben, sőt a toleráns Re fajtákon is szokatlanul erős levélfertőzöttség alakult ki az elmúlt években. A gyakorlati tapasztalatok alapján az almalisztharmatnak egy agresszívebb változata van jelen évek óta a régióban, ami átgondoltabb és összetettebb védekezést igényel a növényvédelmi szakemberektől. Azokban a kertekben, ahol nem védekeztek hatásosan az almalisztharmat ellen 2017-ben, ott 2018-ban már kora tavasszal egy súlyosabb primer lisztharmat fertőzöttség ellen kell majd védekezni. Ez esetben nagyon fontos, hogy a téli metszés során a fertőzött vesszőket el kell távolítani. Az almalisztharmat ellen csak integrált védekezéssel lehet hosszú távon hatékonyan védekezni, ahol a kémiai védekezés mellett a szakszerű agrotechnikára  (metszés, tápanyag-utánpótlás) is figyelnek.

A Sumi Agro néhány éve forgalmazza hazánkban is a CYFLAMID nevű lisztharmat elleni fungicidet, amely egy új originális hatóanyagcsalád (amidoxim) első tagja. Egyedülálló hatásmechanizmusa révén látványosan és gyorsan fejti ki hatását az almalisztharmat ellen 0,3–0,5 l/ha dózisban. Rezisztenciatörő hatása révén kiváló rotációs partnere a triazoloknak. A CYFLAMID fungicid a korábban alkalmazott lisztharmat elleni szerektől eltérően nem egy vagy két ponton támadja a gombát fejlődése során, hanem öt ponton avatkozik be a gomba életébe, így a lisztharmat ellen minden növekedési stádiumában hatékony. Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a felhasználó valójában a virágzástól a vegetáció végéig bármikor kijuttathatja évi két alkalommal, akár egymás után is 10 nap körüli permetezési fordulóval. Ez a rugalmas kijuttatás teszi lehetővé, hogy kihasználjuk a készítmény akár preventív (megelőző), akár kuratív (gyógyító) hatását. A CYFLAMID kiváló mélyhatása mellett erőteljes gázhatással is rendelkezik, emiatt sűrű ültetvényekben is nagy hatékonyságot mutat, és a permetezés befejezését követően két órával már csapadékálló.

Bár a csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a ventúriás varasodásnak, ennek ellenére járvány nem lépett fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ami annak is köszönhető, hogy a zivatarok után gyorsan el tudták végezni a termelők a gombaölő szeres védekezéseket. Így kevesebb áttelelő varas folt képződött nyár végére,  amely könnyebbé teheti 2018-as  növényvédelmi szezon elejét. Ezzel szembe  az enyhe téli időjárás  kedvez mind a gombabetegségek, mind az állati károsítók áttelelésének.

A bemutatókertben is alkalmazták a tulajdonosok a Tiuram Granuflow gombaölő szert több alkalommal is. A jól bevált kontakt gombaölő szer több ponton támadja a varasodás kórokozóját, ezért rezisztencia nem alakult ki ellene sehol a világon. Betakarítás előtt 35–40 nappal kipermetezve 3 kg/ha dózisban elősegíti a gyümölcs színeződését.

Új jelenség, hogy a betegségekre rezisztens almafajtákon is varasodás és lisztharmat fertőzöttség lépett fel, helyenként számottevő kárt okozva 2017-ben, ami az eddigi növényvédelmi technológia átgondolására kényszeríti az ipari célú almaültetvények tulajdonosait.

Az állati károsítók közül a takácsatkák jelentették a legnagyobb problémát, mert a meleg nyári időjárás miatt a megye több pontján gradáció lépett fel. A sűrű, vízhajtásokkal zsúfolt fákon a permetlé nem képes megfelelően befedni minden levelet, ilyen esetben csak részleges hatást lehet elérni az atkák ellen.  Ezért  2018 tavaszára a piros gyümölcsfa-takácsatkák tojásai  az ágvillákban, a rügyek tövében megtalálható lesz. A vegetáció kezdetén célszerű védekezni a tojásölő hatással is rendelkező Nissorun készítménnyel, hogy minél korábban - akár már virágzáskor - mentesüljenek az almafák az atkáktól. Ha ezzel elkéstünk, akkor az Ortus atkaölő szert javasoljuk 1 l/ha dózisban, amely a lárvák, a nymfák és a kifejlett alakok ellen hatásos, rövid 4 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő mellett.

Az ültetvényben a levéltetvek, a levélaknázó és a gyümölcsmolyok ellen két alkalommal is védekeztek a felszívódó hatású Mospilan 20 SG-vel. A méhekre nem jelölésköteles rovarölő szer kiválóan beilleszthető a védekezési technológiába a vegetáció során bármikor, akár virágzáskor is. Hosszú hatása révén kiváló rotációs partnere a fejlődésgátló inszekticideknek.

A korszerű,  intenzív almaültetvények visszatérő problémája a tősarjak folyamatos képződése, melyek eltávolítása a vértetvek miatt különösen indokolt. Erre ad megoldást a Sumi Agro új készítménye almában, a Kabuki.
A gyomirtó szer a tősarjakra kipermetezve azok gyors elszáradását okozzák, de a kétszikű gyomok is elpusztulnak a kezelés hatására.

A rendezvény végén az almatermesztők egyhangúan megállapították, hogy a korszerű, jéghálós ültetvényekben termesztett alma sikeres növényvédelem esetén gond nélkül tárolható és értékesíthető.

A cikk szerzője: Simon Zoltán