A nemzetközi helyzet fokozódik, elsősorban azért, mert egyre kevesebb hatóanyaghoz férnek hozzá a növényvédőszer-gyártók és így a felhasználók is – mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese január végén Budapesten a Sumi Agro idei első szakmai tájékoztató rendezvényén.

Tőkés Gábor a rendezvény résztvevőivel a magyarországi növényvédőszer-engedélyezési eljárás jelenlegi folyamatát ismertette. Kiemelte: hazánkban nemcsak a növényvédő szerek engedélykötelesek, hanem a termésnövelő anyagok is. Ez számos más államban is így van, de a termésnövelő anyagok engedélyezése más tagállamokban sokkal lazább – jegyezte meg. Az engedélyezési eljárás alól mentesül az EK műtrágya és kezeletlen istállótrágya. Így az engedélyköteles termékek közé tartoznak: a herbicideket (H), a fungicideket (F), a zoocidokat (Z), valamint regulátorokat (R) tartalmazó növényvédő szerek. Jogi értelemben az uniós szabályozás alá tartoznak, de de facto nemzeti hatáskörben vannak az ellenanyagok (antidótumok), a hatásfokozók (például: az adjuvánsok), valamint a segédanyagok.

Ez utóbbi készítmények Magyarországon egy speciális csoportot, a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítményeket alkotják, kiegészülve a növényvédelmi célú eszközökkel, valamint a makroszervezetekkel. Továbbá az engedélyköteles termékekhez tartoznak az engedélyezés alól nem mentesült termésnövelő anyagok is – mondta a Nébih engedélyezési szakértője.

Az unió tagországaiban azok a növényvédő szerek kaphatnak engedélyt, amelyek hatóanyagai az EU úgynevezett pozitív listáján szerepelnek. A lista összeállítása és módosítása uniós jogkör. A termékengedélyezés tagállami szinten folyik, de egyfajta munkamegosztást feltételez a tagállamok között, az EU Bizottsággal együttműködésben. Így maga az engedély tagállami, de a munka, ami mögötte van a tagállamok és az unió központi szervezeteinek együttes tevékenysége. Az eljárás alapelve a kockázatbecslés, ami azt jelenti, hogy egy-egy növényvédő szernek, vagy más engedélyköteles anyagnak nem lehet elfogadhatatlan hatása: sem a felhasználókra és a közelben tartózkodókra; sem a környezetre (növények, állatok, talaj, víz); sem a fogyasztókra – szögezte le a szakértő. Hozzáfűzte: az, hogy mi az elfogadhatatlan, változik, mint a divat, ami még tíz éve elfogadható volt, az ma már elfogadhatatlan. A határ nincsen kőbe vésve. A készítmények és a hatóanyagok engedélyezéséhez is egy viszonylag terjedelmes dossziét kell összeállítani. A vizsgálatoknak pedig azt kell igazolniuk, hogy az engedélyeztetni kívánt készítmény illetve hatóanyag nem ártalmas az emberre és környezetére is. Az értékelési munka döntő része a kockázatbecslés. Minderről pedig készül egy engedélyezési jelentés, ami végül alapjául szolgál az adott engedélynek, de előtte a hatóságok ízekre szedik az engedélyezési jelentésben foglaltakat – összegezte a tényeket a Nébih igazgatóhelyettese.

Kiemelte: 2011-től vezették be a területet szabályozó irányelv utódját, a 1107/2009 Ek rendeletet. Ez a kockázatbecslés mellett a veszélyalapú megközelítést is kötelezővé teszi. Ez azt jelenti, hogy egyes hatóanyagok akkor sem kerülhetnek fel a pozitív engedélyezési listára, ha azoknál biztosítható volna az elfogadható kockázat. Ez a veszélyalapú megközelítés, vagyis a veszélyalapú kizárási kritériumok, amelyek a toxikológiai és ökotoxikológiai szempontokat veszik figyelembe az engedélyezés megítélésekor. Így hatóanyagként nem vehető fel a pozitív listára, ami: karcinogén 1A, 1B; mutagén 1A, 1B; reprotoxikus 1A, 1B jelölésű, illetve hormonrendszert zavaró – endocrine disruptor (ED) – hatóanyag.

Az utóbbi tulajdonsággal kapcsolatban a Nébih szakértője megjegyezte: az ED-gyanús anyagok kivonása mintegy 30 hatóanyagot érinthet az unióban. Ennek az előrejelzések alapján súlyos következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Így csökkenhetnek a terméshozamok, megnehezülhet a fuzárium elleni védekezés, megjelenhet a toxinprobléma. De mindennek ellenére várhatóan folyamatos lesz az ED-kivonási folyamat az unióban a hatóanyagok felülvizsgálatakor.

Az előadó utalt arra is, hogy a Brexit miatt a szóban forgó szakterületen szakértelemhiánnyal és kapacitáskieséssel kell számolni, ami a feladatok ellátását nehezítheti meg az uniós tagállamokban az adott – de szükséges – feladatok elvégzésekor. Egy-egy hatóanyag jóváhagyása alapesetben 10 évre szól, de lehet ettől eltérő is, általában 7 vagy 15 év. A lejárat utáni felülvizsgálatot pedig mindenképpen el kell végezni. A felülvizsgálat során ugyanis az addig engedélyezett hatóanyag kieshet az új követelmények, a szigorúbb értékelés miatt – jegyezte meg az igazgatóhelyettes. Hozzátéve, az elutasítás oka lehet például az elfogadhatatlan kockázat, vagy a kizáró kritérium megléte, esetleg akár politikai szempontok is közrejátszhatnak.

Tőkés Gábor elmondta: 2011–2017 között az unióban összesen 37 hatóanyagot hívtak vissza. Az ezt követő két évben pedig további 19 meg nem újított hatóanyag került le a listáról. Emellett 2017-2018-ban még 12 nem támogatott hatóanyag is színesítette a képet. Vagyis csak az utóbbi két évben 19 elutasított és 12 nem támogatott, összesen 31 hatóanyag került le a kínálati palettáról. Ezalatt 9 új hatóanyagot engedélyeztek, ebből 4 volt szintetikus. A két év alatt elutasított és nem támogatott 31 hatóanyagból 1 volt nem szintetikus – közölte a Nébih szakértője. Jelezte: elkészült a tiltott segédanyagok listája is: az unióban 69 segédanyag használata tilos lesz a növényvédő szereknél. Ezeket toxikológiai okok miatt nem lehet majd használni, mivel karcinogén vagy reprotox 1A vagy 1B kategóriába tartoznak.

Külön is kitért a neonikotinoidok alkalmazására, amiket 2018. decembertől csak üvegházakban lehet használni, de a neonikotinoidokkal való kezelést követően még a kiültetés is tilos. Megemlítette, hogy neonikotinoid-szükséghelyzeti engedélyeket 2020-tól Magyarország semmilyen kultúrára nem ad ki. Hozzátette: 2011–2018 között mindössze 12 hatóanyag került termék szinten bevezetésre az EU-ban. Ezalatt pedig 45 hatóanyag összes engedélye szűnt meg.

Az EU politikájának ellentmondásosságát jelzi a termésnövelő készítményekről szóló rendelet (2019/1009 EU), amely 2022. júliustól valamennyi tagállamban nemzeti engedély nélkül forgalmazhatóvá teszi az ilyen készítményeket, amennyiben az EU-rendelet feltételeinek megfelelnek. Ebben az esetben a jogalkotók filozófiája nem annyira a környezet és a fogyasztók védelme, hanem inkább a szabad kereskedelem támogatása volt.

A magyar engedélyezési rendszer előnyei közé tartozik egyebek mellett a magas fokú környezet- és egészségvédelem, valamint a fogyasztók védelme, továbbá az, hogy ártalmas vagy hatástalan termékek nem kerülhetnek forgalomba – mondta Tőkés Gábor. Ez a rendszer 2022 után is életben marad, és a gyártók választhatnak, hogy a piaci előnyökért cserébe a szigorúbb nemzeti eljárást, vagy ehelyett az EU új rendszerét választják.

A Sumitomo Corporation japán tulajdonú kereskedőház égisze alatt mintegy 73 ezer ember dolgozik. A cégcsoporthoz 654 leány- és saját tulajdonú vállalat tartozik, a cég forgalma jelenleg évente mintegy 50 milliárd dollár – ami mintegy 15 ezer milliárd forint – mondta Ken Priestley, a Sumi Agro Europe fejlesztési igazgatója. Felhívta a figyelmet: a Sumitomo Corporation-en belül több cég foglalkozik növényvédő szerek és más agrártermékek forgalmazásával, mint például a Sumi Agro Hungary Magyarországon, vagy a Sumi Agro Europe Londonban.

Az agriscience vonalon – ahova ez a tevékenység tartozik a kereskedőházon belül –, mintegy 1500 ember dolgozik 36 országban – jelenleg – évi 1,6 milliárd dolláros, azaz mintegy 500 milliárd forintos forgalom mellett. A Sumitomo Agro Europe központjának éves forgalma mintegy 300 millió dollár, ami mintegy 90 milliárd forint. E platform üzleti tevékenységének legfontosabb területe Kelet-Közép-Európa.

Annak érdekében, hogy ennek a régiónak a gazdálkodóit igényeik szerint minél hatásosabb termékekkel lehessen kiszolgálni, a Sumitomo folyamatosan fejleszt és bővíti kínálatát – emelte ki a fejlesztési igazgató, hozzátéve: például most van újra engedélyezés alatt egy új növényvédő szer, amelynek referenciája éppen Magyarország a NÉBIH közreműködésével.

A Sumitomo Corporation első leányvállalata Magyarországon kezdett működni – és a működési modell mintájául a magyar szervezeti felépítés szolgált –, aminek alapján jól működnek a dél- és észak-amerikai, valamint a délkelet-ázsiai Sumitomo érdekeltségek is – mondta Wirth László, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Áttekintve a Sumitomo Kereskedőház magyarországi leányvállalatának elmúlt egy évtizedes tevékenységét rámutatott: a Sumi Agro Kft. kivételesen sikeres évtized végéhez közeledik. Tevékenységének sikerét mutatja, hogy jelentősen előrelépett a magyarországi növényvédőszer-piacon. Ezt támasztja alá az is, hogy számos új szegmensben vetette meg a lábát a magyar leányvállalat, így például a kukorica és a kalászos gyomirtás, a szántóföldi gombaölő szer szegmensek és a talajfertőtlenítés, továbbá az új rovarölő szeres megoldások terén. Mivel számos gyártót képvisel a kereskedőház – köztük sok japán céget is –, „így aztán a különböző kínálati palettákat egybegyúrva” magas színvonalú megoldásokat tud kínálni a termelőknek. Hozzáfűzte: tíz év alatt a belföldi piac mintegy 50 százalékkal növekedett. Ezt támasztja alá, hogy a Sumi Agro Hungary árbevétele a múlt évben meghaladta a 7 milliárd forintot, ami azt jelenti: a magyar cég csaknem megnégyszerezte a forgalmát egy évtized alatt, amit a magyarországi piaci részesedés megháromszorozásával ért el, vagyis a belföldi piaci részesedés 2 százalékról 6 százalék fölé emelkedett.   

Az idén véget érő évtized után – ami egyértelműen sikeres volt a Sumi Agro Hungary tevékenységét tekintve – a magyar leányvállalat piaci részesedését tovább kívánja növelni a következő évtizedben is. Ennek érdekében stabil termékpalettával és annak folyamatos megújításával kíván versenyképes maradni a magyarországi piacon. Ennek a célkitűzésnek az elérését hivatott garantálni a magas színvonalú eszközök és megoldások biztosítása a mezőgazdasági termelők számára az eredményes termeléshez – mondta az ügyvezető igazgató. 

Arra a kérdésre, hogy a termelők meddig számíthatnak a DON-Q és a YAMATO termékekre Wirth László azt válaszolta, hogy a tiofanát-metil hatóanyag az EU felülvizsgálata alatt áll, és a döntés az idei tavaszra várható. Ha az negatív lenne, az idei évben még akkor sem lenne közvetlen hatással a termelőkre a türelmi időszak miatt. Jelezte, hogy a cégnél új napraforgó deszikkálási technológia bevezetésén dolgoznak. A tervezett márkanév a Hikari, ami egyben a technológiát is jelenti. Ez utóbbi két komponenst takar és Magyarországon már folyik az engedélyezési eljárása – mondta a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezetője.

A Biosild termékcsaládot bemutatva Szabó Roland szakmai és termékmenedzser mindenekelőtt a Biosild Top és Biosild Twin csávázószerek családfáját mutatta be. Ez a Biosild BD-n alapul, ugyanis ezt a szert alkalmazták a gazdálkodók 1990–2009 között, majd 2010-től napjainkig használhatják a Biosild Topot, ezt követően pedig egy rövid időszakra, 2016–2018 között jött a Biosild Twin. Ezek közül a csávázószerek közül a „BD” és a „Twin” már áldozatul estek az uniós hatóanyag-felülvizsgálatoknak.

A tiofanát-metil hatóanyag jelenleg uniós felülvizsgálat alatt áll, de rövid távon mindenképpen elérhető lesz a gazdálkodók számára – mondta a termékmenedzser. Mivel a Biosild termékcsalád már bejáratott és jó hírű, ezért a cég e téren a folyamatosság fenntartására törekszik – ismertette a célkitűzést a szakember. Ezért az új csávázószer az idén Biosild Duo néven jelenik majd meg – jelezte Szabó Roland. Hozzátette: a kétkomponensű készítmény tritikonazolt és prokloráz-rézkloridot tartalmaz, így nyújtva stabil védelmet továbbra is a kórokozók ellen a kalászosokban, valamint hatékony védekezést biztosítva a csírakori betegségekkel szemben. Hatására erősebb, hosszabb gyökerek fejlődnek, fokozódik a növény fagy- és szárazságtűrése, emellett a csávázószer jó tapadási és színezési tulajdonságokkal rendelkezik, az átfolyási tulajdonságai csávázáskor és vetéskor is igen jók. A Biosild Duo-t a búza, az árpa, a rozs, a zab és a tritikálé vetőmag csávázásakor lehet eredményesen használni tonnánként 2 literes dózisban – ismertette Szabó Roland. Hozzátéve: a Biosild Duo unikális termék, mert a szóban forgó hatóanyag-kombináció egyedivé teszi. Mindemellett pedig a terméket Magyarországon kizárólag a Sumi Agro Hungary forgalmazza.

A Raptor Opti gyomirtó szer a napraforgót és pillangós növényeket termelőknek jelentheti a megoldást a gyomok elleni védekezésben – mondta Matyasovszki István, a magyar leányvállalat kereskedelmi igazgatója, bemutatva az új terméket a jelenlévőknek. Jelezte: a Raptor Opti-t ugyanakkor főként az imidazolinon ellenálló napraforgó-termelőknek szánták a fejlesztők, mivel a termék megítélésük szerint megreformálja, teljesen új alapokra helyezi a napraforgó gyomirtását.

Az időtálló megoldást az imazamox hatóanyag, a széles körű hatékonysággal bíró gyomirtó szer hatóanyag biztosítja. A gyomokra célzottan 2–4 leveles állapotban kell kijuttatni, részleges talajon keresztüli aktivitással rendelkezik. A szóban forgó növényvédő szer kedvező gyomirtási karakterisztikával rendelkezik, a kultúrnövény fenológiájától szinte függetlenül. Így a „Clearfield napraforgót” és pillangósokat – száraz borsót, szóját és a lucernát – termesztők számára egyaránt megnyugtató megoldást ad. A hatóanyagot 1,0–1,2 literes dózisban ajánlott felhasználni hektáronként – mondta a szakember. Hozzátette: a Raptor Opti alkalmas a „Clearfield” és „Clearfield Plus” rendszerbe tartozó összes napraforgóhibrid gyomirtására. Akkor a legoptimálisabb a használata, amikor a gyomnövények aktív növekedési stádiumban vannak, és nem képesek a regenerálódásra. A hatékonyság növelhető okszerűen megválasztott adalékanyaggal, a Spurral és a kémhatás csökkentésével – foglalta össze a tudnivalókat a Raptor Optiról a kereskedelmi igazgató.