Diriczi Zsombor és Steve Groff

Az igazi "szántóember" giliszta névre hallgat

A talajlakó élőlények számos olyan feladatot látnak el, amelyek segítik a talajegészség fenntartását, legyen szó fizikai (talajszerkezet), kémiai (tápanyag-ellátottság) vagy biológiai (diverzitás) aspektusról. A giliszták folyamatos "keverő" munkájának köszönhetően a talajfelszínen lévő maradványok bekerülnek a mélyebb rétegekbe, járataik pedig javítják a talaj levegő- és vízgazdálkodását. Ugyanígy fontosak a mikorrhiza gomba névre hallgató szervezetek: az általuk termelt speciális fehérjék (glomalin) egyfajta ragasztóanyagként szolgálnak, továbbá a mikorrhizák a növényekkel kialakított szimbionta kapcsolatnak köszönhetően a gyökerek "kiterjesztéseivé" válnak. Nagyon fontos, hogy mind a gilisztajáratokat, mind a mikorrhizák bonyolult hálózatát érintetlenül hagyjuk a talajművelés során - ezért javasoljuk olyan művelési mód választását, amely nem forgatja fel a talajprofil középső részének életét.

A talajművelés az egyszerűség elve mentén kell, hogy megvalósuljon!

A sokat emlegetett példa, hogy a minimum művelésre való váltás felgyorsításához adjuk el az ekénket és váltsuk ki a vasakat gyökerekkel, nos, jól hangzik, azonban sok esetben nem ilyen egyszerű a képlet. A talajkímélő művelésre meg kell érni - mind nekünk, a szemléletünknek, mind pedig a talajainknak. A szántásnak rövid távon vannak pozitív hozadékai, e művelettel azonban számos olyan hosszútávú előnytől esünk el, amelyek a munkánkat megkönnyítik, nem is beszélve a többletköltségekről (gép, üzemanyag, munkabér). A csökkentett művelés 3 egyszerű, de tanulandó pillérre épül: minimális talajbolygatás, takarónövények alkalmazása és jól kigondolt vetésforgó. Nem szükséges azonnal mindegyikbe teljes elánnal beleugrani - ha például először a területünkön működő takarónövényeket találjuk meg, már azzal nagyot lépünk előre. Haladjunk fokozatosan, és törekedjünk arra, hogy minden évben fejlesszük a rendszerünket, és természetesen önmagunkat.

A takarónövényezés egy utazás, nem pedig úti cél!

A takarónövények a fentebb vázolt rendszer kardinális részei. Használatukkal a minimum művelésre való átállás ideje 5-7 évről 2-4 évre rövidíthető. Természetesen pluszköltségként (kiadásként) jelentkeznek, azonban segítségükkel csökkenthető a gyomnyomás, amelynek köszönhetően már az első 1-2 év után kontrollálhatóak a vegyszeres gyomirtás költségei. A pillangósok szerves nitrogénnel járulnak hozzá a talaj tápanyag-ellátottságához, a "tápanyag-bányászatban" jeleskedő növények pedig a felszín közelébe hozzák, valamint feltárják a talajban lévő tápanyagokat, így a tápanyag-utánpótláson is spórolhatunk. A javuló talajállapotnak - jobb vízgazdálkodás, fokozódó talajélet - köszönhetően főnövényeink is ellenállóbbak lesznek, és természetesen a zsebünkben maradnak csökkentett műveléssel megtakarított kiadásokról is. Összességében tehát a takarónövényektől nem várhatunk azonnal megtérülést, azonban befektetésként kezelve őket már 3-5 után jelentős profitnövekedést érhetünk el. 

A takarónövényeket ugyanúgy kell kezelni, mint a haszonnövényeket!

A takarónövény technológia alapszabálya e mondat. Ha sikeresek szeretnénk lenni, és a lehető legjobb eredményeket kívánjuk elérni, akkor a takarónövényekkel is bánjunk úgy, mint a búzafajtákkal vagy a kukoricahibridekkel. Ismerjük meg az egyes fajtákat, válasszunk a célnak és a termőhelynek megfelelő termékeket - ha valamelyik fajta ára borsosabb, akkor járjunk utána, hogy attól mit várhatunk a pluszköltségért cserébe (például jobb fonálféreg-rezisztencia, nagyobb zöldtömeg stb.). Tervezzük el előre, hogy hol és mikor fogunk takarónövényt vetni, és ne a betakarítás után kezdjünk el a vetőmagvásárláson gondolkodni. Inkább legyenek ott a zsákok egy hónappal hamarabb, hogy amint vetni lehet a táblákba, meg tudjunk indulni a gépekkel. A vetésforgóba való beillesztésnél legyünk körültekintőek: milyen közös kártevője vagy betegsége lehet az előző főnövénynek, a takarónövénynek és a következő főnövénynek? Hogyan érintheti a takarónövény fejlődését az előző kultúra gyomirtó szereinek hatása? És végül: legyünk nyitottak a fajtákkal, keverékkel kapcsolatos eszmecserékre, tudjuk meg, másoknak mi működött vagy mikkel voltak jó tapasztalataik, és évről évre tökéletesítsük a saját technológiánkat új takarónövény fajok, fajták és keverékek kipróbálásával.

További információ: https://www.takaronovenyek.hu/

Ilyen volt az első Talajegészség Konferencia

A Talajegészség Konferencia az első ilyen témájú összejövetel volt hazánkban. A 2017. november 16-i rendezvényen összesen 18 szakértő – gazdálkodó, kutató, szaktanácsadó és oktató – számolt be a talajra alapozott gazdálkodással kapcsolatos legújabb eredményeiről, tapasztalatairól. Az alábbi videóban megismerhetik főbb gondolataikat. Nem szeretne lemaradni a 2018-as konferenciáról? Figyelje a konferencia oldalát: https://www.talajegeszseg.hu