Így kapott a 90-es évek második felében minisztériumi döntést követően a tűzelhalás betegséget okozó Erwinia amylovora karantén baktérium ellen a sztreptomicin szulfát hatóanyagú készítmény eseti engedélyt az ország egész területén, és használhatták a termelők közel 10 évig. Az elmúlt években több termesztett kultúrában engedéllyel nem rendelkező rovarölő szerekre adtunk ki szükséghelyzeti engedélyt növény-egészségügyi intézkedések végrehajtása céljából. Pl. a dióban a Rhagoletis completa, szőlőültetvényekben a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséget terjesztő Scaphoideus titanus szőlőkabóca elleni megelőző védekezésekhez.
Az engedélyokirattól eltérő felhasználás tehát nem új keletű dolog, aki régebb óta dolgozik a növényvédelmi szakmában „eseti felhasználási engedély” néven találkozott vele régebben. A 2009-ben megjelent és 2011-től hatályos egységes európai növényvédő szer engedélyezési rendelet (110762009 EK) óta „szükséghelyzeti engedély” néven használjuk ezt a lehetőséget, az „eseti engedély” pedig visszaszorult a nem növényvédő szernek minősülő anyagok körére.
A nemzeti növényvédő szer engedélyező hatóságok számára tehát a szükséghelyzeti engedélyek kiadását a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet 53. cikke teszi lehetővé. A cikk értelmében a tagállamok különleges növényvédelmi körülmények közt korlátozott és ellenőrzött felhasználással az Európai Unióban jóváhagyott és nem jóváhagyott hatóanyagú készítményekre adhatnak ki szükséghelyzeti engedélyt legfeljebb 120 napra. Az engedélyek egységes elbírálása céljából az Európai Bizottság a tagországok számára egységes szakmai munkaanyagot dolgozott ki. A kérelmezők és hatóságok ez irányú kérelmeiket és a hatóság döntéseit a nyilvánosság részére a PPPAMS internetes felületen teszik közzé (készítmények engedélyezésével kapcsolatos adminisztrációs rendszer). Ez a rendszer már elindult, de még széles körben nem ismerik, ezért egyelőre elfogadható a korábbi, „hagyományos” papír vagy elektronikus levél alapú kérelem. A kiadott engedélyek pedig elérhetőek a Nébih honlapján (https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso) Ebben a rendszerben még a régi szóhasználat szerint „eseti engedély” gyanánt találjuk meg a hatósági döntések zömét, „szükséghelyzeti engedély” név alatt pedig csak a hazánkban engedéllyel egyáltalán nem rendelkező készítményekre vonatkozó határozatokat.
A szükséghelyzeti engedélykérelmeket a jogszabályi előírások alapján benyújthatja az érintett földhasználó, illetve több földhasználót érintő esetekben a különböző termelői képviseletek, szakmai szervezetek, de akár az adott növényvédő szer engedélytulajdonosa is. A szükséghelyzeti engedélyek érvényességi idejét meghosszabbítani nem lehet, ha a vészhelyzet továbbra is fennáll, a hatóság új engedélyt ad ki.
A szükséghelyzeti engedélyezési eljárás folyamata a következő:
I. KÉRELMEZÉS
A kérelmet a megyei kormányhivatal járási hivatalának Növény- és Talajvédelmi Osztályára kell benyújtani, ezzel lehetőséget adva a növényvédelmi felügyelőknek szükség esetén helyszíni szemle végzésére vagy kiegészítő adatok kérésére. A nyomtatvány a Nébih honlapján elérhető. Az adatlap kitöltése során figyelemmel kell lenni a növényvédelmi szükséghelyzet megfelelő, objektív indoklására, valamint – adott esetben – a kérelmezett növényvédő szer nyomonkövetési rendszerének bemutatására, erre szükség esetén az elbírálás során külön felhívja a figyelmet a hatóság. A kérelmet a járási hivatal továbbítja a Nébih részére.
II. AZ ELBÍRÁLÁS
A kérelem elbírálása a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság feladata, vagyis ott történik, ahol eredetileg is a növényvédő szereket engedélyezik, ahhoz hasonló módon, de kevésbé mélyrehatóan, tekintettel arra, hogy ez nem egy általános felhasználási engedély, illetve rövid a rendelkezésre álló idő. A döntés (engedély vagy elutasítás) határozat formában lesz kiadva, amelyben meghatározásra kerülnek szükség esetén a kiegészítő kockázatcsökkentő intézkedések, vagyis a felhasználók részére szóló előírások. Itt történik rendelkezés a betakarított termés esetleges laboratóriumi vizsgálatáról is. Ilyen előírás esetén a termés nem használható fel és nem hozható forgalomba addig, amíg a megfelelő laboratóriumi eredmény birtokában az eljáró növényvédelmi hatóság erre engedélyt nem ad. Nagy területű, sok termelőt érintő felhasználás esetén külön adminisztrációs előírások is lehetnek a vetésterület előzetes (tervezett) és utólagos (megvalósult) bejelentéséről.
III. AZ ENGEDÉLY BIRTOKÁBAN VÉGZETT KEZELÉS ELLENŐRZÉSE
A járási hivatal növényvédelmi felügyelője ellenőrizheti a szükséghelyzeti engedély alapján végzett védekezési munkát. Mivel általában az ilyen kezelés nem általánosan elterjedt technológiát, nagyobb kockázatot jelent, ezért nagyobb valószínűséggel történhet ellenőrzés is. A tapasztalat alapján azonban a kezelést végzők részéről az odafigyelés is nagyobb, így általában nem szokott kifogás felmerülni.
IV. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT
Amennyiben a növényvédő szer maradék mennyiségi megállapítása szükséges, az előző pontban írtak szerint laborvizsgálatot kell végezni. Ebben az esetben az eljáró növényvédelmi felügyelő a betakarított termésre forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendel el, megveszi a hatósági mintát. Az akkreditált vizsgálati eredmény megfelelősége esetén feloldásra kerül a korlátozás és a termés szabadon felhasználható a továbbiakban.
V. DÍJTÉTEL
Az eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles. A díj mértéke 15 ezer Ft abban az esetben, ha termelő kéri saját felhasználásra és olyan készítményre, ami egyébként Magyarországon már engedélyezve van és ettől az engedélytől eltérő felhasználás a cél, valamint az érintett terület 50 ha-nál nem nagyobb. Minden más esetben 150 ezer Ft a díjtétel.
Ez a folyamat a „klasszikus” eljárás, az élet azonban sokszor olyan helyzeteket teremt, amikor ehhez nem lehet ragaszkodni. A nagy területet és sok termelőt érintő esetekben a kérelmek gyakran közvetlenül a Nébih-hez érkeznek be, felgyorsítva ezzel az ügyintézést. A laboratóriumi vizsgálat és az ezzel járó korlátozás is esetleges, amennyiben rendelkezésre állnak növényvédő szer maradék vizsgálati adatok az adott növényvédő szer és kultúra vonatkozásában, akkor indokolatlan lenne ilyen vizsgálatot kérni.
Az Európai Bizottság az elmúlt évben elkezdte ellenőrizni a tagállamok szükséghelyzeti engedélyezési gyakorlatát, különös tekintettel a növényvédelmi szükséghelyzet indokoltságának bemutatására. Magyarországon eddig sem adtunk ki szükséghelyzeti engedélyt megalapozatlanul, ezentúl azonban erre még nagyobb hangsúlyt fektetünk és objektív, felvételezésen nyugvó, alapos szakmai indoklást követelünk meg.
A szükséghelyzeti engedélyek kiadásánál kiemelten foglalkozunk az országos növényvédelmi problémák kezelésére benyújtott kérelmekkel. Magyarországon a klórfacinon hatóanyagú Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti felhasználását a mezei pocok gradációk megelőzése céljából a megyei, térségi előrejelzések ismeretében támogatjuk. A tavaszi belvizes időszakot követően a légi engedéllyel nem rendelkező készítmények engedélyezése iránti szükséghelyzeti kérelemmel fordulnak rendszeresen hatóságunkhoz a felhasználók a kalászos területek tavaszi gyomirtásának időben történő lebonyolításához. Kiskultúrás szükséghelyzeti kérelmek visszatérő engedélyezési problémát jelentenek, pl. egyes gyógynövények, facélia, olajtök, mák, spenót, zöldbab védelmére, erdészeti területek, közterületek, vasúti pályatestek gyomirtására, valamint zöldítő programokban.
Az Európai Bizottság 2013. decemberétől korlátozta a tiametoxám, a klotianidin és az imidakloprid nevű neonikotinoid típusú rovarölő szer hatóanyagok használatát a méhvonzónak tekintett kultúrákban.
2014-ben és 2015-ben a repce, a kukorica és a napraforgó vetése e neonikotinoid típusú csávázószerek használata nélkül történt. Nem áll rendelkezésünkre olyan információ, ami bizonyítaná, hogy ennek hatására a méhegészségügyi helyzet javult volna.
Ugyanakkor a tiltás jelentősen megnehezítette a talajlakó és a fiatalkori kártevők (pl. drótférgek, pajorok, földi bolha-, barkófajok stb.) elleni védekezést. A termelők más alternatíva hiányában egyéb hatásmechanizmusú készítmények (piretroid és szerves foszforsav-észter hatóanyagú rovarölő szerek) felhasználásával igyekeztek a jelentős kártételt okozó talajlakó kártevők elleni védekezést megoldani. 2014-től a klórpirifosz, mint a leggyakrabban felhasznált szerves foszforsav-észter forgalmazott mennyisége a háromszorosára nőtt, ami nehezen magyarázható mással, mint a neonikotinoidok korlátozásával. A talajfertőtlenítésben részesített területek nagysága is drasztikusan nőtt, ami nagyságrendekkel nagyobb növényvédő szer terhelést jelent a környezetre.
Emiatt Magyarországon is – több más EU tagállamhoz hasonlóan – napirendre került a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának kérdése. 2016-ban először csak napraforgó és kukorica vetőmagtermesztésben, majd intenzív repcében, összesen 30.000 ha területen került sor e csávázott kultúrák vetésére. 2017-ben a minisztérium úgy döntött, hogy nagyobb területen is hozzájárul a szükséghelyzeti engedélyek kiadásához. Emiatt a 2017-ben vetett repce, illetve a 2018-ban vetésre kerülő napraforgó és kukorica már jelentős részben az említett hatóanyagokkal lett csávázva. E szükséghelyzeti felhasználásokhoz kapcsolódóan mintavételezéseket is végez a hatóság annak ellenőrzésére, hogy a hatóanyagok milyen mennyiségben jelennek meg a növényekben, a talajban.
Jordán LászlóA cikk szerzője: Jordán László
