Ezenfelül a Bizottságtól a közelmúltban kapott állásfoglalás fényében korrigálták az évelő nitrogénmegkötő növénykultúrák esetében korábban közreadott tájékoztatást.

Az állásfoglalás értelmében a zöldítésben elszámolni kívánt évelő nitrogénmegkötő növénykultúrákban január 1-jétől december 31-ig (kivéve a telepítés és a feltörés évét) tilos a növényvédőszer-használat abban az évben, amikor a területet ökológiai jelentőségű területként elszámolják.

Abban az esetben, ha az évelő nitrogénmegkötő kultúrát már a telepítés évében be kívánják jelenteni ökológiai jelentőségű területként, tilos csávázott vetőmagot használni és a telepítés időpontjától december 31-ig tilos növényvédő szert kijuttatni, viszont a vetés előtti növényvédő szeres gyomirtás még megengedett. A telepített növénykultúra feltörésének, megszűntetésének évében addig érvényes a növényvédőszer-használati tilalom, míg a növényállomány feltörése, beszántása meg nem történik.

Figyelni kell arra, hogy amennyiben a bejelentés évében, de még a telepítést megelőzően vagy a telepítés megszűntetését követően történik növényvédőszer-használat, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodónak a növényvédőszer-használati tilalom betartását a rendeletben előírt betétlapokon túl (GN01, GN06, GN07, GN19) az adott évi, vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló G10 betétlapjával kell igazolnia.

További fontos információ, hogy az őszi vetésű egynyári nitrogénmegkötők (pl. őszi borsó) esetében az ökológiai jelentőségű területként való elismeréshez ugyanazokat a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mint a tavaszi vetésű egynyári nitrogénmegkötő kultúrák esetében. Vagyis a vetéstől a betakarításig tilos a növényvédőszer-használat és a csávázott vetőmag vetése. Ez alól egyedüli kivételt képez a 2017 őszén elvetett egynyári nitrogénmegkötő növénykultúra, mivel a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől hatályosak az uniós jogban. Így a gazdálkodó 2018-ban abban az esetben is elszámolhatja ökológiai jelentőségű területként őszi borsóját, ha 2017-ben csávázott vetőmagot használt. Persze az ökológiai jelentőségű területként való elismeréshez arra is figyelni kell, hogy a bejelenteni kívánt növénykultúra a rendeletben meghatározott termesztési időszakban, tárgyévben a területen legyen.

2017-ben az ökológiai jelentőségű másodvetésben a vethető fajok listája bővült a következőkkel: sziki kender (Crotalaria juncea L.), négermag (Guizotia abyssinica), abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata), fekete zab (Avena strigosa), pannonbükköny (Vicia pannonica), len (Linum usitatissimum), takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).

Éltek-e a termelők az új növények adta lehetőséggel?

2017-ben az egységes kérelemben bejelentett ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozás nélküli összterülete 182 389,87 hektár volt, melyből 3 653,3127 hektárt tesznek ki azok a keverékek, melyeknek legalább egy összetevője a 2017-ben bevezetett új fajok valamelyike.

A fajok szerinti lebontásban az adatok a következőképpen alakulnak (lehetnek átfedések a keverékek között, emiatt a fajok szerinti lebontás összeadott területe magasabb, 3 824,533 hektár):

Az ökológiai másodvetés keverékeiben a 2017-ben bevezetett új fajok közül a fekete zab és pannonbükköny voltak a legnépszerűbbek. A keverékek rendkívül széles spektruma figyelhető meg.