A fialás és a növekvő tejtermelés időszakában az állat energiaszükséglete nő, aminek biztosításában a májnak kulcsszerepe van (hormonális anyagcsere, zsírok és fehérjék felépítése és lebontása, energiaháztartás, vitaminok tárolása, vérraktár, zsírok emésztése, méregtelenítés). Ez a fokozottabb energiaigény azt eredményezi, hogy nő a test zsír- és fehérjemobilizációja, ami anyagcserezavarokhoz vezethet. A májat sokszor érheti stressz például a zsírmáj szindróma és a gyenge tápanyag-hasznosítás miatt. Mindennek gyakran alacsony tejtermelés, fejletlen újszülött malacok, alacsonyabb születéskori tömeg vagy lábszétcsúszás formájában jelentkeznek a következményei.
Lényeges, hogy a máj a lehető legegészségesebb legyen, azaz ne kapjon pluszterhelést különböző toxinoktól, pl. mikotoxinok, endotoxinok, antibiotikumok, cirkovírus- (PCV2) fertőzés, nagy zsír- és fehérjetartalmú takarmány stb.
A BIOMIN Mikotoxin Kutatás friss eredményei azt mutatják, hogy a tesztelt minták 80%-ában legalább egy mikotoxin jelen van. A mikotoxikózis oka a mikotoxinnal szennyezett takarmány felvétele. Az egyes mikotoxinok különféle szöveteket és szerveket érintenek: máj, vesék, agy, illetve az emésztőrendszer, légzőszerv és ivarszervek nyálkahártyája.
A mikotoxikózis lefolyása lehet akut, szubakut vagy krónikus. Az olyan tényezőtől is függ, mint az egyéb toxikus anyagok jelenléte vagy a farmmenedzsment.
A mikotoxikózis akut kitörése a modern állattartásban nem gyakori. Az állatok ki vannak téve egyéb befolyásoló tényezőknek is, ezért a mikotoxinok hatásának megjelenése gyakran szubklinikai, így a hatások az immunrendszert (vakcinázás utáni titer, falósejtek aktivitása, immunoglobulinok, limfociták), az antioxidáns rendszert (húgysav, antioxidáns enzimek, vitaminok) és a vérképet (májenzimek, fehérjék, albumin/globulin arány) érintik.
A májra ható fontosabb mikotoxinok (aflatoxinok, ochratoxin A és fumonizinek), illetve a kevésbé ismertek (sporidezmin, rubratoxinok és fomopsinek) a sertéseknél súlyos májkárosodást okozhatnak.
Közülük az aflatoxinok a legveszélyesebbek, az aflatoxinmérgezés jelentős biokémiai elváltozást okoz a májban, amit vérzés vagy sejtszöveti elhalás követ.
Az aflatoxin-átvitelt számos esetben a sertések májában vagy az izomszövetében levő maradványok okozták. Az ochratoxin rendszerint a vesékben, a májban és az izomszövetekben halmozódik fel, de a vérszérumban is, azaz az emberi táplálékláncban is komoly kockázatot jelent. A fumonizin átvitele a koca tejével vagy húsával csak akkor lehetséges, ha a fertőzés elhúzódó, így a méreg felhalmozódhat a májban és a vesékben.
Sok esetben az elhízott kocák még a kevés toxinnal is nehezen birkóznak meg. A zsíros májú kocák szervezete kevésbé képes méregteleníteni és a mérgeket a testen belül szállítani. Ezért kulcsfontosságú, hogy a kocákat megfelelő kondícióban tartsuk, és elkerüljük a máj- és toxinproblémák összeadódását.
Néhány tápanyag és kiegészítő képes segíteni a májat (B-vitamin, kolin-klorid, L-karnitin növényi kivonatok). A helyzettől függően ezek a laktációs, az átállási vagy akár a vemhesség alatti takarmányhoz is adagolhatók. Azonban ezek a védekezési stratégiák csak a megfelelő mikotoxin-kockázatkezeléssel együtt biztosítanak hatékony védelmet a fő mezőgazdasági mikotoxinokkal szemben.
A Mycofix® Plus 5.E a mikotoxinok megkötésével (aflatoxinok, ochratoxin és ergot alkaloidok), a trichotecének (DON, T2, HT2, DAS), a zearalenon és a fumonizinek enzimatikus elbontásával, valamint a toxinok hatásainak kivédésével (immunrendszer támogatása, gyulladáscsökkentés és máj- és bélvédelem) tökéletes megoldást jelent a kocák mikotoxin-kockázat kezelésében!
