A 2017-es növekedési adatokat látva az eurózóna egyértelműen visszakerült a térképre. Az Európai Unió GDP-je 2,6%-kal, az eurózónáé 2,7%-kal nőtt, miközben a kelet-közép-európai régió is megőrizte húzóerejét. A magyar gazdaság 4,4%-kal bővült 2017 negyedik negyedévében, amivel együtt 2017-ben 4% volt a GDP növekedési üteme (év/év). A növekedés motorja továbbra is a dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás, ami mellett megjelent az élénkülő beruházási dinamika is. A hazai gazdaság 2018-as teljesítményére a kapacitáshiány jelenti a legszámottevőbb kockázatot.

Jó évet zárt tavaly az eurózóna gazdasága; a korábban végrehajtott reformok, a költségvetési szigorítás és a kirobbanó formában lévő munkaerőpiac hatása nyomot hagyott a növekedési adatokon. Az EU GDP-je 2,6%-kal, az eurózóna GDP-je 2,5%-kal bővült tavaly; utóbbi érdemben felülteljesítette az elemzői várakozásokat, amelyek az év elején még alig 1% feletti növekedést vetítettek előre. A soha nem látott szintre emelkedő foglalkoztatottság következtében történelmi, illetve évtizedes csúcsukra emelkedtek a fogyasztói és üzleti bizalmat mérő indikátorok és felpörgött a belső kereslet, amivel az eurózóna gazdasága is maga mögött hagyta a válságból való kilábalás korszakát és elkezdődött a fellendülés szakasza, ami a gazdaság egyre több területét öleli fel.

A negyedik negyedévben az Európai Unió legnagyobb gazdaságai közül Németország okozott némi meglepetést miután negyedéves bázison a konszenzustól kevéssel elmaradva 0,6%-kal bővült, de 2017 egészét nézve 2,5%-os (igazított, év/év) volt a növekedés, ami hatéves csúcsnak számít. A negyedik negyedéves adatok alapján Olaszország (+1,6%), az Egyesült Királyság (+1,5%) és Dánia (+1,2%) kullog a sor végén az EU-tagországok között a növekedési rangsorban. A kelet-közép-európai régióból továbbra is toronymagasan emelkedik ki Románia (+7,0%), amit Csehország (+5,2%) és Magyarország követ (+4,8%) a legjobban teljesítők között. A beérkező adatok megerősítik azt a nézetünket, mely szerint a növekedés az érett, széles bázisú szakaszában van a régió egészében, beleértve Magyarországot is.

A magyar gazdaság teljesítménye a várakozásokat felülmúlva 4,4%-kal nőtt 2017 utolsó negyedévében (év/év); a szezonálisan igazított és naptárhatástól tisztított adat 4,9%-os bővülést mutat. A legnagyobb meglepetést az építőipar kiugróan jó decemberi teljesítménye okozta (+35% év/év), amivel együtt az ágazat termelése 2017-ben összesen 29,6%-kal bővült. Az építőiparban foglalkoztatottak száma az év második felében már meghaladta a 300 ezret, amire legutóbb 2008-ban volt példa. A betöltetlen álláshelyek száma pedig 3000 volt 2017 utolsó negyedévében, ami előbb-utóbb a termelés gátjává válhat. A magánszektor hozzáadott értéke a mezőgazdaság figyelembe vétele nélkül 6,7%-kal nőtt a negyedik negyedévben éves bázison, amihez hasonló dinamikára 2003 vége óta nem volt példa.

A tavalyi év egészét nézve 4%-kal bővült a hazai gazdaság (év/év), ami kevéssel meghaladja az előrejelzéseket. A bővülés motorja továbbra is a magánszektor fogyasztása, ami mellett 2017-ben már a magánszektor beruházásai is szemmel látható növekedést mutattak. Az év második felében elkezdődtek az új EU-s költségvetési ciklus projektjeihez kapcsolódó szerződéskötések is, ami szintén éreztette jótékony hatását a beruházási dinamika tekintetében, aminek éves átlagos értéke 17% volt. Eközben a lakosság végső fogyasztása 4,7%-kal növekedett. A legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számító EU élénkülő konjunktúrája azonban nem vezetett sem az ipari termelés, sem az exportvolumen látványos megugrásához. A kiadási oldalon a természetbeni juttatások és az állami fogyasztás egyaránt meghaladta a várakozásainkat, de a termelési oldalon az állami szektor GDP-je elmaradt attól, ami azt sugallja, hogy a közszféra növelte vásárlásait a magánszektorból, ami megmagyarázhatja a piaci szolgáltatások erőteljes növekedését.

2018-ban újra 4% körüli növekedési ütemmel számolhatunk. A beruházások bővülése valamelyest csökkenhet, de az ezzel együtt apadó importigény növeli a nettóexport-növekedési hozzájárulását. Az eddig is dinamikusan bővülő lakossági fogyasztást tovább fűtheti a tartósan 10% feletti bérdinamika. A már most is komoly kapacitáshiánnyal küzdő építőipar rendelésállománya decemberben ugrásszerűen emelkedett (elsősorban az államhoz köthető megrendeléseknek köszönhetően), így elképzelhető, hogy lesznek projektek, amiket el kell halasztani. Emellett számottevő kockázatot jelenthet a belső kereslet élénkülésével egy időben romló külső egyensúlyi pozíció.

A cikk szerzője: Váradi Beáta