2017. szeptember 30-án megszűnt az EU cukorpiaci szabályozása. A cukorkvóta eltörlését követően szabaddá vált a piac a cukorrépa-termesztők és cukorgyárak számára. Több kérdés is felvetődik ezt követően a hazai cukorrépa-termelést illetően. Várható-e változás a cukorrépa termőterületében, vagy létesül-e hazánkban újabb cukorgyár? Mielőtt azonban a hazai cukorvertikum képviselői választ adnak kérdéseinkre, Dr. Popp József agrárközgazdász világít rá a cukorrépa világ- és európai piaci helyzetére, a hazai termelés perspektíváira, továbbá a népegészségügyi törekvések várható következményeire.

A világon több mint 100 ország foglalkozik cukortermeléssel. Általában elmondható, hogy a megtermelt cukor egyharmada kerül nemzetközi kereskedelembe. A cukor kis mennyisége kerül a világpiacra a szabad kereskedelemben, mert a nemzetközi kereskedelemben jellemző a különböző vámkedvezmények és magas vámok alkalmazása. Így a termelés vagy a cukorpiaci szabályozás változása nagy hatást gyakorol a globális piacra, ezért a cukorár komoly  áringadozásnak van kitéve. A cukor árvolatilását a kínálat ingadozása nagymértékben befolyásolja, mert a cukorgyártás összköltségén belül magas a fix költség aránya. A feldolgozói kapacitás bővítése nagyon drága és időigényes folyamat. Rövid távon árrugalmatlan a cukortermelés, mert a magas fix költségek miatt a feldolgozók a kapacitások maximális kihasználására törekednek. A cukorárakra a fogyasztás alakulása gyakorol nagy hatást.

Brazíliában a cukornád mintegy fele az etanoltermelést szolgálja. A mindenkori cukor- és etanolár dönti el, hogy adott évben a cukornádtermelés hány százaléka szolgálja az etanol- és cukorgyártást. Néhány százalékos elmozdulás (50-50% körül) mindig tapasztalható. A cukor világpiaci ára reálértékben folyamatosan csökken. A cukor világpiaci ára drasztikusan csökkent 2017-ben és a tonnánkénti ár 300 € alá zuhant, az uniós ár pedig a 404 €/tonna referenciaár alá.

A globális cukortermelés és -fogyasztás évi 170 millió tonna, a zárókészlet pedig évi 70 millió tonna körül alakul. Globális szinten az egy főre jutó évi cukorfogyasztás 22 kg-ot tesz ki. Dél-Amerikában ez az érték 42 kg, az EU-ban 38 kg, az USA-ban
33 kg, ezzel szemben Ázsiában 18 kg, Afrikában pedig csupán 15 kg.

A cukorrépa-feldolgozók finomított cukrot, a cukornád-feldolgozók pedig nyers és finomított cukrot gyártanak. A globális cukorkereskedelemben a nyers cukor aránya 60% körül alakul. A világon 4,5 millió hektáron (ebből EU-ban 1,5 millió hektár) évi 160–170 millió tonna cukorrépát termesztenek (ebből az EU évi 100–130 millió tonnát) hektáronkénti 60 tonna átlaghozammal. Ebből 11–12 millió tonna szolgálja az etanolgyártást. Ezzel szemben világszerte 27 milliárd hektáron 1,9 milliárd tonna cukornádat állítanak elő, a hektáronkénti átlagtermés pedig 68 tonna. Évi 350–360 millió tonna cukornádat használnak fel az etanolgyártók.

A cukorrépából előállított cukor tehát a világtermelés 14%-át adja, 2026-ra ennek aránya 13%-ra csökken. A vizsgált időszakban (2017–2026) a cukortermelés 24%-kal nő és az etanol célú cukornád-felhasználás valamelyest (alig 1%-kal) csökken. Az etanol ára a kőolaj árához igazodik, ezért alacsony kőolajár időszakában az alacsony etanolár a cukornád cukoripari feldolgozását ösztönzi és fordítva. A vizsgált időszakban az édesítőszerek iránt mutatkozó kereslet 20%-kal nő, elsősorban a fejlődő országokban, ahol egyre többet költenek élelmiszerre és üdítőitalra. A fejlett országokban azonban csökken a cukorfogyasztás. A globális termelésnek továbbra is egyharmada kerül a nemzetközi kereskedelembe. Az export közel felét Brazília adja, ahol a cukornád felhasználása megoszlik a cukor- és etanolipar között. Brazíliában a cukortermelés 70%-a kerül a világpiacra, de Ausztrália, az EU és Thaiföld is növeli exportját a vizsgált időszakban, míg a vezető importőrök továbbra is az afrikai és ázsiai országok maradnak.

Az EU-ban a cukorrépa-termelés évi 102–131 millió tonna, a cukortermelés évi 15 és 19,5 millió tonna, az évi cukorfogyasztás pedig 18,5–19,5 millió tonna között alakult 2013–2017 között. A cukorimport évi 2,9–3,9 millió tonna között ingadozott, de csökkenő trendet mutatott. Az export stabil volt a vizsgált időszakban, évi 1,5 millió tonna körül alakult. Élelmezési célt szolgált évi 16–17 millió tonna, ipari felhasználásra 2,0–2,6 millió tonna, etanoltermelésre pedig 1,5 millió tonna cukor ment. A zárókészlet fokozatosan csökkent évi 3,2 millió tonnáról 0,9 millió tonnára. Az EU cukortermelése 2016-ban 16,7 millió tonna volt a terület 6%-os növekedése mellett. Az előzetes adatok szerint 2017/2018-ban a terület 16%-kal bővült az előző évhez képest és 76,5 t/ha átlaghozam (7%-kal magasabb az előző öt év átlagához képest) mellett a cukorrépa-termelés elérte a 131 millió tonnát, ebből a várható cukortermelés 20,1 millió tonna. Ez azt is jelenti, az önellátottsági szint cukorból a korábbi 90%-ról 110%-ra nő, vagyis nettő exportőri pozícióba kerül az EU.

Az EU-ban a termelőknek alkalmazkodni kell az új piaci és árviszonyokhoz. A versenyképes termelők növelik, a kevésbé versenyképes termelők pedig csökkentik területüket, így csökken a fajlagos termelési költség és javul az export-versenyképesség. Az EU 2030-ig szóló előrejelzése alapján az EU-ban a cukorárak tovább csökkennek, a cukortermelés évi 19–20 millió tonna között stabilizálódik. Ugyanakkor az EU-ban a cukorfogyasztás a mai 18,5 millió tonnáról 17,5 millió tonnára csökken 2030-ra, mert visszaesik a magas cukortartalmú ételek és italok fogyasztása. Ezeket a termékeket több tagországban megadóztatják (Finnország, Franciaország és Magyarország), Írország és az Egyesült Királyság 2018 áprilisában vezette be ezt az adót. A világon 26 országban vezették be eddig az ún. „cukoradót”. Az előrejelzések szerint 2030-ig a cukor világpiaci ára tonnánként 350–360 € között alakul, az uniós cukorár pedig 400 € körül ingadozik, vagyis a felár 40–50 € között változik az EU-ban. Más előrejelzések szerint a cukor világpiaci ára tonnánként akár 260 €-ra is csökkenhet 2030-ra. 2007–2016 között évi átlagban az EU cukorimportja 3 millió tonna volt, 2017–2030 között 1,3 millió tonnára esik vissza. Ezzel szemben a 2007–2016 közötti időszak átlagában évi 1,5 millió tonna volt a cukorexport, amely 2017–2030 között 2,8 millió tonnára nő. Az EU-ban a cukorfogyasztás visszaesése azt is jelenti, hogy a növekvő termelés exportcélokat szolgálhat, vagyis exportpiacot kell keresni. Brazília és Thaiföld jelentős mértékben növeli cukortermelését, a globális cukortermelés 2017–2026 között évi 170 millió tonnáról 2010 millió tonnára bővül, vagyis évi átlagban 4 millió tonnával. Ezenfelül az EU-ból évi 2,8 millió tonna cukor kerül a világkereskedelembe. A kvótaszabályozás eltörlésével az EU-ban a cukor tonnánként mintegy 40 € felárat realizálhat a világpiaci árhoz képest, ezért az import visszaesik 98 €/tonna vámtarifa alkalmazása mellett.

A fajlagos cukor-egyenérték termelése Magyarországon 2010–2016 között mintegy 20%-kal volt alacsonyabb az EU átlagánál, az EU-ban ez az érték hektáronkénti 10,1–12,4 tonna között alakult, Magyarországon 6,4–8,9 tonna között ingadozott. A kvótaszabályozás 2017. október 1-jén megszűnt, ezzel együtt a minimum ár – 26,29 €/t – is, melyet 0,79 €/t termelési illeték terhelte. A kvótaszabályozás időszakában a tényleges nettó ár 25,5 €/tonna volt. A nem kvótarépa ára tagállamonként változott (ebből ún. ipari cukor készült), ami hazánkban 17 €/tonna volt. A minimum árhoz tartozó kiegészítésekkel – répaszelet-megváltás, ütemezési térítés: korai és kései szállításnál, tisztítási költségtérítés, stabilizációs prémium, cukorár függvényében kiegészítő prémium – együtt a kvótarépa ára (16%-os) mintegy 30 €/t körül alakult több év átlagában. 2017-ben a betakarított terület 15,5 ezer ha volt, a bruttó cukorrépa súlya pedig közel 1,1 millió tonna digestio: 16,74% volt. A nettó cukorrépa súlya csaknem 1 millió tonna volt 6,87% levonás és 16,74% digestio mellett, az átlagtermés hektáronként 64,17 tonnát ért el. A zöldcukorhozam 10,74 tonna/hektár, a hasznos cukor 9,43 tonna/hektár volt. Az összes fehér cukor termelése mintegy 146 ezer tonnát tett ki.

Megszűnt a cukorrépa minimum ára és az illeték fizetése is, a cukorrépa ára a cukorár értékesítési árához igazodik és valamennyi  szerződött területen termelt cukorrépa ára azonos. Megváltozott a kifizetés rendszere, amely három ütemben történik. Első időpontban: 22 €/tonna + szeletmegváltás (1,0 €/t) + ütemezési térítés (1,0 €/t) + tisztítási költségtérítés (1,49 €/t). Ekkor kerül levonásra a beszállítási költség 25%-a, ami a gyártól való távolság, vasúti vagy közúti szállítási mód függvénye. A második rész a termelés évét követő évben (2017. év esetén, 2018. év júniusában) kerül kifizetésre a 22 €/t „alapár” kiegészítése a várható cukorár 90%-ára. Harmadik lépésként a cukorrépa teljes kifizetésére a termelést követő év október végén kerülhet sor a cukorár függvényében. A mindenkori cukorév október 1-től a következő év szeptember 30-áig tart.
A nemzeti támogatás mellett a termelők döntő hányada gazdaságos termelést folytathat. A nemzeti támogatás (EU-forrásból) a korábbi 8,00 millió €-ról 2017–2019 közötti években 7,98 millió €-ra, 2020-ban pedig 7,54 € millió euróra csökken. A támogatás a termőterületek (ha) arányában kerül felosztásra, így a várható támogatás 140–160 ezer HUF/hektár/év. Támogatható terület maximum 19 ezer hektár lehet.

A népegészségügyi intézkedések hatása a cukorfogyasztásra

A chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót azért vezették be 2011-ben Magyarországon, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin. Az adó bizonyos mértékben el is érte a célját, a gyártók 40%-a változtatott a receptúrán, az érintett termékek forgalma 25%-kal, átlagára 29%-kal emelkedett. Hiába csökkent az energiaital-gyártók termékeinek koffein- és taurintartalma, illetve ennek köszönhetően az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó 40 forintra, ezen italok cukortartalma változatlan maradt. A legutóbbi országos táplálkozás- és tápláltsági állapot vizsgálat szerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem, hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint a chipsadó bevezetése előtt. A többletfogyasztás felét a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből és energiaitalokból veszi magához a lakosság, 15%-át pedig tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10%-át pedig cukrozott tejtermékekből, édességekből és kekszekből. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség közleményben hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód alapja a mértékletes és sokszínű táplálkozás, illetve a mozgás. Az ásványvíz, gyümölcslé és üdítőital ágazat cégei ezért folyamatos innovációval, az aktív életmódot népszerűsítő programok támogatásával, felelős reklámozással, a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával járulnak hozzá a népegészségügyi mutatók javításához. A hazai üdítőital ágazat számos intézkedést tett a termékek energiatartalmának csökkentése terén, ilyen például a receptmódosítás, a csökkentett kalóriatartalmú, illetve kalória­mentes és a magasabb gyümölcslé-tartalmú termékek gyártása.

Számos szakértő szerint az élelmiszerek megadóztatása nem megoldás. Az élelmiszerek megadóztatása egyetlen országban sem hozott érdemi eredményt az elhízás elleni küzdelemben. Továbbá a forgalomarányos külön adók éppen a szegényebb réteget érintik erőteljesebben és munkahelyeket veszélyeztetnek. A WHO viszont arra mutatott rá, hogy az italgyártók mindent megtesznek az új adók elkerülése érdekében, ugyanazt a jól finanszírozott ijesztő taktikát vetik be, mint a dohányipar. A világszervezet válaszlépéseket sürget, mivel az elhízással összefüggő egészségügyi kockázatok jelentősek. A kormányok új törekvése az egészségtelennek vélt élelmiszerek megadóztatása. Sokan a dohányiparhoz hasonlítják azt a helyzetet, amivel most az élelmiszeripar szembenéz. A kormányok ugyanis a dohányzás visszaszorítása érdekében korábban soha nem látott adóterhet vetettek ki, korlátozták a termékek reklámozását és szigorú szabályokat hoztak a csomagolásra. A Nestlé a közelmúltban jelentette be, hogy 2020-ig 18 ezer tonnával kevesebb cukrot használ fel Európában. A döntés eredményeként termékeik cukortartalma három év alatt átlagosan 5%-kal fog csökkenni. Kijelentették, hogy amíg Európában három gyermekből egy túlsúlyos, még többet kell tenniük azért, hogy kiegyensúlyozottabb összetételű termékeket forgalmazzanak és felhívják a figyelmet az aktív életmódra. A cég akár 40%-kal is tudja csökkenteni az általuk gyártott édességek cukortartalmát, miközben azok megszokott íze megmarad. A Nestlé azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió koordinálja a minden tagországra érvényes egységes irányelvet az élelmiszerek hozzáadott cukortartalmának csökkentésére.

Jelenleg a fehér cukor nemzetközi ára tonnánként 280 € körül ingadozik (londoni jegyzés), az EU-ban a cukorár tonnánként 400 €-ra csökkent. Az EU-ban a cukortermelés növelése exportcélokat szolgálhat, mert a nettó exportőri pozíció mellett a cukorfogyasztás folyamatosan csökken. Magyarországon a cukortermelés messze nem fedezi az önellátást, de az EU nettó exportőr, vagyis a hazai importszükséglet az EU piacán is beszerezhető. Ennek ellenére gyakran találkozunk olyan kijelentésekkel, hogy újabb cukorgyárakra és cukorrépa-termelés növelésére van szükség. A másik oldalon pedig 2011 óta népegészségügyi termékadó terheli a magas cukortartalmú élelmiszereket és üdítőitalokat. Kérdés, hogy 2020 után fennmaradnak-e támogatások a cukorrépa-termelők számára. Jelenleg hektáronként megközelítőleg 150 ezer Ft termeléshez kötött támogatást élveznek a termelők a magas vámvédelem (98 €/tonna, vagyis a világpiaci ár egyharmada) mellett. A vámvédelem várhatóan továbbra is fennmarad, de a támogatás sorsa kérdéses. Támogatás nélkül csak a legversenyképesebb termelők fognak cukorrépa-termeléssel foglalkozni, ezért támogatás hiányában csökkenni fog a termelés mennyisége.

A rendszerváltás környékén 12 cukorgyár működött hazánkban, most mindössze egy, az osztrák Agrana csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme. A vállalat cukorrépából az elmúlt évtizedben évente 110–140 ezer tonna cukrot gyártott – számolt be lapunk kérésére Borbély Ákos igazgatósági tag –, ezenfelül egyes években további 30–60 ezer tonna cukrot gyártott a cég nyers nádcukor finomításával. Az éves termőterület ebben az időszakban 11–17 ezer hektár között ingadozott, ami a hazai cukorrépa vetésterület 80–90%-át tette ki. A legyártott kristálycukor döntő többsége, 80–90%-a belföldi piacon került értékesítésre.  

A hazai cukorrépa-termesztésnek – véleménye szerint – vannak növekedési tartalékai, hiszen 2008 előtt 50–60 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. A cukorpiac konszolidációját követően számítanak a cukorrépa-termesztés növekedésére, de a 2008 előtti szint elérésére a feldolgozó kapacitások leépítése miatt nem látnak esélyt. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára viszonylag kisebb beruházásokat követően további 2-3 ezer hektár cukorrépa feldolgozására válhat alkalmassá.

Arra a kérdésre, miszerint mekkora problémát okoz a területek szétszórtsága, a magas szállítási költség, amikor is több száz km-t kell utaztatni a terményt az országon belül, Borbély Ákos kifejtette: A területek szétszórtsága a kaposvári gyár számára történelmi adottság. Természetesen a magas logisztikai költségek és a logisztikai feladatok összetettsége miatt ez jelentős kihívást jelent a cukorgyár számára. Ugyanakkor fontos tartalékot is jelent a gyár számára a több termelési körzet, hiszen több körzetben értelemszerűen könnyebben lehet új termelőket találni.

A kaposvári cukorgyár 7 500 tonnás napi feldolgozási kapacitása Közép-Európában átlagosnak mondható. A nyugat-európai gyárak mérete ennél jellemzően nagyobb, 10 000 tonna feletti.

Berki Gyula baranya megyei cukorrépa-termelő, a CTOSZ (Cukorrépa Termelők Országos Szövetsége) elnöke a hazai cukorrépa-termelés kihívásai közül legnagyobb kihívásként a jövedelmezőségi szint elérését hangsúlyozta: A cukorgyár 7000–7200 t/nap feldolgozó kapacitással 120–130 napos üzemi idővel képes feldolgozni az éves répatermést, ez kb. 13–14 ezer hektár, 1 millió tonna cukorrépa 16%-os cukortartalommal. Ezen mennyiség szükséges a termelés fedezeti pontjához átlagos költségszinten.

Napjainkra már csak a megfelelő szakmai színvonalon gazdálkodó, korszerű gépekkel rendelkező termelők maradnak meg, akik a legújabb fajtákat, a legmodernebb technológiát használják. Átlagos időjárás esetén az EU átlagos termelési színvonalát képesek vagyunk elérni.

Véleménye szerint a kaposvári cukorgyárban végrehajtott korszerűsítésekkel, a biogázüzemmel a magyarországi cukor-előállítás versenyképes lehet úgy, hogy az alapanyagtermelés termeléshez kötött támogatással biztosított 2019-ig. Reményét fejezte ki, hogy ez a támogatás 2020 után is fennmarad.

Cégük, a B Aranykorona Kft. 300 hektár körüli területen termel cukorrépát, amely terület termésének fele Kaposvárra, másik fele az eszéki cukorgyárba kerül feldolgozásra. Kiemelte, ha a normál költségszinten sikerül megtermelni a 60–65 t/ha termésmennyiséget (16% dig.), akkor a támogatás már eredményt jelent. Közölte, a területnövekedés a jelenlegi támogatási rendszer alapján 2020-ig nem várható. Következő – új – cukorgyár megépítésének jelen időszakban nincsen realitása Magyarországon.

A klímaváltozás a cukorrépa-termelőket is egyre nagyobb kihívás elé állítja. Milyen célokat tűz ki és milyen megoldásokat kínál a cukorrépa vetőmag-nemesítés? Erről kérdeztük Steinmacher Lászlót, a KWS SAAT SE hazai képviselőjét.

Anyavállalatunk a KWS SAAT SE 1856 óta a cukorrépa-nemesítés nemzetközi szinten vezető szereplője. Önálló és egyedülállóan sikeres tolerancianemesítéssel rendelkezünk a cukorrépa legjelentősebb károsítóival szemben. Előremutató genetikák a korábbinál erőteljesebb cerkoszpóra ellenálló (toleráns) fajtáink.

Folyamatban van megújult, úgynevezett 2.0 rizománia rezisztens fajták piaci bevezetése, továbbá kizárólag társaságunk ajánlatában szerepel a száraz évszakokban egyre többször károsító makrofominás gyökérrothadással szemben is ellenálló hibrid.

A gyökértestet károsító különböző rizoktónia gombákkal szemben ellenálló hibrideink vetőmagjait speciális fungicid hatóanyagú csávázószerrel kezeljük, ezzel a kombinációval biztosítva a leghatékonyabb védelmet.

A cukorrépa nemesítésén túl, a termesztéstechnológia fejlesztésében is egyedülálló módón innovatívak vagyunk.

A nemesítőházak közül első és egyedüliként nem GMO-alapú állományban gyomirtható cukorrépahibridekkel rendelkezünk. Az első CONVISO® SMART hibrid állami elismerése már megtörtént, így – a hatóanyag várhatóan idei évi engedélyezését követően – Smart BELAMIA KWS néven a következő évi vetéshez partnereink rendelkezésére áll. A CONVISO® SMART technológiával 1, max. 2 menetben megoldható a cukorrépa tökéletes gyomirtása.

Összegzés

A vélemények alapján megállapítható, hogy a cukorrépatermelést számos tényező befolyásolja. Eredményessége függ a piaci helyzettől, a nádcukor és a répacukor arányától, a piaci pozícióktól (árrés, árpolitika), továbbá függ a népegészségügyi törekvésektől.

A magyarországi helyzetre jellemző, hogy az elaprózódott területeken több mint 200 termelő osztozik. Az alacsony hozamok között is nagy az ingadozás, az évi csapadéktól függően. A jelenlegi támogatási rendszerrel nálunk a jövedelmező cukorrépa-termeléshez 80–85 t/ha/16% dig. hozam szükséges. Kaposvár némi kapacitásbővítéssel a hazai termőterületről, ami mintegy 250 hektárral könnyen növelhető, Eszék és Verőce „besegítésével” együtt a hazai répacukor-szükségletének 40–50%-át képes előállítani. A kaposvári feldolgozó a kb. 250 hektár bővítés mellett is Európában kis üzemnek számít. A jelenlegi támogatási rendszer fennmaradása mellett a hazai cukorrépa termőterület bővítésre, továbbá gyártási kapacitás bővítésre nem látszik lehetőség. A jelentős cukorimport rontja a hazai mezőgazdaság export-import mérlegét.

A kvótaszabályozás megszűnésével az alábbi fontos változások következtek be:

• Megszűnt a cukorrépa minimum ára és az illeték fizetése is
• Fejelés nélküli cukorrépa-átvétel (a fej beleszámít a nettó súlyba)
• Valamennyi szerződött területen termelt répa ára azonos
• A cukorrépa ára a cukorár értékesítési árához igazodik
• Megváltozott a kifizetés rendszere:
  három ütemben történik, a MC Zrt. és a CTOSZ megállapodása alapján
• Első időpontban: 22 €/tonna
  + szeletmegváltás (1,0 €/t) + ütemezési térítés (1,0 €/t)
  + tisztítási költségtérítés (1,49 €/t)
• Ekkor levonásra kerül: a beszállítási költség 25%-a, ami a gyártól való távolság, vasúti vagy közúti szállítás esetén változó