Az adatfelvétel eredményei negyedévenként kerülnek publikálásra az AKI honlapján (https://www.aki.gov.hu/agrarstatisztikai-informacios-rendszer). A szerkesztőség felkérésére az elmúlt évek adatainak birtokában – kiegészítve 2018. első negyedévi adataival – mutatjuk be a hazai műtrágya-kereskedelmi trendek alakulását.

Értékesítés

A mezőgazdasági termeléshez felhasznált műtrágya mennyisége 2017-ben 31 százalékkal volt több, mint a 2012–2014-es évek átlaga. Hat év változását vizsgálva, viszonyítási alapként nem célszerű a kiugró műtrágyaforgalommal bíró 2013-as esztendőt venni, helyette 2012, 2013 és 2014 átlaga tekinthető a bázisidőszaknak. Az egyszerű nitrogénműtrágyák mennyisége 27, az egyszerű káliumoké 36, míg az összetett műtrágyáké 46 százalékkal nőtt 2017-ben a bázisidőszakhoz képest. Egyedül az egyszerű foszforműtrágya – amely arányaiban nem jelentős – éves mennyisége esett a felére (1. ábra). A teljes műtrágya-értékesítés 2018 első negyedévében 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül egykomponensű nitrogénműtrágyából 11, összetett műtrágyából 30 százalékkal vettek kevesebbet a termelők.

Továbbra is természetes súlyban vizsgálva, 2017-ben a közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágya 73 százaléka egykomponensű volt, 27 százaléka pedig összetett. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya a 2012–2014. évek átlagában 75:25 volt, azaz 2017-ben nőtt az összetett műtrágyák aránya. 2018 első negyedévében ez az arány 81:19 volt, vagyis az év első három hónapjában emelkedett az egyszerű műtrágyák felhasználása, az egy évvel korábbihoz képest. Az egykomponensű nitrogén aránya 2017-ben a teljes mennyiségből 70, az egykomponensű káliumé 3, az egykomponensű foszforé 0,1 százalék volt (2. ábra).

A mezőgazdasági termelők által 2017-ben vásárolt műtrágya mennyisége természetes súlyban 31 százalékkal haladta meg a bázisnak tekintett 2012–2014. évek átlagát, de a nitrogén-foszfor-kálium (NPK)-hatóanyag-tartalom 35 százalékkal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A nitrogénhatóanyag-tartalom 27, a foszforhatóanyag-tartalom 56, a kálium pedig 54 százalékkal több volt, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2017-ben 65:18:17, 2012–2014 átlagában ez az arány 69:15:15 volt, azaz a nitrogénfelhasználás aránya mérséklődött, a foszforé és a káliumé erősödött.

Az egy hektár mezőgazdasági területre kijuttatott műtrágya NPK-hatóanyag-tartalma 2017-ben 120 kilogramm volt, vagyis hektáronként 32 kilogrammal több hatóanyagot juttattak a gazdálkodók a földekre, mint a 2012–2014. évek átlagában. Az egyes hatóanyagokat külön vizsgálva a bázisidőszakhoz képest a nitrogén esetében 17, a foszfornál 7, a káliumnál pedig 8 kilogrammos növekedés történt (3. ábra).

A legnagyobb kereslet 2017-ben a 27 százalékos nitrogéntartalmú mészammon-salétrom (MAS) – ismertebb nevén pétisó, linzisó, CAN stb. – iránt volt, a teljes műtrágyaforgalom 44 százalékát tette ki. A termelők az utóbbi években ammónium-nitrát helyett egyre inkább a MAS-t használják, a 2012–2014-es évek átlagához viszonyítva 33 százalékkal nőtt a felhasználása, míg az ammónium-nitráté 48 százalékkal esett. A magyar talajok szempontjából a MAS kedvezőbb, mint az ammónium-nitrát, melynek szállítása és tárolása szigorú szabályok alá esik, ami szintén a MAS használatára készteti a termelőket. A második legnépszerűbb termék az NPK 15-15-15-ös összetétel volt tavaly, amely a teljes mű­trágya-értékesítés 5,6 százalékát fedte le, a bázisidőszakhoz képest több mint másfélszeresére nőtt a volumene. Közel 60 százalékkal emelkedett a karbamid felhasználása is, míg a kálium-kloridé 40, az NP 12-52-é (MAP) 9 százalékkal nőtt a 2012–2014-es időszakhoz képest. A kiemelt műtrágyák körében igen jelentősen az ammónium-nitrát alkalmazása vesztett a népszerűségéből, mennyisége csaknem felére esett 2017-ben a bázisidőszakhoz képest. Az összetett műtrágyák arányának növekedése azt jelzi, hogy a termelők egyre jobban figyelembe veszik a talaj tápanyagigényét, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az NPK 15-15-15 a legnépszerűbb összetétel. A szakemberek állítása szerint nincs az a talaj, amely ugyanolyan mennyiségben igényli mindhárom összetevő egyidejű pótlását. Nagyon valószínű, hogy ily módon valamely összetevőből hiány vagy felesleg keletkezik a talajban (4. ábra). 2018 első negyedévében érdemi változás nem történt, vagyis az NPK 15-15-15 ismét a legkeresettebb összetétel volt: az összetett műtrágyák értékesítésének 25 százalékát tette ki.

Árak

A mezőgazdasági inputokra vonatkozó adatgyűjtés keretében a legnagyobb volumenben értékesített műtrágyák árait 2014 óta havi szinten kéri az Agrárgazdasági Kutató Intézet a forgalmazóktól. A két legnagyobb forgalmú nitrogénműtrágya, az ammónium-nitrát és a mészammon-salétrom (MAS) ára 2014-ben és 2015-ben közel azonos szinten mozgott (5. és 6. ábra). 2015 év elején mindkét termék ára magasabb volt, mint egy évvel korábban, de év közben csökkent, és a MAS ára már áprilistól, az ammónium-nitrát ára pedig augusztustól szinte teljesen megegyezett a 2014. évi azonos havi árral. 2016 első két hónapjában a 2015 év végi értékesítési árakon juthattak a termelők ehhez a két fontos nitrogénműtrágyához, majd a tavaszi talajerő-utánpótlási munkálatok megkezdése előtt az árak az ilyenkor szokásos emelkedés helyett esni kezdtek. Az ammónium-nitrát ára szinte folyamatosan csökkent 2016-ban és év végén 18 százalékkal alacsonyabb volt, mint márciusban. Ezzel szemben 2018 első negyedévében 6,3 százalékkal emelkedett az ammónium-nitrát értékesítési ára 2017 azonos időszakához viszonyítva.

A MAS árának zuhanása sokkal intenzívebb volt 2016-ban, mintegy 30 százalékos volt az árkülönbség az év eleji és az év végi árak között. 2017 első kétharmadában mind a MAS, mind az ammónium-nitrát értékesítési ára elmaradt a 2016. évitől, mindkét termék ára csak az év utolsó egyharmadában kezdett emelkedni, de így sem érte el a 2015. évi szintet. Az ammónium-nitrát ára 2017 decemberében 5 százalékkal maradt el a 2015 év végi ártól, a MAS ára pedig 17 százalékkal volt alacsonyabb 2017 év végén, mint két évvel korábban. Az elmúlt 4 évet figyelembe véve megállapítható, hogy az ammónium-nitrát felhasználási aránya a mészammon-salétromhoz képest a 2014. évi 1:4-ről 2017-re 1:10-re mérséklődött. A vizsgált 4 évben mindkét termék ára 2017 augusztus–szeptemberében volt a legalacsonyabb. 2018 első negyedévében további 0,6 százalékkal csökkent a MAS értékesítési ára 2017 azonos időszakához viszonyítva.

Míg a műtrágyák nitrogéntartalma a vegetatív növényi részek (hajtások, levelek) fejlődését serkenti, addig a foszfor a virágzást és a termésnövekedést segíti elő. Felhasználásuk ennek megfelelően a tavaszi és az őszi vetésű kultúrák termésének fejlődése alatt a legnagyobb. Ez leginkább az április–május, illetve október–november hónapokra tehető, és megmutatkozik a foszforműtrágyák forgalmának alakulásában. A szuperfoszfát értékesítési ára sokkal hektikusabban mozog, mint a nitrogénműtrágyáké. Ennél a terméknél az értékesítési ár 2016 áprilisában volt a mélyponton, ha a 2014–2017 közötti időszakot vizsgáljuk. A legmagasabb és legalacsonyabb értékesítési ár között 30 százalék volt a különbség az általunk vizsgált négy év során (7. ábra). A szuperfoszfát értékesítési ára alig 1 százalékkal emelkedett 2018 I–III. hónapjában az előző év azonos időszakához képest.

A kálium-klorid, más néven kálisó elsősorban a termés minőségét, eltarthatóságát, vízháztartását, illetve a faggyal szembeni ellenállóságát szabályozza. A szuperfoszfáthoz hasonlóan, a kálisó értékesítési ára is 2016 júliusában érte el a mélypontját a megfigyelt 4 év során. A kálisó ára jellemzően április–május környékén éri el az éves maximumot, ezután júliusig bezárólag csökkenés következik, majd az év második felében lassan újra eléri az év eleji szintet. 2014 és 2017 között a legalacsonyabb és a legmagasabb értékesítési ár között 28 százalék volt az eltérés (8. ábra). A kálium-klorid esetében az értékesítési ár 2018 első három hónapjában 3,5 százalékkal lett magasabb, mint a 2017. január–márciusi időszakában.

Az összetett műtrágyák közül a monoammónium-foszfát (MAP) és az NPK 15-15-15 a legnépszerűbb. Mindkét termék esetében az árak mozgása az első félévben hullámzó, míg a második félévben sokkal kiegyenlítettebb, kiszámíthatóbb. 2014 és 2017 között a MAP értékesítési ára 2016 januárjában volt a legmagasabb, 2016 augusztusában pedig a legalacsonyabb. A két ár között 30 százalékos volt a különbség. A MAP-ot elsősorban starter műtrágyaként hasznosítják (9. ábra). A MAP iránt jócskán megnőtt a kereslet 2018 első negyedévében 2017 előző időszakához képest, ezzel szemben az értékesítési ára 4 százalékkal csökkent.

Az NPK 15-15-15 értékesítési ára a 2015. évi júniusi kiugrást leszámítva évről évre hasonló tendenciát követve mozgott, vagyis a gazdák számára viszonylag könnyen tervezhető a költségeket illetően. A legáltalánosabban elterjedt tavaszi és őszi alaptrágya, amely mind a kertészeti, mind a szántóföldi kultúrákban egyaránt használható. A vizsgált négy év során az NPK 15-15-15-ös műtrágyát 2017 januárjában kínálták a legalacsonyabb áron, amely 42 százalékkal maradt el a 2015. évi csúcstól (10. ábra). 2018 első negyedévében kevesebb NPK 15-15-15-öt vásároltak a gazdák, mint 2017 azonos időszakában, ennek ellenére az értékesítési ára 4,3 százalékkal emelkedett.

Mind az egyszerű, mind az összetett műtrágyák esetében az értékesítési árak várhatóan 2018 első felében csökkenni fognak, míg az év negyedik negyedévében újra elérhetik a 2017 év végi árszintet. Mivel az Európai Unió területén 2017 első félévében 6,3 százalékkal csökkent a földgáz ára, és tapasztalatok szerint a műtrágya ára mintegy fél évvel később igazodik is hozzá, így az árak lassú mérséklődése prognosztizálható.

Külkereskedelem

A magyar műtrágyapiac nyitott, a hazai előállítású termékek mellett jelentős az import. A környező országok szinte mindegyikében van nitrogénműtrágya-gyár, így a készterméket nem kell messzire szállítani, amely fontos szempont, hisz nehéz és nagy térfogatú termékről van szó, amely esetében számottevő a fel- és lepakolás, valamint a szállítás költsége.

Magyarországon a termelők egyszerű nitrogénműtrágya–igényének felét, kétharmadát a Nitrogénművek elégíti ki, ezenkívül biztosítja a hazai előállítású műtrágyákhoz szükséges nitrogén alapanyagot. Az egykomponensű foszfor- és káliumműtrágya, valamint az összetett műtrágya meghatározó része külföldről érkezik.

Magyarország műtrágyából nettó importőr. Az import mennyisége dinamikusan növekedett 2012 és 2017 között, évente közel 10 százalékkal bővült. Míg a 2010-es évek elején alig több mint egymillió tonna volt a behozatal, 2017-ben 1,9 millió tonna, azaz csaknem duplájára nőtt az importvolumen. Az importszerkezet az utóbbi években a nitrogénműtrágyák irányába mozdult. A 2000-es évek elején a teljes importvolumen alig több mint a felét adták nitrogénalapú műtrágyák, míg a 2010-es években arányuk megközelítette, egyes években elérte a teljes import kétharmadát. Az összetett műtrágyák aránya 25–30 százalék közötti az importban, és enyhén emelkedik, ellenben a kálium- és a foszforalapú műtrágyák együttes részesedése csökkenő tendenciát mutat, az utóbbi években 10 százalék alatt maradt. Az egyszerű kálium- és foszforműtrágyák szerepét – mint pl. a kálium-klorid, illetve a szuperfoszfát – egyre inkább átveszik az olyan összetett műtrágyák, amelyben a magas foszfor-, illetve káliumtartalom mellett a nitrogén is jelen van.

Műtrágya évente mintegy negyven országból érkezik hazánkba. Az utóbbi években Szlovákia volt a legnagyobb partner, az összes importműtrágya közel negyede érkezett innen, de Ausztria részesedése is megközelítette a 20 százalékot. A további fontos szállítók körébe tartozik Oroszország, Lengyelország, Szerbia és Németország, egyenként 5–8 százalékos részesedéssel (11. ábra).

Az egykomponensű nitrogénműtrágya legnagyobb szállítói Szlovákia és Ausztria, a hazai nitrogénműtrágya-import közel 60 százalékát biztosította ez a két ország az utóbbi években. Az elmúlt három évben további negyven országból vásároltunk nitrogénműtrágyát, melyek közül a fontosabbak: Szerbia, Lengyelország, Románia, Ukrajna. Foszforműtrágya alig több mint tíz országból érkezik évente. Az elmúlt három év átlagában az import foszforműtrágya felét Lengyelország szállította, és 10 százalék körüli részesedést ért el Ausztria, Németország, valamint Szerbia. Az egykomponensű káliumműtrágya importja gyakorlatilag három országhoz kötődik: Oroszország, Németország és Fehéroroszország van jelen számottevő mennyiséggel, együttesen a magyar import négyötödét biztosítva. 2015 és 2017 között további 30 ország szállított még kisebb mennyiségben káliumműtrágyát. Összetett műtrágyafélék, az egykomponensű nitrogénhez hasonlóan, évente mintegy negyven országból érkeznek. A 2015–2017-es évek átlagában a legnagyobb szállítók: Oroszország (16%), Ausztria (15%) és Szerbia (10%).

A műtrágya exportvolumene a 2010-es években átlagosan félmillió tonna körül alakult, az importnál kisebb mértékben, évente mintegy 5 százalékkal emelkedett. A magyar műtrágyaexport döntő hányada – jellemzően több mint 90 százaléka – egykomponensű nitrogénműtrágya. A kivitel elsősorban a szomszédos országokba irányul – Szlovákia és Románia a legfontosabb piac egyenként 20 százalék körüli részesedéssel –, de évről évre jelentős mennyiség exportjára kerül sor még Németországba, Csehországba és Ausztriába is. Az exportcélországok száma meghaladja a negyvenet. Fontos megjegyeznünk, hogy a kivitel jelentős része reexport, azaz Magyarország csak tranzitország.

A cikk szerzője: Medináné Lázár Virgilia