Gyors talajvizsgálat és talajtérkép-készítés

Agro Napló
A talajok fizikai jellemzőinek, humusztartalmának, pH-jának, tápanyag-ellátottságának, vízgazdálkodásának, a szennyezési források ismerete nélkül számtalan hibát lehet elkövetni a talajhasználatnál, a vetésforgó kialakításánál, a tápanyag-gazdálkodásnál, vagy az öntözésnél egyaránt.

Minden gazdálkodónak érdeke tehát, hogy az általa használt mezőgazdasági területek talajaira vonatkozóan rendelkezzen mérésen alapuló talajvizsgálatokkal. Egyes mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez pedig kötelező dokumentáltan is talajvizsgálatokat végezni. A hagyományos talajmintavételes és laboratóriumi feldolgozású talajvizsgálatok hosszadalmasak és drágák, ezért a gazdaságok csak ritkán vállalják be azokat. Ezeknél legfeljebb a talajminta vétele és begyűjtése gyorsítható gépesítéssel. Ugyanakkor léteznek és a gyakorlatban is egyre terjedőben vannak a rövid idő alatt elvégezhető gyors, teljesen gépesített talajvizsgálati és talajtérkép-készítő megoldások is. Ezek pontossága ugyan elmarad az egyedi mintavétellel és laborban elvégzett vizsgálatoktól, de a legtöbb esetben megfelel a gyakorlati igényeknek. A világon jelenleg három ilyen rendszerrel (Veris MSP3, Topsoil Mapper és a Geonics EM38) lehet már a gyakorlatban is találkozni. Ezek közül a legtöbbet tudó, pontosabb, egyben legdrágább rendszer a Veris Technologies-é.

Talajvizsgálat Veris MSP3 mobil talajszkennerrel

A talajtérképek gyors automatikus elkészítéséhez fejleszt és gyárt berendezéseket az amerikai székhelyű (Salina, Kansas, USA) Veris Technologies. Többféle berendezést is gyártanak a talajmintavevő és pH-mérőtől (pH Manager) csak a talaj vezetőképességét (V3100/V3150) ill. a talaj szervesanyag-tartalmat meghatározó (U széria) berendezésekig. Ezek összes tudását építik be a Veris MSP3 berendezésükbe. A Veris talajtérkép készítő berendezéseket egyre szélesebb körben használják a világ mezőgazdaságában, köszönhetően a precíziós gazdálkodás folyamatos bővülésének. Az USA 40 tagállamában és a világ 40 különböző országában lehet már találkozni velük. Nem csak a szántóterületeken használják azokat, hanem a szabadföldi kertészetekben és a gyümölcsösökben is igazolták képességeiket. Az MSP3 három funkciót egyesít magában:

  • méri a talaj elektromos vezetőképességét, amelynek elemzéséből számos talajparaméter mutatható ki (Soil EC),
  • optikai úton méri a talaj szervesanyag (humusz)-tartalmát
    (Soil OM),
  • speciális szenzorával meghatározza a talaj pH-értékét (Soil pH).

Veris MSP3

Soil EC = a talaj vezetőképesség (Electrical Conductivity) mérése

Az MSP3 a talaj vezetőképességét a talajban 10–12 cm mélyen húzott, egyvonalban elhelyezkedő 6 db tárcsán keresztül méri. Az egymástól különböző távolságban elhelyezkedő rugós terhelésű Ø430 mm tárcsák közül a második és az ötödik elektródaként funkcionál és áramot vezet a talajban. Az elektromos erővonalak 60–90 cm közötti mélységben járják át (sugározzák be) a talajszelvényt. A többi tárcsán keresztül a talajban kialakult feszültségesést méri a berendezés, amely megadja a talaj elektromos ellenállásának az értékét. Ez utal a talaj textúrájára, a víz- és levegő gazdálkodására, agyagtartalmára (azaz a kötöttségére), a talaj kultúrállapotára és tömörségére, a talajgazdálkodás minőségére, a talajban lévő ionok mennyiségére, a növény által fel nem használt tápanyagok mennyiségére és elhelyezkedésére a gyökérzóna teljes mélységében. Az elektromos erővonalak által átszőtt talajban méréssel kimutatható, hogy hol helyezkedik el a tápanyag zöme, mennyi ebből a felvehető és mennyi amit a növény nem képes felhasználni. Az MSP3 Soil EC méréssel talaj tápanyag-ellátottsági térkép készíthető adott területről, amely alapul szolgálhat a tápanyag-visszapótlási tervek elkészítéséhez, ill. a differenciált tápanyag-visszapótláshoz a területen.

A táblát különböző irányban (párhuzamosan, átlósan, a határoló vonalak mentén körkörösen stb.) 18–36 méteres fogásonként bejárva a talajszkenner különböző színű pontokból felépített Soil EC térképet készít és többnyire 0–200 közötti (de akár 0–1000 közötti értékek is lehetnek) számokkal jellemzi a talaj elektromos ellenállását, amelyből az előzőekben ismertetett következtetések olvashatók ki. A mért értékek nem abszolút értékek, hanem relatív értékek, amelyeket a valós talajjellemzőkhöz kell rendelni (validálni). A talaj elektromos vezetőképességét befolyásolja annak humusztartalma is. Ezért a Soil EC és a Soil OM méréseket azonos időben célszerű elvégezni. Előfordulhat ugyanis, hogy magas szervesanyag (humusz)-tartalmú homokosabb fizikai összetételű talajnak ugyanolyan az elektromos vezetőképessége, mint a kisebb humusztartalmú agyagosabb talajnak. Amennyiben a mérés 3 az 1-ben használható, MSP3 berendezéssel történik, akkor a két térkép, ill. adatsor alapján kimutathatók a valós eltérések.

Soil OM = a talaj szervesanyag-tartalmának (Organic Matter) meghatározása

A talajok struktúrájára, kolloidtartalmára és aprómorzsás szerkezetére, ezeken keresztül a terméshozamokra jelentős hatást gyakorol a talaj szervesanyag (humusz)-tartalma. A magasabb humusztartalmú, jó szerkezetű talajokban erősebb a gyökérfejlődés, mélyebbre képesek lehatolni a gyökerek, optimálisabb az ilyen talajok táp­anyag- és vízháztartása is. A talajba visszajuttatott szerves anyag nélkülözhetetlen a talajélet fenntartásához, a talajban zajló biológiai folyamatok működtetéséhez is. Ezért fontos, hogy pontos információk álljanak rendelkezésre a talajok szervesanyag-ellátásáról is. Az MSP3 berendezés egy NIR technológiát alkalmazó optikai szenzoron keresztül, különböző hullámhosszokon, folyamatosan másodpercenként méri a talaj humusztartalmát. Az optikai szenzor egy mélységhatároló kerekek által vezérelt csoroszlyával nyitott sekély (3–10 cm mély) barázdában haladva reflexióval méri a talaj szervesanyag-tartalmát. Az infravörös közeli (NIR) tartományban, egy LED fényének visszaverődéséből következtet a talaj humusztartalmára. Minél magasabb a szervesanyag-tartalom, annál több fényt nyel el a talaj és kevesebb reflektálódik vissza az optikai érzékelőhöz, ill. fordítva, minél alacsonyabb annál több verődik vissza az optikai szenzorhoz. Sok mérési pont felhasználásával a berendezés adott területről szervesanyag (humusz)-ellátottsági térképet készít. A szenzornak barázdát húzó csoroszlya előtt egy sornyitó tárcsa dolgozik, a szenzor nyomában pedig barázdabehúzó tárcsák rendezik a sávot.

Talajkémhatás (Soil pH) mérés

Az MSP3 berendezés harmadik mérőfunkciója a talaj kémhatásának, a pH-érték meghatározása. A talaj pH-ja kihatással van a biológiai talajélet aktivitására és a növények fejlődésére is. A talajok normális kémhatására az 5,0 és 7,5 pH közötti értékek a jellemzőek. Az ennél alacsonyabb értékek a talaj elsavasodására utalnak, amelyen talajjavításokkal lehet segíteni. A savas kémhatású talajokon rosszabb a szerves anyagok beépülése, romlik a kijuttatott tápanyagok és herbicidek hasznosulása. A Veris „pH Manager” szenzor, a talaj­szkennel haladása közben szakaszosan, 10 másodpercenként vett talajminták pH-ját méri folyamatosan, amelyből a területre vonatkozó pH-térképet készít. Az MSP3 berendezésen a tárcsás elektródák mögötti térben egy parallelogramma felfüggesztésű, hidraulikusan működtetett acél „papucs” szakaszosan a talajba hatolva talajmintát vesz, és azt felemelve hozzányomja a felette elhelyezett pH-mérő fejhez, amely meghatározva az értéket továbbítja azt az adatgyűjtőbe (Data Logger), ahol a RTK GPS-koordinátorok adataival párosítva eltárolásra kerül. Ebből azután pH-térkép készíthető. Minden mérés után a pH-szenzort vízsugár tisztítja meg az esetleges szennyeződésektől. Az ehhez szükséges vizet a berendezésre telepített 1250 literes víztartály tárolja és elektromosan hajtott szivattyú juttatja el a vizet a szenzor közelében elhelyezett szórófejhez. A mintavevő papucs előtti térben a talaj felszínét megtisztító csillagkerekek dolgoznak, utána pedig egyengető, tömörítő kerékpár zárja le a bolygatott talajsávot. A pH-mérő fejet mérés előtt hitelesíteni kell, ehhez ismert pH-jú folyadékokat szállít a gyártó a berendezéshez.

Az adatok gyűjtése (SDL-Sensor Data Logger)

A szenzorok az általuk mért adatokat elektromos jelek formájában továbbítják a vontató traktorban elhelyezett Veris Data Logger, vagy a Veris Soil View adatgyűjtőkbe, ill. tablet PC-re, amelyen megtalálható a Windows XP vagy 7 OS program, ugyanis ez az utóbbiak a jelátviteli program nyelveinek. A térképkészítéshez a talajszkenner mozgását RTK GPS-koordinátákkal kell követni, hogy a mért adatok mindig pontosan azonosíthatók legyenek a területen. Ezért az MSP3-at vontató traktort helyzetmeghatározó DGPS/EGMOS, vagy RTK GPS antennával és fedélzeti elektronikával kell felszerelni, amely lehetővé teszi a fogások távolságának pontos kijelölését és a kijelölt nyomvonal mentén történő mozgást a területen. A talajszkennerrel a talajfelszín egyenletességétől és a talaj kötöttségétől, valamint nedvességi állapotától függően 7–15 km/h sebességgel lehet méréseket végezni. A sebességtől és a húzástávolságtól függően óránként 8 és 26 ha/h közötti területet lehet megmérni.

TopSoil Mapper (TSM) talajszkenner

Az osztrák Geoprospectors GmbH által kifejlesztett talajszkenner elektromágneses indukcióval dolgozik és a talaj vezetőképességét (EC) méri négyféle 0,3/0,5/0,7/0,9 és 1,1 m mélységben négy különböző teljesítményű elektromágnes segítségével. Különlegessége, hogy nem érintkezik a terepjárókra, ATV-re, UTV-re, vagy traktorra (előre vagy hátulra) felszerelhető készülék a talajjal, így viszonylag nagy sebességgel végezhetők el a mérések a területen. A berendezés ISOBUS-kompatibilis, TSM talajszkennerből, a TSV Topsoil Visualizer-ből, a TSDB Toipsoil Data Box-ból és a TSDA Topsoil Data Analyzer-ből épül fel. A mérés eredményeként a berendezés talajtérképet készít a táblán belüli talajok fizikai jellemzőiről, a talaj humusztartalmáról és tápanyag-ellátottságáról, vízellátásáról, valamint a mélységbeli szerkezetéről. Mindezeket a talaj elektromágneses vezetőképességéből (EC) határozza meg. Ugyanis a magasabb EC-értékek a nagyobb agyag- és szervesanyag-tartalmú (kötöttebb), jobb tápanyag- és vízgazdálkodású talajokra jellemzőek. Az alacsonyabb EC-értékek a homokosabb, lazább, a nedvességet és a tápanyagot kevésbé megőrző talajokra jellemzőek. A pontos mérésekhez a berendezést validálni kell. A Topsoil Mapper a valós idejű mérésekről talajtérképet készít, amely a későbbi művelések során bázisnak tekinthető. A talajtérkép pontossága ellenőrizhető a táblára a vegetációs időszakban készített N-szenzoros NDVI vegetációs index alapján készült térképpel, ill. a betakarítógépek által készített hozamtérképpel. A mélyebb rétegekbe behatoló elektromágneses hullámok jó választ adnak a talajban kialakult tömör rétegekre (tárcsatalp, eketalp), vagy talajfoltokra, amelyek megszüntetéséhez adatokat szolgáltatva képesek a talajművelő gépek mélységi szabályozására is (D21-, és Tillage map-m). A Topsoil Mapper több kiállításon is díjazásban részesült (Agritechnica, Polagra). A berendezés fontos eleme lehet a precíziós gazdálkodási rendszereknek. Ezt felismerve a CNH Industrial (Case IH, New Holland) együttműködési megállapodást kötött a fejlesztő osztrák Geoprospectors GmbH-val és a berendezésért a saját Agrár 4.0 precíziós gazdálkodási rendszerébe történő alkalmazásra. Magyarországon az Agrofil Haszonfejlesztő Kft. vette alkalmazásba a rendszert.

Geonics EM 38 talajszkenner

A kanadai Geonics Limited által kifejlesztett berendezés is elektromágneses indukció elven működik. Az elektromágnesei által kibocsátott erővonalak 0–0,5 és 0–0,9 m mélységben járják be a talajszelvényt és mérik a talaj vezetőképességet (EC) ezekben a rétegekben. A vezetőképességi index alapján lehet következtetni a talaj fizikai összetételére, tömörségére, humusztartalmára, tápanyag- és vízellátottságára. Ez a berendezés is a talajon vontatva azzal kontaktusban végzi a méréseket. A mért adatok RS.232 porton keresztül továbbíthatók kiértékelésre a számítógépre. A végtermék ebben az esetben is a tábláról készült talajtérkép. A készülék vontatható terepjáró gépkocsival, ATV-vel, UTV-vel, vagy traktorral egyaránt, az adatgyűjtő (Data Box) és a control monitor ezek vezetőfülkéjébe kerül elhelyezésre.

Dr. Hajdú József

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?