Háromszázmillió forintot fordított az Országos Meteorológiai Szolgálat a KlimAdat projekt keretében januárban beszerzett Apollo szuperszámítógép fejlesztésére – jelentette be Dr. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszer ünnepélyes átadásakor. A beruházást az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezését szolgáló, a Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) által finanszírozott projekt 2020-ig rendelkezésre álló, mintegy 709 millió forintnyi támogatásából finanszírozták. A fejlesztés eredményeképpen létrejött, a korábbinál ötször nagyobb számítási teljesítmény révén az OMSZ a régióban egyedülálló pontosságú, gyorsaságú – vagyis minél korábban alkalmazható –, a meteorológiai mérések adatain alapuló számszerű előrejelzéseket készíthet.

Ezt pedig nemcsak az országos jégkármérséklő rendszernél lehet majd felhasználni – bár a KlimAdat projekt a jégeső magyarországi előfordulására vonatkozó meteorológiai modell fejlesztését célozza –, hanem egyéb előrejelzésekhez is. Az OMSZ-nek jelenleg négy radarállomásból álló országos radarhálózata van, amit a kormány döntése értelmében idén egy ötödikkel egészítenek ki, s így teljes országos lefedettsége lesz.

A kormány prioritásként kezeli az éghajlatváltozást, és nem csak a mezőgazdasági termelés szempontjából – a klímaváltozás hatásainak kezelése nemcsak élet- és vagyonbiztonsági érdek, hanem más nemzetgazdasági ágazatok jövője szempontjából is fontos –, hangsúlyozta Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára. Dr. Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint az aszály, a belvíz, a fagy, a vihar és a jég a Kárpát-medencében potenciálisan veszélyezteti a mezőgazdasági termelést, ami bevétel- és jövedelemkiesést jelent a gazdaság és termelők számára, ezért az időjárásból fakadó kockázatokat kezelni kell. Az országos jégkármérséklő rendszer, amely az OMSZ közreműködésével valósult meg, része a mezőgazdasági kockázatkezelésnek. Az agrár-kárenyhítési rendszernek egyébként jelenleg mintegy 74 ezer tagja van, és 3,2 millió hektárt fed le.

Az országos jégkármérséklő rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója, Darabos Tamás arról beszélt a rendezvényen, hogy bár a kimutatások szerint az elmúlt 30 év legzivatarosabb május–július közötti időszakának voltunk elszenvedői (egy átlagos májusi hónapban 5–7 napon mutatkozik zivatartevékenység, idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges volt az arány.), és olykor az ország teljes területén 24 órán keresztül működtek a talajgenerátorok, ennek ellenére mindössze néhány helyen hullott jégeső. Darabos Tamás szerint az már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére június közepéig az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya.