A tavalyi évben is már véleményvezére volt annak, hogy az energiaárak emelkedése a szóját kevésbé érinti, hiszen például megspórolhatjuk a szárítási költségeket, ezáltal a szója vetésterületének emelkedése várható. Ez viszont nem következett be. Mi az oka ennek?
Az energiaválság előszele már az előző szezonban is tapasztalható volt. A kukoricát a válság jelentős mértékben sújtja. Említhetjük itt a N műtrágya igényt, a megemelkedett szárítási díjakat és az egyre magasabb logisztikai költségeket is. A szója elsősorban a nagytestvérével, a kukoricával konkurál. Az elmúlt években többé-kevésbé megtalálták a számításukat a kukoricatermelő gazdák, így nem is igazán keresték az alternatívákat. A költségek drasztikus megemelkedésével ugyanakkor egyre inkább keresik a kiutat a növénytermesztők. Át kell értékelni a lehetőségeket, ugyanis az idei alig 3 tonna feletti országos átlagával a kukorica mélyen az önköltség alatt teljesített.
A műtrágyaárak, valamint az energiaárak további emelkedése okán a következő szezontól prognosztizál szója-területnövekedést hazánkban? Európában milyen tendencia várható?
Évek óta várjuk a 100.000 hektáros hazai szójaterület elérését. Pontosítanék. Nem csupán várjuk, hanem teszünk is érte. Nálunk a Karintiánál a „szenvedélyünk a szója” nem egy üres marketing szólam. Szakmai rendezvényekkel, konferenciákkal, szakmai cikkekkel, üzletági támogatásokkal és a szaktanácsadóink személyes támogatásával küzdünk a hazai szója vetésterületének emelkedéséért. Büszkék vagyunk, hogy hazai pályán, Vas megyében már országosan a második legnagyobb területen vetjük a szóját. Míg az elmúlt években hazánkban 60–70.000 hektár körül alakult a vetésterület, addig a szomszédos Ausztria meglátta a jövőt a szójában. 2017-ben már elérte az ausztriai szójaterület a hazait, 2021-ben pedig már 75.000 ha-ra emelkedett a vetésterület, 2022-re pedig „felrobbant” a kereslet a szója iránt. A szója termesztésében rejlő lehetőségeket meglátva a szomszédunkban 92.000 ha fölé emelkedett a vetésterület. Mindez 1/3 akkora szántóterületen történik. Az energiaválság a kukoricát érinti leginkább. Véleményem szerint az energiafüggetlenebb jövő az, amit most a termelők leginkább keresni fognak. Ez pedig a szója irányába fogja terelni a gazdákat. Kevesebb műtrágyával, akár szárítás nélkül, kisebb tőkeigénnyel.
Lehet N-pótlás nélkül eredményesen szóját termeszteni? Ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá?
A válasz egy határozott igen. Annál is inkább, mert a szomszédunkban ez már a mindennapok része. Ausztriában a konvencionális (nem bio) szójatermesztők nem használhatnak N műtrágyát a termesztéshez. A N-pótlás nélküli gazdálkodás fontos feltétele a termesztéstechnológiai feltételek betartása mellett a minőségi vetőmag. A minőségi oltás nélkül a gümőképződés nem teljesül.
A fehérjenövény-termesztés támogatási összege emelkedett a szemes fehérjenövény javára. Mit is jelent ez pontosan, s ez milyen mértékben járul hozzá a szójatermesztés jövedelmezőségéhez?
Az első éves szójásoknak kiemelten fontosnak tartjuk a termeléshez kötött támogatás nyújtotta segítséget. A termelési költések ötödét-negyedét kitevő extra kiegészítés az első év próbálkozásainak esetleges hibáit is képes tompítani. Jó hír a szójatermesztőknek, hogy a termeléshez kötött támogatás összege tovább emelkedik. A 15,9 millió euróra emelkedő keretösszeg 237 eurós fajlagos hektáronkénti összeget vetít előre. Az árfolyam és a vetett terület függvényében már a 90.000–100.000 Ft/ha összeg sem válik elképzelhetetlenné.
A szélsőséges időjárásra való felkészülést és a károk mérséklését tűztétek zászlótokra egyrészt a nemesítési, másrészt a fajtaválasztási programjaitokkal.
A klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érezhetőek, hanem már a napjainkat is meghatározzák, nem véletlen, hogy erre klímatanácsadónkkal, Németh Lajos meteorológussal is úton-útfélen felhívjuk a figyelmet. Ezért szükséges erre már most a termelőknek reagálni. A ránk leselkedő kockázatokat nemesítőink már több mint egy évtizede felismerték. A fajtáink teljesítménye magáért beszél. Ennek és a minőségi vetőmagjainknak is köszönhető, hogy a Pannon régióra nemesített karintiás genetikák iránt a termelői érdeklődés töretlen. Rendkívül büszkék vagyunk, hogy két ízben is elismerésben részesült karintiás fajta, illetve éréscsoport.
Napjainkban a termelő egyszerre aggódhat az aszály miatt a terméséért és talajáért, az input- és energiaárak, továbbá az infláció okán a költségeiért, a háború miatt pedig az input- és eszközbeszerzésért, terményértékesítésért. Ezek közül mely rizikófaktorok csökkenthetők szója termesztése esetén?
Át kell értékelni a lehetőségeinket, az energiafüggetlenebb jövő, a termésbiztonság és a profitstabilitás érdekében. Az ötéves termésátlagokat vizsgálva érdekes eredményre bukkanunk. Míg a kukorica az 5 éves átlaghoz képest több mint 50%-kal teljesített rosszabbul, addig a szója teljesítménye „csupán” 24%-kal marad el az átlagtól. A szója teljesítménye és energiatakarékossága egyértelműen a szója területnövekedését vetíti előre.
A Karintia Kft. szójatermesztés iránti elköteleződése töretlen. A jövőbeni krízisek bár kiszámíthatatlanok, egy biztos:
A Karintia Kft. országos lefedettségű szaktanácsadói hálózatán keresztül minden tőle telhető segítséget biztosít a gazdáknak annak érdekében, hogy ők is eredményesen termeszthessék a jövő növényét.
