Az EU részéről jelen volt a források elosztásáért felelős osztály, az új KAP jogi hátterét előkészítő részleg, valamint a kommunikációs osztály képviselője is. Az első nap zárásaként pedig az ír nemzetiségű Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa ismertette az új KAP jövőjére vonatkozó bizottsági javaslatokat.
Az Európai Bizottság (EB) szerint a mintegy 365 milliárd euró költségvetésű KAP változtatására tett EU-s javaslatok azt célozzák, hogy azok továbbra is fenntartható módon támogassák a gazdákat és a vidéki közösségeket. Mindezt úgy, hogy a fenntartható fejlődés az EU mezőgazdaságában is egyre nagyobb szerepet kapjon. Továbbá törekednek arra, hogy a környezet védelme és a klímavédelem is érvényesüljön. Az EB szerint az új javaslatok nagyobb rugalmasságot és mozgásteret adnak a tagországoknak abban, hogyan és mire költsék az agrártámogatásokat.
Phil Hogan (középen) az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa szerint jót tesz az
agráriumnak a kis- és közepes gazdaságok erősítése
A sajtó képviselőinek minden egyes előadás végén bőven adtak lehetőséget arra, hogy feltegyék a kérdéseiket az Albert Borschette Centerben megtartott szemináriumon. Azt viszont végig lehetett érezni, hogy minden előadó politikailag korrekt, igen diplomatikus válasszal készült. Arra például, hogy milyen hatása lehet a Capping bevezetésének, azt válaszolták, hogy a közvetlen támogatások összegét gazdaságonként uniós szinten évi 100 ezer euróban maximalizáló rendelkezés a gazdák mindössze 0,2 százalékát érinti. Erre jött is a viszontválasz, hogy például Szlovákiában ez a döntés a gazdálkodók 9 százalékára vonatkozik majd. Ráadásul ez könnyen kijátszható lesz a vállalkozások feldarabolásával. Erre a Bizottság képviselője azt mondta, hogy a tagországok pénzügyminisztériumai szigorúan vizsgálják majd az erre utaló gyanús manővereket. A legtöbb újságíró természetesen arra volt kíváncsi, hogyan érintik majd a változások a saját országának mezőgazdaságát. Azonban a Bizottság szakértőinek válaszaiból kiderült, hogy főleg egységében tekintettek az új KAP-ra, amit minden országra egyaránt érvényes és megfelelő javaslatok kidolgozásával igyekeztek megvalósítani. A tervezésnél a szakértők leginkább a kis- és közepes gazdaságok érdekeit tartották szem előtt, továbbá a kutatásra és fejlesztésre fordítható összegek növelésére is nagy hangsúlyt szeretnének fektetni; közel 10 milliárd eurót szánnak ez utóbbi célokra. Kiemelten fontos lesz továbbá a keresztmegfelelés és a zöldítés is.
Az első nap leginkább várt előadását Phil Hogan, az Európai Bizottság Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős biztosa tartotta 5 órás kezdettel. Az ír szakember elmondta, hogy kulcskérdésként kezelik a fiatalok bevonását a mezőgazdaságba. A jelenlegi 0,8 százalékos arányt 2 százalékra akarják növelni, és konkrét célokat adnának a fiatal termelőknek, hogy legyen kedvük az agráriumban dolgozni. Szándékai szerint ezt az Európai Beruházási Bank (EBB) például hosszú távú hitelekkel segítheti majd. A biztos szerint az új KAP tervezésénél figyeltek arra is, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheket, ezeket is ki szeretnék iktatni a jövőben. Phil Hogan azt is elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika rendszere korábban rugalmatlan volt. Az új KAP-változatban viszont az Európai Bizottság nem kívánja annyira szigorúan meghatározni, hogyan történjen a források elosztása, ezért ennek eldöntését a tagállamokra bízná. Szóba hozta, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió nehezen állapodik meg a Brexitről, ami miatt elhúzódhat a folyamat. Ahogy említette, aggasztó a tárgyalások iránya, és ha a gazdák tudnák, hogy ennek már 2019-re is komoly hatásai lesznek, meglepődnének. Azt is elmondta, hogy a termelő szövetkezetek remek megoldást nyújthatnak a gazdák számára, mert az árak kialkudásánál ezek a szervezetek sokkal jobb pozícióban vannak, mintha egyedül egyezkednének. Hogan kitért arra is, hogy több pénzt kívánnak költeni a környezetvédelemre.
A második napon az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának munkatársai tartottak fórumot.
Az előadók vázolták az elképzeléseiket arról, hogy az agrárgazdasági modelljeik alapján hogyan fog majd működni az új Közös Agrárpolitika. Szóba kerültek az állati eredetű termékek, a környezetvédelem, a közvetlen támogatások és az erdészet is. A szakértők szerint az új KAP sokkal hatékonyabb lesz azzal, hogy a tagországok szabadabb kezet kapnak a támogatások elosztásánál. A nagyobb tagállami mozgástér lehetővé tenné a helyi körülmények hangsúlyosabb figyelembevételét, viszont nagyobb felelősséggel és elszámolhatósággal is járna. Ugyanakkor fontos, hogy a tagállamoknak általános célként kellene kezelniük az élelmiszerbiztonságot hosszú távon biztosítani tudó, környezettudatos gazdálkodás elősegítését, továbbá a vidéki térségek megerősítését. Ezen kívül pedig az egyes területeken átívelő, úgynevezett horizontális célként az innováció és digitalizáció ösztönzését, és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését az új tudás hasznosításával. Mindehhez a Bizottság szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. A Bizottság mind a tervezés, mind a végrehajtás során fokozottabban felügyelné, hogy biztosított legyen a támogatáspolitika eredményessége. A KAP Stratégiai Terveket az elképzelések szerint a Bizottság hagyja jóvá.
A Stratégiai Terv végrehajtásáról a tagállamoknak évente kellene jelentést készíteniük, amely az uniós célok tagállami teljesítését és az indikátorok aktuális értékét foglalja magában.
A cikk szerzője: Csurja Zsolt