Előzmény: Kiss János és a házigazda Troszt László május végén már mérték a területek keménységét és nagyon kedvező értékeket kaptak. Akkor jött az az ötlet Troszt Lászlótól, hogy jó lenne megmutatni a környékbeli gazdatársaknak is, hogy saját szemükkel lássák, mennyire lazítja fel a szerves trágya és a BactoFil a talajt.
Az első mérési helyren a házigazda Troszt Lászlót röviden bemutatta gazdaságukat: "A 205 hektáros családi gazdaságunkban három növényt termesztünk, gabonát, napraforgót és kukoricát. A területeink kb. 25-30%-át évente istállótrágyázzuk. Azokat területeinket ahol nem szórunk trágyát ott BactoFil-lal kezeljük. A BactorFil termékeket már 10 éve rendszeresen használjuk. Nyáron a gabona tarlókat mindig lazítózzuk. Az utóbbi években jelentősen megnőtt az olajosok aránya (tavaly még volt szójánk is) ezért az idei évben a napraforgó alá a BactoFil B10 mellé TrichoMax-ot is tettünk a Sclerotinia elleni védelem segítésére. Az idén a napraforgó állomány a Algafix + AminoBór lombkezelést is kapott. A kezelések hatékonyságát jól mutatja, hogy miközben sok helyen már deszikkálták a napraforgót, tábláink egészségesek és még mindig zöldek."
Ezt követően Kiss János bemutatta a penetrométert és annak használatát. Ez egy hegyes acélrúd, amelynek a végén egy műszer van és ez Nm–ben mutatja a talajba leszúráshoz szükséges erőt. Az eszközt 40 cm mélyen kell a talajba leszúrni. A leszúráshoz szükséges erő és a talaj keménység egyenes arányosságban van. Ha keményebb a talaj, nagyobb erő kell az eszköz leszúrásához. Egy területen legalább öt mérést kell végezni, majd az eredményeket átlagolni kell. Kiss Jánost felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az Agro.bio területi képviselői a gazdák igénye alapján kimennek, és ingyenes szolgáltatásként megmérik a talajok keménységét, majd a mért adatok alapján javaslatot tesznek a talajlazítás technológiájára.
Kiss János bemutatja a penetrométer használatát a gazdáknak.
A Kiss János által feltett kérdésre, hogy „Miért fontos, hogy lazák legyenek a talajok?” a gazdák szakmailag olyan megalapozott válaszokat adtak, mint pl.:
- a lazább talajt könnyebb művelni, kevesebb energia (LE) kell hozzá
- a laza talajoknál kevesebb a gázolaj fogyasztás
- a művelő eszközök kevésbé használódnak el
- a lazább talajoknak jobb a vízáteresztő képessége, nem alakul ki a felszínen pangó víz
- a lazább talajba a növények gyökerei mélyebben lehatolnak.
- a lazább talajokban több a levegő, amely kedvez a hasznos mikróbák működésének
A méréseket Troszt László napraforgó földjén kezdték, ezt a területet 3 éve kezelik BactoFil-lal. Itt az átlageredmény 34 Nm volt, ami egy közepes értéknek számít. (A májusi mérésnél 26 Nm volt az eredmény). Ezt követően a dűlőút másik oldalán lévő napraforgó földet mérték mint kontrol, mert az még nem kapott BactoFil-os kezelést. Itt az átlageredmény 44 Nm volt. (A májusi mérés itt 36 Nm volt). A mérések azt mutatták, hogy a júniusi esőzések és a nyári szárazság miatt tömörödtek a talajok, de a két talaj közötti különbség megmaradt.
Az utolsó mérési helyen a házigazda egy három évvel korábbi történetet említett: „Itt egy 10 hektáros területünk van, amelyet több mint 10 éve használunk. Rendszeresen kap istállótrágyát és BactoFilt. Három éve a terület végénél kaptunk egy 5 hektáros területet, melyet szerettem volna hosszában egybe szántani. Az új területen azonban az eke úgy elakadt, hogy a 200 lóerős traktor majdnem lefulladt. Tavasszal napraforgót vetettünk az egész területre. Az új területen 30 cm –el alacsonyabb volt az állomány az egész vegetáció alatt. A napraforgó után istállótrágyát szórtunk, majd a következő tavaszon a kukorica elé BactoFil A10 -et. Most, három év után az állományban már nem látható különbség, de szerintem még kell két év mire a két terület hasonló tulajdonságú lesz.” A mérések a házigazda szavait igazolták. A régóta használt talajon az átlageredmény 10 Nm–rel kevesebbet mutatott mint a 3 éve használtba vett talajon.
A műszer 22 Nm-t mutat, ami egy kedvező laza szerkezetű talaj. | A műszer 40 Nm mutat, lazítani kell. |
A szántóföldi bemutató után a gazdák a Szajki Fogadóban a fehér asztalt körbeülve beszélték meg a tapasztalatokat és mondták el saját élményeiket is.
Boris Sándor, Zengővárkony:
„Nálam a BactoFil + Amalgerol kombináció vált be nagyon. A kisebb teljesítményű MTZ traktorommal is szépen tudtam szántani, miközben földszomszédom egy jóval erősebb traktorral, de ugyan olyan ekével mint az enyém, nem tudott szántani egy száraz őszön. A szomszédom azóta sem használja a Bactofilt én viszont tavasszal Bactofilt+ Amalgerolt szórok a növényeim alá.
ifj Ács Tibor, Pécsvárad:
„Ferguson traktorom váltóját 6 km/h sebességre állítottam, így szántottam. Egy idő után könnyebben ment a gép és a sebesség 7,5 km/h -es sebességre állt be. Azt láttam, hogy szebb a szántás, a barázda szeletek omlanak szét. Itt értem bele BactoFil + Amalgerol kombinációval kezelt területbe. Ez az élmény annyira meggyőző volt, hogy azóta tavasszal vetés előtt Bactofil+ Amalgerolt szórunk a kukorica és a napraforgó elé a magágyba.
Wald Zoltán, Himesháza:
Ő az Algafixet dicsérte. Így fogalmazott: „Egyszer próbáld ki az Algafixet utána mindig használni fogod olyan látványos hatása van! Én a tavasszal használtam a repcében a szójában és a gabonában is. Mindegyikben jól működött. Jövőre biztosan újra fogom használni.”
Müller Zsolt, Somberek
Tavasszal BactoFil B10 -et és BactoFil Szójaoltót tettek a szója alá. Azt mondta ilyen szép szójájuk még nem volt. A szója mellig ér, 12-14 emeleten tele hüvellyel és még mindig zöld. A mellékgyökereken is sok N gyűjtő rizóbium van ami eddig nem volt tapasztalható.
A rendezvény célja az volt, hogy a gazdák megismerjék a BactoFil talajlazító hatását, de még ennél is nagyobb hasznot hozott, hogy megosztották egymással gyakorlati tapasztalataikat, tanultak egymás eredményeiből.