A 2017-es évhez képest több fajtajogosult jelezte részvételi szándékát, így a korábbi 22 helyett idén 27 fajta került bemutatásra. Vadász Attila, az egyesület elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy a fajták közszemlére tétele, majd kiértékelése minden évben egységesen megtörténik, így a fajtajogosultak és a gazdálkodók részéről is egyre inkább jelentkezik az az igény, hogy minden régióban objektív képet kapjanak a genetikákról. Véleménye szerint hektikus az idei évjárat, az eltérő időjárási viszonyok igencsak eltérő állapotokat teremtettek az ország különböző pontjain, ennek ellenére minden régióban vannak ígéretes szóják. Kérdésünkre elmondta, a zöldítés idei változása azt eredményezte, hogy sok olyan termelő hagyott fel a termeléssel, aki csak néhány hektáron, gyenge eredménnyel termelt szóját. Így az idei 60 ezer hektár szója a jobban értő gazdáknál került elvetésre, ami a végeredményben is megmutatkozik. Ezeknek a termelőknek a többsége – közel 57 ezer ha-on – a hagyományos technológiával (növényvédő szerrel kezelten) termeli a szóját, vagyis a zöldítést más növényekkel oldja meg.

Fontos célként tűzték ki a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítését, ezért kezdeményezték a fordított áfa intézményének bevezetését a takarmánycélú szója-, repce-, napraforgódarára és -olajokra vonatkozóan – ezt Dr. Nagy István agrárminiszter jelentette be az újmohácsi szójabemutatón.

Az Agrárminisztérium hosszú távú célja, hogy – különböző megoldásokat ötvözve – megszüntesse a GMO-szója behozatalt, és importfüggőségünket kiváltsuk a hazai termesztésű takarmánynövényekkel.