A Magyar Termék Nonprofit Kft. szervezésében elsőként az Omega Bázis Kft. lábatlani telepére látogattunk el. A kizárólag gluténmentes alapanyagokat feldolgozó társaság szabadalmaztatott csíráztatási technológiával bio, olajos és egyéb magvakból (köles, len, kender, zab) készít liszteket, olajokat és őrleményeket. Az Aby's márkanévre keresztelt termékcsalád egy híres francia labdarúgóról, Eric Abidalról kapta a nevét. Az FC Barcelona, a Lyon és az AS Monaco egykori védőjátékosánál 2011-ben májrákot diagnosztizáltak, amit sikeresen legyőzött. Májátültetése után még folytatni tudta a sportot, 2014-ben vonult vissza, idén nyártól pedig a Barcelona futballért felelős igazgatója. Ez a történet inspirálta a vállalat vezetőit arra, hogy Aby's-nek nevezzék el a különleges táplálkozási igényű embereknek készített termékcsaládot.

A magyar élelmiszeripar gluténmentes szereplője lábatlanban készíti a termékeit

Az élelmiszerüzemben minden gluténmentes, az olajos magvaknál pedig kizárólag bio alapanyagokkal dolgoznak. Az ország minden területéről érkeznek összetevők hozzájuk, és érdekesség, hogy együttműködnek az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézettel. Mivel ott található Magyarország egyik legnagyobb összefüggő biogazdálkodási területe, ezért az elmúlt években bio alapanyagokat vettek onnan. Az üzem elméleti kapacitása naponta 20–25 tonna, de a piaci igényeknek megfelelve átlagosan 8 tonnát gyártanak, mert ennyit el is tudnak adni. A gluténmentes sütőipari gépsoron 1 nap alatt 15–20 tonna terméket tudnak elkészíteni, a snack-ekből 1 hónap alatt nagyjából 15–16 tonnát gyártanak, ezeken kívül gluténmentes kenyeret is sütnek.

A hipermarketek és a drogérialáncok polcain kívül jelen vannak a bio nagykereskedésekben, továbbá exportálnak Lengyelországba, Ausztriába, Írországba, Szlovákiába és Csehországba. A kivitel aránya nagyjából 15 százalék, ami folyamatosan növekszik. A legjobban a kevert olajok és a lenolaj fogynak, és a gluténmentes sütőipari vonal iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az üzemben 7 fő dolgozik, a bio­magvak feldolgozási folyamata pedig a csíráztatás után a szárítás, majd a préselés, végül az olaj kinyerése. A funkcionális élelmiszereket gyártó cég ügyvezető igazgatója, Deák Csaba elmondta, hogy egyetemi élelmiszerkutatókkal együttműködve sikerült olyan sütőipari receptúrákat kikísérletezni, amelyekkel nem csak gluténmentes, hanem egyben természetes alapanyagokat tartalmazó snack-eket és egyéb termékeket tudnak készíteni. A társaság a közelmúltban egymillió euró értékű beruházást valósított meg, amiből egy teljes sütőipari gépsort helyeztek üzembe. Ezen a snack-eken kívül kőlapon elősütött, vékonytésztás pizza- és tortilla alapot is előállítanak.

Dupláz a Gyermelyi – gyorsabban és többet tudnak

Fennállásának egyik legnagyobb beruházási programját hajtja végre a Gyermelyi Zrt. Az ország legnagyobb tésztagyára új üzemet indít Gyermelyen, ezzel megduplázzák a kapacitást.

A cégcsoport 2017-ben 22,7 milliárd forint árbevétel mellett 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelt el, miközben 8,1 milliárd forintot fordított fejlesztésre. Ezek közül a legnagyobb az új tésztagyár építése volt, amelynek eredményeként évi 65–70 ezer tonnára nő a kapacitás, amely így már akkora, mint Magyarország teljes évi fogyasztása. A bővítés megteremti az export dinamikus bővítésének a lehetőségét is – mondta Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketing igazgatóhelyettese. A több, mint 500 főt foglalkoztató, magyar magántulajdonban lévő vállalatcsoport ezenkívül megépítette a harmadik automata magasraktárát is. Elkészült az új takarmánygyár is, így 23 ezerről 60 ezer tonnára nőtt a gyártóképesség. Ezzel a saját állatállományon kívül már külső partnereknek is el tudnak adni a takarmányból.

A vállalatcsoport 8600 hektáron végez növénytermesztést, három tojófarmján évente 135 millió darab tojást termel, 140 ezer tonna búzát őröl a malmaiban, és a tavaly gyártott 33 ezer tonnányi tésztát az idén 37 ezer tonnára tervezik növelni a júliusban átadott új üzem­egységnek köszönhetően. A Gyermelyi teljes termelési vertikumot működtet, a malmokba kerülő búza így már egészen a vetőmag nemesítésétől kezdve kontrollálva van.

A 2 modern Bühler technológiájú malomban összesen napi 450–500 tonna búzát őrölnek, a 24–26 százalékos iparági átlagnál jóval magasabb, 30–32 százalékos tésztaipari lisztkihozatallal. A liszttermelés nagyobb részét eladják, az értékesítés 60 százaléka tartályos, 20-20 százaléka kis kiszerelésű és zsákos formában történik. A vevők főként pékségek, nagyobb cukrászatok és egyéb tésztagyárak.

A Gyermelyen készített tészták 20 százaléka megy külföldre, fontossági sorrendben Románia, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Németország, Baltikum, Ukrajna cégei vásárolják meg. A gyár termelése 74 százalékban tojásos tészta, 21 százalék durumtészta, 5 százalék pedig egyéb tojás nélküli tészta. Érdekesség, hogy a tojásos tészta Kárpát-medencei sajátosság, a többi országban inkább a durum fogy, aminek az eladási mennyisége az export növekedésével az elmúlt 5 év alatt megduplázódott. A tésztagyárban 80 munkatárs dolgozik azon, hogy 36 különböző formátumú termék kerülhessen a csomagokba. A tojástartalom, a kiszerelés, a márka kombinálásával összesen 283 különböző cikkelemet gyártanak, amiket robottargoncák visznek az automata raktárak 10 emelet magas polcaira.

Magyarország legnagyobb tojástermelőjeként a Gyermelyi nem csak a tésztagyártásához szükséges tojásmennyiséget termeli meg, hanem meghatározó szereplő a fogyasztói piacon is. A megtermelt tojás nagyjából fele, 80 millió darab a tésztagyárba kerül, a másik felét pedig héjas tojásként értékesítik a piacon.

A cikk szerzője: Csurja Zsolt