A Precíziós gazdálkodási konferencia megnyitójában Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a célkitűzés ezeken a szakmai napokon az, hogy értékes tudásanyag kerüljön a gazdálkodókhoz, egyre több újszerű technológia épülhet be a gyakorlatba, és az újdonságok megismeréséhez szükségszerű a megfelelő információátadás.

Hangsúlyozta, hogy az oktatás képezi az alapját annak a rendszerszemléletű gondolkodásmódnak, melyből a KITE Zrt. Precíziós Gazdálkodási Rendszere felépül. Ezért biztosítunk lehetőséget a konzultációra a szakemberekkel, valamint most először kerekasztal-beszélgetést is tartunk. – hangzott el a rendezvényen.

A megnyitót követően dr. Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tartott előadást, amelyben a Vidékfejlesztési Program korábbi és aktuális eredményeiről, részleteiről és a gazdálkodók előtt álló időszakról beszélt. Részletesen ismertette a támogatásokon belül a „visszahulló” források felhasználásához kapcsolódó tudnivalókat és felvázolta a fontosabb, még nyitott és megjelent felhívások keretösszegeit.

Kiemelte, hogy legalább még egy évig a meglévő keretrendszerben folytatódhat a munka. A tervezett új felhívások között említette az EU és Magyarország által elismert minőségrendszerek promóciójának, a termelői csoportok, és a sertés és baromfi járvány-megelőzési intézkedések támogatását.

A 2021–2027 közötti időszak várható alakulásáról is részletes tájékoztatást adott. A KAP-reform kapcsán elmondta, melyek a legfontosabb magyar érdekek a vidékfejlesztésben. Ezek között kiemelte, hogy a vidékfejlesztési programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, illetve szükséges lenne a jelenlegi támogatás intenzitásának fenntartása. Mindezek mellett a források felhasználása során a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartani.

Célkitűzés az is, hogy a beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg a vidékfejlesztési támogatások között, és fontos lenne enyhíteni az öntözésre vonatkozó szabályokon is. Az érdekek között szerepel a beruházási támogatások esetén a biztosítékmentes előlegigénylés lehetőségének megteremtése is. ­– Hangsúlyozta, hogy még nincs végleges döntés a KAP jövőjét illetően, a tárgyalások még zajlanak, ahol a kormány mindent megtesz a magyar érdekek, a gazdatársadalom képviseletéért.

A második előadásban a Nébih igazgatója, Jordán László számos témakört érintett, többek között beszélt a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet (43/2010. FVM) módosításáról, arról, hogy jelenleg a növényvédőszer-engedélyezés témakörében milyen aktualitások vannak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament irányából óriási a nyomás a növényvédő szerek felhasználásával, csökkentésével vagy kivezetésével kapcsolatban. Ez a nyomás még inkább felerősödhet a közeljövőben.

Kitért a permetezőgépek műszaki vizsgáztatásának a követelményrendszerére és a növényorvosok felelősségi körére is. Nagyon fontos az az információ, hogy 2020-ban már csak olyan permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkát végezni, amelyik érvényes műszaki vizsgával rendelkezik, vagy a tulajdonosa már bejelentette vizsgáztatásra.

Előadásában tájékoztatást adott a drónok alkalmazásáról a növényvédelemben, a növényvédő szerek engedélyezéséről és a zárlati károsítók hazai helyzetét is ismertette. – Megjegyezte, hogy tapasztalata szerint a drónokkal való munkavégzésnek a lehetőségei a képzeletben sokkal előrébb járnak, mint a gyakorlatban. Ugyanakkor hozzátette, kétségtelen, hogy a drónok előtt óriási jövő áll.

A növényvédő szerekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az Európai Unió nem szavazta meg a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyag engedélyének megújítását. – Az előadásban elhangzott, hogy az uniós jogszabály szerint április 16-ai dátummal mind a forgalmazás, mind a gyakorlati felhasználás be kell hogy fejeződjön.

Jordán László arról is beszélt, hogy a FAO a 2020-as évet a Nemzetközi Növényegészségügy Évének nyilvánította.

A rendezvény harmadik előadásában Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgatója fejtette ki bővebben a mezőgazdasági támogatások és jogszabályok 2020 után várható alakulásáról szóló tudnivalókat.

Az unió Közös Agrárpolitikája (KAP) gyakorlatilag minden költségvetési ciklusban tartalmaz valami újdonságot, azaz folyamatos és ritmikus változásban van – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese a témáról tartott konferencián.

Papp Gergely kiemelte: jelenleg még nem tudható, hogy a következő, 2021–2027 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország mekkora agrártámogatást kap majd az EU-tól, mivel erről a tagországok miniszterelnökei még nem állapodtak meg.

A különböző előrejelzések szerint a szóban forgó megállapodás várhatóan még ez év első felében, de legkésőbb 2020 nyarán megtörténik. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy az új költségvetési ciklus szerinti támogatási rendszer csak 2022-ben indulhat el. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy a gazdálkodóknak egy átmeneti évvel kell számolniuk, amelyben a már az új forrásokból, de még a mostani rendszerben kapják meg a támogatásokat.

A NAK szakmai főigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy az átmeneti szabályozás, amelyet az EU Bizottsága már a múlt év októberében hivatalosan is jelzett, a magyar gazdák számára nem jelent gondot.

Megjegyezte: a magyar gazdálkodóknak az volna a legjobb, ha ez az átmeneti időszak akár meg is hosszabbodna. Azok a támogatások, amelyek az idén december 31-én lejárnak, mint például az agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó támogatás, azok tagállami hatáskörben meghosszabbíthatók.

Papp Gergely jelezte: az előzetes számítások szerint a következő uniós költségvetési időszakban Magyarország a tervezet alapján 3,9 százalékkal kevesebb közvetlen és termeléshez kötött támogatáshoz juthat. A forint/euró árfolyamot is figyelembe véve a mostanihoz hasonló nagyságrendű agrártámogatással számolhatunk országos szinten. Vagyis az 1 hektárra jutó támogatás értéke átlagosan 70–75 ezer forint körül mozog majd, de nem biztos, hogy minden gazdálkodó minden területére megkapja ezt az összeget.

A vidékfejlesztési támogatások esetében azonban az előzőtől eltérően már egy komolyabb csökkenéssel kell számolni. Itt jelentős arra az esély, hogy ennek keretében érezhetően kevesebb pénz jut el majd Magyarországra.

A Vidékfejlesztési Program (VP) támogatásai, az AKG-tól a beruházási támogatásokig társfinanszírozással működnek. Most ebben az időszakban átlagosan a források 83 százalékát az unió, 17 százalékát pedig a magyar kormány finanszírozza.

A NAK próbálja elérni a kormánynál, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a magyar kormány vállaljon e területen nagyobb terhet. A legtöbb állam ugyanis a magyar nemzeti támogatásnál többet tesz saját forrásból az uniós pénzek mellé. Például, a nyugati országok 50 százalékot, de Lengyelország is 36 százalékot a VP-s támogatásokból saját maga finanszíroz. A NAK szakmai főigazgató-helyettese szerint, amennyiben a kormány meghallgatja a kamara véleményét, úgy e területen sem lenne érzékelhető a csökkenés.

Emellett Magyarországon még kétféle agrártámogatás van: az egyik az átmeneti nemzeti támogatás. Ezek azok a támogatások, amelyek nagy része még 2007-2008-ban keletkeztek, ezek lényegében a már korábban a termeléstől elválasztott támogatásokat fedik le.

Továbbá vannak azok a támogatások, amelyeket teljes mértékben a nemzeti büdzsé finanszíroz. Ez utóbbiakat várhatóan nem érinti majd a mostani KAP-reform, de az előbbi átmeneti nemzeti támogatási jogcímek esetleg teljesen meg is szűnhetnek. Magyarország lobbizik azért, hogy ez ne így legyen – jegyezte meg a szakmai főigazgató-helyettes.

Hozzátette: a múlt évben agrártámogatásokra összesen a magyar gazdálkodóknak mintegy 800 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár (MÁK), de a következő években nem biztos, hogy lesz a múlt évihez hasonló összeg.

Mindez attól is függhet, hogy a vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatások kifizetése évenként hogyan alakul, mivel ez a finanszírozási forma közel sem olyan kiszámítható, mint a termeléshez kötött támogatások vagy a közvetlen támogatások kifizetése. De összességében nagyságrendileg a következő uniós költségvetési ciklusban ugyanannyi pénzhez jutnak majd a magyar gazdák, mint az idén befejeződő pénzügyi tervezési időszakban.

Papp Gergely felhívta a termelők figyelmét, hogy a forrásokhoz való hozzájutás a jövőben nem lesz könnyebb, mivel számos feltételnek kell egy-egy gazdálkodónak megfelelnie ahhoz, hogy a számára fontos támogatási forrásokhoz hozzájuthasson. Utalt arra, hogy ezen a területen komoly változások várhatók, amire a gazdáknak fel kell készülniük. Hozzáfűzte: de nemcsak a magyar mezőgazdaságban dolgozó gazdálkodóknak kell a megváltozó támogatási formákra felkészülniük, hanem a magyar közigazgatásnak is.

Ami rendkívül fontos, hogy az EU a következő költségvetési tervezési időszakban a KAP területén bevezeti az úgynevezett stratégiai tervezést. Ennek alapján – valószínűleg már 2022. január 1-jétől – úgy fizethető ki bármilyen KAP-hoz köthető támogatás, hogy a stratégiai tervben már szerepelnie kell, hogy azt a gazdálkodó miért kapja, és ennek a támogatásnak mi a célja. Ezekhez hozzá kell rendelni a megfelelő indikátorokat, amelyek alátámasztják egy-egy támogatás jogosságát.

Ez a KAP második pillérében, azaz a VP-ben nem újdonság, mert ott már 20 éve ez a rendszer működik – jelezte Papp Gergely. Ez az I. pillér esetében jelent újdonságot, mert ott eddig ilyen követelményt nem kellett teljesíteni. Ezen a területen most lesz először olyan, hogy a támogatások hatására bizonyos célokat el kell érni.

Elmondta azt is, hogy Magyarország készülő stratégiai tervét jövő év végéig kell megvitatni az EU Bizottságával, és azt véglegesíttetni a testülettel, hogy 2022. január 1-jén már e szerint lehessen eljárni az új költségvetési ciklusban.

A stratégiai terv elkészítése hosszadalmas és bonyolult feladat – közölte a szakmai főigazgató-helyettes –, mert a helyzetfelmérést követően kell eldönteni, hogy Magyarország milyen agrárterületekre kíván támogatást adni, és meg kell határozni, hogy ezekkel a támogatásokkal konkrétan mit szeretne elérni. Ezt a magyar szakértők ismertetik a Bizottsággal, hogy véleményt alkosson róla.

Amennyiben hazánk eltér a saját maga által kitűzött céloktól, a Bizottság először csak figyelmezteti, majd Magyarországgal közösen erre a területre egy közös akciótervet készít, hogy továbbra is kifizethető legyen a területre járó támogatás. Ennek a folyamatnak az elkövetkező néhány évben még valószínűleg nem lesz számottevően érzékelhető hatása, de hosszabb távon már jelentős kockázatot jelent.

Amennyiben idén rossz célokat tűz ki az ország, és rossz indikátorokat írnak be a szakértők a tervezetbe, akkor ez azt jelentheti, hogy Magyarország akarata ellenére is hosszú távon támogatásokat veszíthet. Így például figyelembe kell venni – hozta a példát Papp Gergely –, hogy Magyarországon fizetik jelenleg a legmagasabb támogatást az unióban a tejelő tehenekre. Ha e mögé a támogatás mögé rossz indikátorokat állítanak be, akkor ezek nem teljesíthetők, és így a támogatás mértéke is csökkenhet. Megeshet az is, hogy ha rosszak az indikátorok, így nem teljesíthetők a magunk által szabott feltételek, akkor az adott támogatást nem jól működőnek minősíti a Bizottság és azt mondja, hogy a jövőben így ebben a formában nem kifizethető.

Ezért van igen nagy jelentősége a tervezésnek, a reálisan kitűzött céloknak és feltételeknek. Várhatóan a stratégiai terv bizonyos részeinek első változata tavasszal elkészül – mondta Papp Gergely. Ezt bemutatják majd az ágazati szereplőknek – mondta – és megkérdezik a tervezetről egy-egy részterület és ágazat képviselőinek véleményét. Ennek alapján alakítják ki a stratégiai terv végleges változatát.

A NAK szakmai főigazgató-helyettese ugyanakkor rámutatott, hogy Nyugat-Európában megerősödött az utóbbi időben a fenntarthatóság elveit a politikusokon számon kérő társadalmi nyomás, aminek az EU Bizottsága is eleget kíván tenni.

Ezért az uniós agrártámogatások folyósításának feltételrendszerét az új KAP esetében várhatóan úgy szabályozzák majd, hogy a fenntarthatóság nagy súllyal esik a latba a támogatások odaítélésekor és a kifizetéseknél is. A tervek szerint például a támogatások egy része – amit eco scheme-nek neveznek – esetében a termelő több támogatást kaphat, ha több – a klímavédelemmel, fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos – feltétel teljesítését vállalja. Ekkor lesz lehetőség arra, hogy ezt a többletvállalást – amit a kötelező alapvállaláson felül tett – többlettámogatással „díjazzák” – mondta Papp Gergely. Aláhúzta: eco scheme támogatást valószínűleg minden uniós tagállamban kötelező lesz kialakítani, bár Magyarország szerette volna elérni, hogy erről a tagállamok dönthessenek. Most már a vita inkább arról folyik, hogy az eco scheme támogatás hány százaléka legyen a közvetlen kifizetésnek – jegyezte meg a szakmai főigazgató, hozzátéve: van olyan javaslat, ami azt célozza, hogy mindkét pillér esetében 30 százalékot tegyen ki ennek a támogatásnak a mértéke.

Ez pedig alapjaiban rendezné át a most ismert támogatási rendszert. Így akár a területalapú támogatás Magyarországon a hektáronkénti 75 ezer forintról 50 ezer forintra csökkenhet. A megmaradó hektáronkénti 25 ezer forint pedig kifizethetővé válik a pluszvállalásokat teljesítő gazdálkodóknak, így az ő területalapú támogatásuk jóval magasabb is lehet, akár 120 ezer forintra is rúghat hektáronként.

Papp Gergely megemlítette a glifozát ügyét is, ami szintén borzolja az uniós mezőgazdasági termelők nagy részének a kedélyét. Közölte: ezzel kapcsolatban például Luxemburgban olyan döntést hoztak, aminek alapján 2020 után nem használnak glifozátot, viszont a termelők kapnak 30–500 euró – azaz mintegy 10–160 ezer forint – kiegészítő támogatást hektáronként. Mindez pedig azt jelenti, hogy az eco scheme támogatásnak hatalmas jelentősége lehet.

A szakmai főigazgató-helyettes úgy vélte, hogy a termeléshez kötött támogatás megmaradhat a jelenlegi – 13 + 2 százalékos – szinten, ugyanakkor az uniós tervezetben a mostaninál 3 százalékkal kisebb mérték szerepel. Jelezte: az elképzelések szerint a 2021–2027 közötti uniós agrárköltségvetésben a fiatal gazdák támogatására továbbra is lesz lehetőség, és várhatóan a mostani hektáronként 22 ezer forintos támogatás nőni fog, akár a jelenlegi dupláját is elérheti – mondta a szakember.

Utalt egyben arra is, hogy a tervezett egyszerűsítés inkább többletmunkát jelent majd a gazdálkodóknak, mert az eddigi tapasztalatok szerint egyszerűsítés címén inkább bonyolultabbá válik a támogatási rendszer.

A következő uniós költségvetési időszakban a támogatásigényléshez a gazdálkodóknak előreláthatólag több adminisztrációt kell elvégezniük, mint eddig. A EU Bizottsága mindezt azzal intézi el, hogy az unió tagországainak gazdálkodói felkészültek a digitális világra, és annak vívmányait alkalmazni is tudják. Ennek alapján a különböző jelentési kötelezettségeknek digitális formában kell eleget tenni. Sőt, lesznek egyes esetekben olyan dolgok, ahol mobiltelefonos alkalmazásokat kell majd használni a gazdáknak.

A teljesítések ellenőrzésekor – vagyis a monitoringnál és a kontrollingnál – is a digitalizáció alkalmazása kerül előtérbe. Azaz ez lehetővé teszi, hogy minden támogatottat ellenőrizzenek az unióban. Ezt szó szerint kell érteni, nem mintaválasztás alapján – mondta Papp Gergely. Megjegyezte: nem ellenőrök járnak majd ki a gazdálkodókhoz, hanem egy műholdas rendszer segítségével figyelik a gazdák munkáját. Ez a rendszer néhány naponta készít felvételeket a parcellákról, és megvizsgálják adott területen az a tevékenység folyik-e rajta, amit a kérelemben bejelentettek. Ha zöld jelzést kap a gazdálkodó, a támogatás kifizethető, ha pirosat, a támogatást nem kapja meg, mert nem az a tevékenység folyik a parcellán, amit bejelentettek. Sárga esetében a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló információk alapján nem tudja eldönteni milyen munkát végeznek adott területen, ebben az esetben a gazdálkodónak saját készítésű fényképet kell feltöltenie a parcelláról a kifizető ügynökség adatbázisába. Ez nem sci-fi, hamarosan így működik a rendszer – húzta alá a NAK szakmai főigazgató-helyettese.

Kitért rá: az őstermelői adózás nagy bizonyossággal megváltozik jövőre. Az adózás ezen a területen a minimálbérhez lesz kötve, és a mostani számítások szerint várhatóan az őstermelőknek 9 és fél millió forintos bevételig nem kell semmiféle adót fizetniük. Ezt igen előnyös adózási formának minősítette Papp Gergely, emellett várhatóan az őstermelői tevékenységi kör is bővülni fog. Ez azt jelentené, hogy több tevékenységet is bevonnának ebbe a körbe, például mezőgazdasági szolgáltatásokat vagy az élelmiszer-előállítással kapcsolatos tevékenységeket is, de ide tartozna a falusi vendéglátás és a falusi turizmus is. Az azonban bizonyos, hogy a mezőgazdaságból származó bevételnek a teljes tevékenységi körön belül legalább 51 százalékosnak kell lennie, csak a többi jöhet a kiegészítő tevékenységekből.

Emellett hazánkban szeretnének egy olyan mezőgazdasági tevékenységi formát létrehozni, amely az őstermelői tevékenység és a családi gazdaság között lenne, ötvözné a két tevékenységi formát. Ez lenne ideiglenes elnevezéssel az őstermelők családi gazdasága. Ez gyakorlatig úgy működne, hogy ahány családtag a gazdaságban dolgozik, annyiszor 9,5 millió forint árbevételig lenne a gazdálkodó egység adómentes. Ettől függetlenül egyéni vállalkozóként továbbra is lehet majd mezőgazdasági tevékenységet végezni.

Emellett még egy újabb gazdasági társasági formát is szeretnének Magyarországon létrehozni mezőgazdasági termelőknek – mondta Papp Gergely. Ez lenne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amelyek kft.-k lesznek, két különbséggel: csak családtagok alkothatják, másrészt mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ezek a cégek várhatóan kedvezményesen adózhatnának. De olyan adókedvezményt nem kaphatnak, amit más vállalkozási formában is igénybe lehet venni – szögezte le a NAK szakmai főigazgató-helyettese.

Három ilyen adókedvezmény lehetséges az előzetes felmérés szerint: a normatív támogatások, a földbérleti díj és a földvásárláskor maga a földnek az ára. A tervek alapján ezeket a bevételeket mindenféle adókötelezettség nélkül ki lehet venni a mezőgazdasági kft.-ből. Ez a szántóföldi növénytermelő gazdáknak, valamint a vegyes gazdaságoknak egyértelműen segítség. 

A szóban forgó gazdálkodási formát azzal a céllal hoznák létre, hogy ahol valóban a mezőgazdaságból szeretnének megélni, és professzionálisan végzik azt, ott ki lehessen alakítani egy vagyonközösséget a családban. Továbbá, ha a terv az is, hogy a gyerekek is ebből éljenek meg, akkor az legyen a legegyszerűbb megoldás, hogy ebbe a gazdasági társasági formába minden családi vagyont be tudjanak vinni, és egy szerződés keretében, amit például az apa, a fia vagy az apa és a lánya köt, egyszerű módon átadható legyen a gazdaság. Így biztosítható a gazdasági társaság folyamatos működése.

Vagyis: mint látható, nem dőlt el még minden kérdés ebben a folyamatban, de a NAK és az Agrárminisztérium között egyetértés van abban, hogy ezt a társasági formát létre kell hozni a magyar mezőgazdaságban. Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a mostani gazdasági formációk is évekig még működhetnének hazánkban. Így kiválasztható az érintettek által, hogy az adott új struktúrában – figyelembe véve a most zajló KAP-reform lehetőségeit – kinek-kinek mi a legmegfelelőbb vállalkozási, gazdálkodási forma a következő években. Ez egy négy-öt éves folyamat lehet, amikor már a letisztult viszonyok átláthatóak lesznek – mondta Papp Gergely.

Kérdésre válaszolva a főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy a támogatások méretfüggősége a gyakorlatban csak Magyarországon működik az unióban. Mint mondta: más országokban is hoztak támogatáskorlátozó intézkedéseket, de ez a gazdálkodók jelentős hányadát nem érintette. Valós hatása a támogatás maximalizálásának csak Magyarországon van. A valóságban mindez azt jelentette, hogy Magyarországon aki tehette, az mind a megszabott birtokmérethatár alá ment. A gazdálkodók ugyanis általában optimalizálni akarják az elvonásokat, és azt a lehető legkisebb szintre kívánják szorítani.

A tervezet alapján mintegy 60 ezer eurótól, azaz 20 millió forinttól, csökkenne a támogatás százezer euróig, ami most több mint 30 millió forint. A tervezetben az szerepel, hogy mindezt munkabér-kompenzációval kell kiegészíteni. De valószínűleg nem a valóságban kifizetett munkabéreket kellene figyelembe venni, hanem egy számított értéket, amit még nem tudunk. Például, ha 15 ezer euró lenne évenként, akkor, ha valakinek van 10 alkalmazottja a tényleges határ 250 ezer euró, azaz mintegy 75–80 millió forint lenne a gyakorlatban, ahol megvonnák tőle a támogatást. Az EU-s javaslat szigorúbbnak tűnik ugyan az első ránézésre, mint a mostani, de ténylegesen a legtöbb magyar üzemben, amelyet 2014–2020 között érintett a támogatáskorlátozás, 2022-től több támogatásra lennének jogosultak, mint most.

A magyar tárgyalási pozíció ez ügyben az, hogy minden ország maga határozhassa meg a támogatási korlátokat. Ha ez átmegy az uniós szűrőkön, akkor várhatóan a mostani támogatási korlátokkal kell számolni 2022 után is – mondta Papp Gergely.

Végül a nyitónap utolsó előadójaként Dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke osztott meg információkat a résztvevőkkel, hogy milyen trendek vannak a világban, merre tart a precíziós gazdálkodás.

Elmondta, hogy a precíziós (és ezalatt most a helyspecifikus növénytermesztés értendő) mezőgazdaság kontinensenként eltérő potenciállal rendelkezik. Amerika északi részén, illetve Európában viszonylag alacsony potenciál látszik már a világ többi területéhez viszonyítva, hiszen itt fejlett mezőgazdasági rendszereket használnak, magas intenzitással és jelentős hozamokkal. Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika közepes potenciállal rendelkezik, persze az átlag sok szélsőértéket takar el, azonban úgy tűnik, hogy az ázsiai kontinens, illetve Ausztrália igen magas potenciállal bír.

A digitalizáció nagymértékben segíti elő az információáramlást, így várhatóan a mezőgazdasági jó gyakorlatok előtt is megnyílik a lehetőség, hogy egy adott helyre vonatkoztatva adoptálni lehessen a leginkább hatékony termelési folyamatokat, mindezt úgy, hogy tekintettel legyenek a termelők a fenntarthatóság kritériumaira is.

Elmondta továbbá azt is, hogy a fejlett (ebben az értelemben véve a digitalizált) mezőgazdaság kialakulásával a gazdálkodó döntéshozó szerepét az algoritmusok, és a legkülönbözőbb döntéselőkészítő folyamatok közötti eligazodásban a helyismeret teszi majd fontossá, hiszen a helyi adottságok sok esetben felülírhatják a globális modellekben gondolkodó döntéshozó rendszereket.

Az MPGE elnöke tömören beszámolt a digitális agrárstratégia (DAS) által megfogalmazott feladatokról. A DAS, amely az európai országok közül is előremutató feladatokat határoz meg, a digitális kompetenciák fejlesztése, az adatokhoz való hozzáférés, valamint a beruházásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés előre mozdítása révén a hazai agrárium számára olyan kitörést jelenthet, ami megalapozza a hatékonyságnövekedést, valamint a fenntartható – és ezalatt mind a környezeti, mind az üzleti fenntarthatóságot kell érteni – mezőgazdasági tevékenységet.

A digitalizáció a mezőgazdaságban jelenleg nem kellően elterjedt, így a DAS joggal tűzi feladatai közé pl. a Digitális Agrárakadémia felállítását és működtetését, a mezőgazdasági szakképzés, valamint felsőoktatás modernizálását, a szaktanácsadói hálózat bővítését és továbbképzését, vagy például olyan bemutató üzem létrehozását, ahol a gazdálkodók a meglévő technológiai megoldásokat testközelből is megismerhetik.

Az elméleti megközelítést követően Dr. Milics Gábor a jelenleg elérhető gyakorlati megoldásokra is kitért. A hazai példákkal is szemléltetett megoldások azt mutatják – mondta –, hogy egyre több gazdaságban működtetnek olyan megoldásokat, amelyek a helyspecifikus gazdálkodás irányába mutatnak.

Az, hogy egy gazdaság vezetése a digitalizációt szigetszerűen, vagy egy nagyobb szolgáltató bevonásával képzeli el, az önálló döntés kérdése. Mindkét mogoldásnak megvan az előnye és a hátránya is, a legfontosabb talán az, hogy megszülessen a döntés arról, hogy egy gazdaság az adatalapú döntési folyamatokba kapcsolódik be.

Az egyesület elnöke az előadását a jövő eszközeinek bemutatásával zárta. Az immár kézzelfoghatóan is megjelenő robotika, valamint az autonóm járművek lassan a kutatási fázisból kilépnek, és kezdenek a gyakorlat részeivé válni. Létezik már olyan terület, amelyet emberi kéz beavatkozása nélkül művelnek (Hands Free Hectar projekt), illetve már láthatóak olyan eszközök, amelyek a vetést, vagy a növényvédelmet teljesen automatizált módon valósítják meg.