Tág szélsőségek között alakult az idei év időjárása, ezért a tavalyihoz képest emelkedett a biztosítókhoz beérkező kárbejelentések száma is. Idén a viharkárok vitték a prímet: azon túl, hogy a megszokottnál jelentősebb volt a nyár eleji viharkár, hektikusabb lett az eloszlása is. De az augusztusi aszály, és az azt követő viharok is megtették a hatásukat, igaz, ez utóbbinál cikkünk írásakor még zajlott a kárbejelentések ellenőrzése és összesítése, ezért az Agro Napló által megkérdezett biztosítók részletesebb adatokkal még nem tudtak szolgálni.
A Groupama Biztosítónál közepesen káros évnek ítélik meg 2018-at, mivel a szokatlanul korán, májusban érkező – jellemzően erős széllel, és apró szemű jéggel kísért – viharszezon ellenére szeptember elejéig 2017-hez képest csökkent a bejelentések száma, illetve a jégkár-kifizetések aránya is. Ebben azonban az időjárás nyári enyhülése mellett közrejátszhatott az is, hogy a cégnél a 2017-es szigorítások miatt csökkent a biztosított gyümölcsültetvény-terület nagysága. Az általuk biztosított szántóföldek területe azonban nőtt. A leggyakrabban biztosított kultúrák között a főbb hazai gabonafélék, ipari növények találhatóak meg elsősorban, noha lényegében minden, földalapú támogatásra jogosító terményre szóló szerződés akad a portfóliójukban, így például volt, aki fehérvirágú édes csillagfürtre szerződött náluk. A szerződések többsége díjtámogatott volt, melyek szinte mindegyikéhez kötöttek a gazdák önrészmérséklő, úgynevezett „kiegészítő” biztosítást is.
A Generali Biztosító szeptember elejéig több mint másfél milliárd forint értékű kárkifizetést teljesített a náluk megkötött közel 2 ezer hagyományos piaci, illetve a több mint 4 ezer díjtámogatott agrárbiztosítás alapján beérkezett kárbejelentésekre – közölték az Agro Napló megkeresésére. A cég szerint az augusztusi hőség után ismét nagyobb számban fordultak elő jégesők és viharok komoly károkat okozva a betakarítás előtt álló napraforgókban és almásokban. Összességében azonban a korábbi évek szintjén mozog a kárterhelés. A díjtámogatott szerződésekkel a cég által fedezett terület nagysága meghaladta a 400 ezer hektárt, a gazdák pedig elsősorban a kalászosokra, kukoricára és repcére, illetve a gyümölcsök közül főleg az almára kötöttek biztosítást.
Az Allianz Biztosítónál is a díjtámogatott növénybiztosítási szerződések számának emelkedését tapasztalták, szerződéseik legnagyobb része már ebbe a körbe tartozik. A legjellemzőbb szántóföldi kultúrák mellett az almára, körtére és a csonthéjas gyümölcsökre szerződtek idén is a gazdák. És e biztosítások esetében is elsősorban a nyári jégeső és viharkárok miatt emelkedett az agrárkár-bejelentések száma az előző év azonos időszakához képest. Az Allianz szakértői szerint a jövőben még inkább számítani kell a hirtelen lecsapó, koncentrált, nagy erejű viharokra, amelyek a korábbi évekkel összevetve egyre súlyosabb károkat okoznak. Mivel a díjtámogatott növénybiztosítás jelentős kompenzációt nyújt, és a piaci adatok szerint a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást, így van még tér az agrár-
biztosítások piacának növekedésére – válaszolta lapunknak az Allianz.
A Generali szakértői – elsősorban a díjtámogatott szerződések túlsúlya miatt – enyhe növekedésre látnak esélyt e téren, amit szerintük segít az is, hogy 4-ről 5 milliárdra nőtt az éves támogatási keret. Persze a folyamatban a gazdák öngondoskodásának további fejlődése is elengedhetetlen a Groupama meglátása szerint, amit biztosítói oldalról az egyedi biztosítási igények fokozott kiszolgálása is ösztönözhet a jövőben. Ugyanakkor a biztosítók már most is alkalmaznak egyedi díjkedvezményeket, melynek mértéke függ a biztosítani kívánt növénytől, a kockázattól, az aktuális időjárástól és még sok más tényezőtől is, s természetesen vizsgálják az „ügyfélértéket” is. Több cégnél is előfordul, hogy mezőgazdasági szerződések kötésekor kedvezményeket kínálnak, ha az ügyfélnek egyéb biztosításai is vannak az adott cégnél.
Kiss Melinda KatalinA cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin