Így biztosítható ugyanis, hogy a precíziós gazdálkodás során alkalmazott módszerek a magyar gazdák számára is jelentős hasznot hoznak, és tovább növelik versenyképességüket – hangoztatta az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a BASF által, hagyományteremtő szándékkal, második alkalommal szervezett „Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért” elnevezésű fórumon a Magyar Tudományos Akadémián.

Dr. Feldman Zsolt a BASF német vegyipari vállalat Budapesten rendezett fórumán a jelenlévő szakembereket üdvözölve kiemelte: a gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet.

Kifejtette: az elmúlt időkben világossá vált, hogy a magyar mezőgazdaság termelését a jelenleginél magasabb fokra csak úgy lehet emelni, ha a termelés színvonalát a magyar gazdák összehasonlítják a nyugat-európai társaik teljesítményével. Ebből az tűnik ki, hogy a magyar gazdálkodóknak még mindig sok ledolgozandó feladattal kell szembenézniük. A stabil piaci és együttműködési környezet megteremtésével rövid távon támogatni lehet a magyar gazdákat, de középtávon már csak a digitalizált, a fenntarthatóság elvein nyugvó magyar agrártermelés lehet a megoldás. Így csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a környezeti fenntarthatóság között feszül.

Jelezte: az unió 2020 után alkalmazandó új agrárpolitikájának kialakítása most folyik, és ez jelentős kihívások elé állítja nemcsak az EU tagállamainak gazdálkodóit, hanem a tagországok szakpolitikusait, döntéshozóit is. Meg kell alkotniuk ugyanis azt a működési modellt, amelynek keretei között az uniós országok gazdálkodói hatékonyan, versenyképesen és fenntartható módon tudják teljesíteni feladataikat, végezhetik munkájukat. Ezért létre kell hozni az Európai Mezőgazdasági Tudás és Innovációs Rendszert, amelynek működését Magyarországon is biztosítani kell. Ehhez a tudásáramlás csatornáit meg kell tervezni és hatékonyan működtetni is szükséges. Ezért Magyarországon fejleszteni kell a szaktanácsadás minőségét, továbbá a mezőgazdaság széles körű digitalizációjának feltételeit is meg kell teremteni. Mindez pedig csak együttműködésen alapuló innovációval érhető el. Az innováció pedig nem lehet öncélú, annak mindig az igényekből kell fakadnia, ezért ez nem egy egyszerű folyamat, mivel egy-egy cég működési modelljét kell megváltoztatni ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott elvárásokhoz. Így ebben a folyamatban az államnak és a cégeknek együtt kell dolgozniuk.

Ennek a szempontnak a figyelembe vételével készült el a magyar digitális agrárstratégia, amely a mezőgazdaság digitális környezetéhez szükséges feltételeket kívánja megteremteni a gazdálkodók számára. Ez része a kormány Digitális Jólét programjának. Az államtitkár fontosnak mondta még azt is, hogy a digitalizáció kínálta előnyöket ne csak a nagyvállalatok, hanem a közepes és a kis cégek is használni tudják, azaz ne keletkezzen digitális szakadék ezen a területen. Ennek érdekében a tárca egy digitális agrárakadémia létrehozására készül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve. Abban azonban, hogy a magyar mezőgazdaság tovább fejlődhessen, vagyis nagyobb hozzáadott értéket állítson elő és még versenyképesebb legyen, minden vállalkozásnak és cégnek megvan a maga felelőssége, hogy támogassa a magyar tudásalapú és fenntartható mezőgazdaság mielőbbi létrehozását és módszereinek széles körű alkalmazását.

„Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe” – idézte mottóként az AM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Kossuth Lajos szavait a konferencián. Zsigó Róbert emlékeztetett arra, hogy a BASF Hungária Kft. filozófiája szerint kémiát alkot a fenntartható jövő érdekében. Vagyis a gazdasági sikert a környezetvédelemmel és a társadalmi felelősségvállalással egyesíti a cég. Ezt az elvet a lehető legszélesebb körben kell alkalmazni. Így a növényvédőszer-használatból eredő, az emberi egészségre és környezetre is kockázatot jelentő hatásokat a lehető legalacsonyabb szintre kell mérsékelni, úgy, hogy az biztosítsa a növényi termékek károsítóktól való megvédését és lehetőséget teremtsen a jó minőségű, biztonságos élelmiszerek előállítására is. A BASF tevékenysége ezen a területen bizakodásra ad okot, mert úgy tűnik, hogy a fenntarthatóság már nemcsak az államok fontos ügye, hanem az ipari szereplők is felismerték annak fontosságát.

A fenntarthatóság ugyanis nem a kötelező önkorlátozással egyenlő, hanem értéknövelő innováció. Ma már nem kérdőjelezhető meg, hogy csak a fenntartható agrárium biztosíthatja a jövőt az integrált növényvédelemmel, a növényvédő szerek okszerű használatával, környezetkímélő módszerekkel és alternatív biológiai eszközökkel. Mindez olyan értéknövelő innovációra ösztönöz, amely az egyes termékek hosszú távú versenyképességét is biztosítja az előállítással járó környezeti terhelés csökkentése mellett. A fenntartható fejlődés olyan folyamat, amely a Burghtland-jelentés megfogalmazása szerint: „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” Fő célkitűzés tehát a környezet elhasználódásának megakadályozása, amit úgy kell elvégezni, hogy közben ne kelljen lemondani se a gazdasági fejlődésről, se a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényéről. Ennek alapján nem kérdőjelezhető meg, hogy csak a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését.

A növénytermesztésben a fenntarthatóságot az integrált növényvédelem jelenti. Az előrejelzésen alapuló okszerű növényvédőszer-használat, a környezetkímélő integrált növényvédelmi módszerek alkalmazása és az alternatív növényvédelmi technológiák a megfelelő mennyiségű és minőségű termelés elérése mellett képesek minimalizálni a környezeti terhelést és a növényvédőszer-maradványok mennyiségét. Ma az unióban tapasztalható általános tendencia az egyre növekvő hatóanyag-kivonás. Ez pedig folyamatos fejlesztést követel meg a gyártóktól. Ráadásul az unió növényvédő szerekre vonatkozó szabályozásrendszere bonyolult és sok szereplős, és nem az egyszerűsítés felé halad. „Biztos vagyok benne, hogy a BASF mostani tanácskozása a szakmai igazgatás és a gazdasági szereplők eszmecseréje irányt és lendületet ad a fenntartható mezőgazdaságért folyó innovációnak” – húzta alá Zsigó Róbert.

Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a BASF közép- és kelet-európai vezetője a fórumon kiemelte: az innováció tette a BASF-et vezető vegyipari vállalattá, és ma a BASF-nek ennek alapján egyedülálló forrásai és lehetőségei vannak a vegyiparban. Az innováció és a digitalizáció témája mellett a BASF új stratégiájáról és a visegrádi együttműködés fontosságáról is beszélt a szakember.

Felhívta a figyelmet: a BASF erősíti kutatás-fejlesztési együttműködéseit és úgy alakítja ki szervezeti működését, hogy partnerei visszajelzései eljussanak a kutatókhoz. A digitalizációról szólva azt tartotta fontosnak megemlíteni, hogy az informatika segítségével új vevőkapcsolatokat építhet ki a vállalat. Emellett a BASF meg kívánja tartani vezető szerepét a fenntarthatóság elméleti és gyakorlati területén egyaránt. Ennek szellemében tovább fokozza a fenntarthatósági szempontok érvényesítését üzleti döntései során. Továbbra is ösztönzi és formálja a fenntartható mezőgazdaságról folytatott vitákat. Továbbá mindent megtesz a termelők támogatásáért és azért, hogy pozitív örökség maradjon a jövő generációjára.

Jelezte: tapasztalataik szerint Magyarországnak és a visegrádi négyeknek (V4) erősödik a szerepe az Európai Unión belül. Véleményük az: a Visegrád-koncepcióban jelentős politikai, gazdasági és kulturális lehetőségek rejlenek. A BASF elkötelezett partnere a V4-eknek, a régió potenciálját bizonyítja az ideáramló jelentős mennyiségű külföldi működő tőke is. Ez az európai gazdaság hajtóereje is lehet a jövőben, különösen a Brexitet követően – hangsúlyozta Thomas Narbeshuber.

A konferencia egyik kiemelt blokkja volt a növényvédőszer-hamisítás elleni fellépés. A kormány részéről e fontos témáról Dr. Bognár Lajos, az agrártárca élelmiszerlánc-biztonságért felelős helyettes államtitkár beszélt, és elmondta: hamisított növényvédő szereknek azokat a termékeket nevezzük, amelyeknek eredete és összetétele ismeretlen, hatékonyságukért senki nem felel. Külső megjelenésükben pedig emlékeztetnek vagy megtévesztésig hasonlítanak a hatóság által engedélyezett készítményhez. A hamisított növényvédő szerek azért veszélyesek, mert többek között egészségügyi hatásukat nem vizsgálták, a megvédendő termés használatuk által károsodhat vagy akár meg is semmisülhet, továbbá veszélyeztetik a fogyasztók egészségét valamint a környezetet, és veszélyeztetik a fenntartható mezőgazdasági termelést és élelmiszer-előállítást. A hamisított növényvédő szerek előállítása világszinten növekszik, jelenleg 10–12 százalékra tehető. Ez a becsült mennyiség  Magyarországon 5–10 százalék között mozog.

A hamis engedélyköteles termékeknek két nagy köre van: a gyenge és rossz minőségű hamisítványok, illetve a jó minőségű hamisítványok. A gyenge minőségű hamisítványok nem tartalmazzák az előírt mennyiségben az aktív hatóanyagot vagy nem az adott készítmény hatóanyagát tartalmazzák, más anyagokkal kerülnek helyettesítésre. A jó minőségű hamisítványokat nehéz megkülönböztetni az eredetitől, megfelelő hatóanyag-tartalommal rendelkezik az áru, de kémiai tulajdonságai eltérőek. Azonosításukhoz laboratóriumi vizsgálat szükséges. Magyarországra hamisított növényvédő szerek leginkább Ukrajna, Románia és Szerbia felől érkeznek. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nemzetközi érintettség miatt szorosan együttműködik a hamisítás ellen fellépő nemzetközi szervezetekkel, többek között az ONIP Munkacsoporttal, az OLAF-fal valamint az Europollal, és nagy figyelemmel kíséri az unió gyorsriasztási rendszerét e területen is.

Dr. Bognár Lajos hangsúlyozta: a fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrás felhasználásával és garantálja a termelő, a fogyasztó és a környezet biztonságát, valamint lehetővé teszi a gazdálkodók számára a nyereséges termelést. Emellett azonban a rendkívül szigorú európai szabályozás és a szűkülő források ezen a területen összetett problémát jelentenek a gazdálkodóknak.

Dr. Philippe Baudoin, a BASF európai engedélyezési vezetője, a cég hamisításellenes tevékenységének koordinátora arról beszélt, hogy míg az Amerikai Egyesült Államokban 2 év, addig Európában a soklépcsős engedélyezési folyamat egy-egy új termék esetében akár 6 év is lehet, amíg piacra jut. Egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió euróba – azaz 80 milliárd forintba – kerül. A szakember beszédesnek tartotta, hogy 2011 óta az 58 bejelentett molekulából 7 kapott engedélyt az EU-ban. Ezért e területen az összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítését tartaná jónak.

Úgy vélekedett,hogy a három engedélyezési zóna kialakítása gyorsíthatná a folyamatokat, így az uniós tagországok gyorsan – akár 4 hónap alatt is – átvehetnék a már máshol engedélyezett hatóanyagú szerek dokumentációját, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálatokat minden tagország újra elvégzi, és csak mindössze 10 százalékban tartják be a megadott határ-
időket. Meglátása szerint a növényvédőszer-hamisítás másik problémaköre – ami 1,2 milliárd euró, azaz mintegy 380 milliárd forint kárt okoz a gyártóknak – a párhuzamos behozatala tiltásával és az átcsomagolással lenne megoldható.

Dr. Tőkés Gábor, a Nébih igazgatóhelyettese ugyancsak az engedélyezési nehézségekről beszélt, de ő pozitívumokat is említett. Elmondta: a hatóság elérhető az ügyfelek számára, minden ügyfél azonos bánásmódban részesül, a kérelmeket pedig az érkezés sorrendjében kezelik. Továbbá a bonyolult értékelést nem igénylő ügyfelek esetében nem használják ki a jogilag rendelkezésre álló határidőket, ami gyorsabb ügyintézést eredményez összességében. Közölte viszont azt is, hogy az erőforráshiány nagyban nehezíti az együttműködést a partnerekkel, mivel a mezőgazdaság jelentőségéhez képest a magyar hatóság az egyik legkisebb létszámú az unióban.

Mindehhez Julia Richter, a mezőgazdasági megoldások üzletágának fenntarthatósági munkatársa hozzátette: a modern termelőknek olyan innovatív megoldásokkal, technológiákkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy képesek legyenek a szükséges élelmiszert, takarmányt a fogyasztó, a környezete és a termelő számára is biztonságos módon előállítani. Ezért a BASF számára az innováció csak gyakorlati akciókkal hasznos, mivel magas szintű tudományt alkalmaznak a cégnél a  valódi világproblémák megoldására. Így az alapoktól szorosan együttműködnek az egész mezőgazdasági ágazatban tevékenykedőkkel. Segítik partnereiket a termékek és a szolgáltatások felelősségteljes kiválasztásában, lehetővé téve számukra, hogy biztonságos körülmények között termeljenek, és hozzáférhessenek a legfrissebb újdonságokhoz valamint minden szükséges információhoz.

Glattfelder Béla agrárszakértő, a Digitális jólét 2.0 program mezőgazdasági munkacsoport vezetője az agrár digitalizáció fejlesztési irányairól tájékoztatta a jelenlévőket. A digitális agrárstratégia célja, hogy a magyar mezőgazdaság rugalmasan és hatékonyan tudjon alkalmazkodni a digitalizációhoz. Ennek eredményeképpen pedig versenyképesebb legyen, több és jobb terméket állítson elő alacsonyabb költséghányaddal és kisebb környezeti terhelés mellett. A szükséges beavatkozási területek közül Glattfelder Béla elsőként az oktatást említette. A modern mezőgazdasághoz kevesebb, de lényegesen jobban képzett ember kell. Manapság ugyanis már két ember is el tud látni egy olyan automatizált gazdaságot, ahol korábban 10 ember dolgozott, de nekik képzett technikusoknak esetleg informatikusoknak kell lenniük. A képzést digitális agrárakadémiák létrehozása segítheti. Emellett egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni a digitális megoldások használatát, alkalmazását. Mindezeken túl támogatni kívánják az innovációt és a digitális beruházásokat, a mintagazdaságoknak pedig kiemelt szerepet szánnak a modern technológiák megismertetésében és elterjesztésében. A magyar állam feladata pedig a következő uniós ciklusban az lesz, hogy szorgalmazza az okos megoldások beemelését és kiemelt támogatását a Közös Agrárpolitikában.

Glattfelder Béla az Agro Naplónak elmondta: például ma több cég is nyújt olyan szolgáltatást, ami lehetővé teszi, hogy az egész ország területén mindenhol lehessen precíziós gazdálkodást folytatni. Ezek a cégek ezekért a szolgáltatásokért pénzt kérnek. De van egy olyan kormányzati elképzelés, hogy bizonyos GPS jelpontosító jeleket ingyenessé tenne. Ez azonban nem sérti azoknak a cégeknek az üzleti érdekeit, amelyek ilyen jeleket szolgáltatásként értékesítenek. A precíziós gazdálkodás elterjedésének vannak azonban más feltételei is, például az ismeretek széles körű terjesztése ezen a területen. Mindennek ösztönzésére jött létre a digitális agrárstratégia illetve a szaktanácsadói hálózatnak a képzése, fejlesztése, hogy ilyen jellegű ismeretekhez a gazdák könnyebben hozzájuthassanak. A szakoktatás és a felsőoktatás is ebbe az irányba mozdulna, hogy a digitális ismeretek oktatása nagyobb teret kapjon a képzésen belül.

A szakértő utalt arra, hogy az uniós intézmények azt fontolgatják, hogy 2020 után az unió új pénzügyi keretén belül olyan feltételeket fogalmaznának meg – elsősorban az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez –, hogy az adott területen feltétel lenne a gazdák számára a támogatások folyósításához valamilyen digitális megoldás alkalmazása, így csökkentve a környezet terhelését. A szóban forgó kérdéskör fontosságát jelzi, hogy az Agrárminisztériumban helyettes államtitkári szinten foglalkoznak a mezőgazdasági digitalizáció előmozdításával. Így erre a területre egyre nagyobb figyelem irányul majd a szakpolitikai döntések meghozatala során. Így egy idő után nemcsak konkrétan a termelésben, hanem annak megtervezésében is megjelennek a digitális megoldások. Ezek a folyamatok nem egyik pillanatról a másikra mennek majd végbe, hanem az új megoldások fokozatosan hódítanak teret az ágazatban. Ezek azonban nem kényszerként jelentkeznek az egyes gazdálkodók esetében, hanem lehetőségként kell őket számításba venni, olyan megoldásként, amely versenyelőnyt jelent az adott gazdálkodó, gazdaság számára, ha alkalmazzák azokat.