Az idei novemberben több esemény is utalt a digitalizáció agrárgazdasági jelentőségére. Egyrészt november 16-án Gödöllőn tartották meg az Agrovirtus elnevezésű, agráregyetemek közötti digitális agrártechnológiai versenyt, mely több vállalkozás és érintett szervezet együttműködése révén a modern digitális technológiák és alkalmazások mezőgazdasági célú felhasználására hívta fel a figyelmet és vonta be játékos formában azok alkalmazásába a résztvevő csapatokat.
November 19-én megrendezésre került egy konferencia, amelyen a fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció jelentőségét komplex módon közelítette meg. Az „Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért” elnevezésű rendezvényen, a Magyar Tudományos Akadémián több szakértő és felszólaló is kifejtette álláspontját a témakört illetően. Az Agrárminisztérium részéről például Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár utalt arra, hogy a fenntartható fejlődés ma már nem csak államok és nemzetközi szervezetek ügye. Valamennyi gazdasági szereplőnek – jelentős mértékben a saját érdekei szem előtt tartása miatt is – aktívan kell közreműködnie az egyes ágazatokban megvalósuló – eltérő mértékben, de egyre inkább – sürgető technikai és technológiai átállásban. Utalt rá, hogy csak a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését. Nagy kihívás ebben a folyamatban, hogy a környezet megőrzése mellett ne kelljen a gazdasági és társadalmi fejlődésről lemondani. Ha példaként a növénytermesztést nézzük, akkor a fenntarthatóságot biztosító meghatározó szegmens lehet az integrált növényvédelem. A növényvédőszer-gyártók legfőbb hozzáadott értéke lehet – ami az érdemi fenntarthatóság egyik előfeltétele – az egyre modernebb technológiákat biztosító növényvédőszer-hatóanyag előállítás. Ezzel szinergiában biztosítható az is, hogy a mezőgazdasági termelést érintő és valódi fenntarthatóságot jelentő innovatív változtatások lehetővé teszik a megtermelt élelmiszer mennyiségi és minőségi biztonságának megőrzését és fenntartását, illetve az élelmiszertermelésre alkalmas környezet hosszú távú biztosítását is. E folyamatok megvalósításában az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) is tevékeny részt vállal és az egyes intézkedések révén további ösztönzőket és lehetőségeket biztosít, és várhatóan a jövőben is biztosítani fog.
Ezen túlment Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy az ágazat teljesítményének fenntartása és növelése érdekében, az eddigieken túlmenően kell a fenntarthatóság, az innováció és digitalizáció szemléletét erősíteni és terjeszteni. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen a hazai mezőgazdasághoz kapcsolódó, a gazdálkodók és a tudásátadáshoz kötődő intézmények közötti kapcsolat erősítése, a szaktanácsadási szolgáltatások bővítése, továbbá az új technológiák és gyakorlati megoldások minél szélesebb termelői körben megvalósuló alkalmazása.
Fontos előrelépés ebben a folyamatban, hogy már elkészült a Digitális Agrárstratégia (DAS), amely képes lehet megteremteni a magyar mezőgazdaság digitális alapokra helyezésének kereteit. A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon az élelmiszergazdaság és benne a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett.
Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) a szakmai és civil szervezetek valamint a digitális „ökoszisztéma” szereplőinek széles körű összefogásával készült el.
A Digitális Agrár Stratégia céljainak teljesüléséhez többek között szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön a szántóföldi növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kertészetben, a szőlészetben, a halászatban és az erdészetben is. A precíziós gazdálkodás jövedelmezőségét a termelés közben keletkezett adatok biztosítják. Ehhez biztosítani kell az üzemszintű adatgyűjtést, az üzemirányítási alkalmazások használatát a gazdaságok vezetésében és a döntések előkészítésében. A termelési adatok alapozzák meg a termék-nyomonkövetési rendszerek működését. A célok eléréséhez elsősorban a mezőgazdasági termelésben, de az élelmiszergazdaság más területein is a digitális technológiát alkalmazni képes és változásokat támogató munkaerő iránt fog megnőni az igény. A robotok és az automatizált folyamatok alkalmazása elsősorban az alacsony képzettségű vagy képzetlen munkaerő kiváltását eredményezheti. Így az informatikai ismeretekkel is rendelkező technikusok, gépkezelők iránti igény bővülhet a legnagyobb mértékben. Ezért a DAS keretében biztosítani kell a szükséges kompetenciák és ismeretek megszerzését, az ismeretterjesztéstől a felsőfokú oktatásig elérhetővé kell tenni a digitális agrár szaktanácsadási szolgáltatásokat a termelők részére.
Az ágazati adatok gyűjtése, feldolgozása, a közadatokhoz való hozzáférés közvetlen versenytényező a nemzetközi piacon. A termelésben és a termékpályákon keletkezett adatok stratégiai fontosságúak, nemzeti értéket képviselnek, ezért rendezni kell az adatgazdálkodás helyzetét és meg kell valósítani, hogy az adatok gyűjtésével, feldolgozásával, az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos költségek csökkentésére sor kerülhessen és a kapcsolódó jogszabályi környezet is segítse az adatokhoz fűződő folyamatok zökkenőmentes fejlődését. A folyamat során – többek között – várhatóan olyan elemek fognak megjelenni, melyek segítik (1) a tudásátadást (pl. a Digitális Agrárakadémia létrehozása, valamint a digitális agrár szaktanácsadás rendszerének megtervezése) és (2) biztosítják a már meglévő adatvagyon minél szélesebb körű használatát (pl. az állami szervezetek által előállított és gyűjtött adatok digitális hozzáférhetőségét: az agrometeorológiai, a térképészeti és egyéb állami adatbázisokban (pl. NÉBIH)).
Magyarország Digitális Agrár Stratégiájában tervezett intézkedésekben foglalt célok elérése esetén az ágazatban növekedni fog az informatikai megoldások, adatok, információk használata és a döntésekhez szükséges felhasználása.
A termelés és az üzemirányítás területén – az eddigiekhez képest – jelentősebb mértékben fog nőni az automatizált és robotizált folyamatok száma.
Ennek eredményeként csökkenhet például a kijuttatott input anyagok (növényvédő szerek, műtrágyák) mennyisége is vagy az állattenyésztésben megvalósulhat az egyedi tartás, a környezeti tényezők (pl. hőmérséklet) optimális szabályozása, de kevesebb gyógyszerre vagy épp takarmányra lehetne szükség. A digitalizáció jelentős mértékű ágazati használata során erősödhetne a termelők értékesítési pozíciója, rövidülhetnének az ellátási láncok, a fogyasztói igények minél pontosabb kiszolgálása csökkenthetné az értékesítési kockázatokat és így a termelők jövedelme is emelkedhetne. Végezetül csökkenhetne a mezőgazdaság környezeti terhelése, valamint a tömegtermelésben is egészségesebb, jobb minőségű élelmiszer előállítására kerülhetne sor. Ezek a tényezők – a jelentős költségcsökkenés és hatékonyság növelése révén – tényleges előrelépést jelentenének a valóban fenntartható mezőgazdaság kialakítása érdekében.
-an-
